A jegybank 75 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot, lassítva ezzel az előző kamatdöntés csökkentési tempóját.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője

A piaci várakozásoknak megfelelően 75 bázisponttal csökkentette a jegybank az alapkamatot, vagyis a nemzeti bank kommunikációnak megfelelően a februári 100 bázispontos lépés csak átmeneti gyorsítás volt a kamatenyhítési ciklusban. Figyelembe véve ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban az MNB szigorúbb hangnemet ütött meg, és igyekezett hűteni a piaci kamatcsökkentési várakozásokat, illetve hogy a kommunikáció alapján a februári döntés előre hozott kamatleszállításként is értelmezhető, megvolt az esélye, hogy most csak 50 bázisponttal mérséklődik az alapkamat értéke.

A 75 bázispontos lépés mögött elsősorban a hazai folyamatok kedvező alakulása húzódhatott meg, miközben a külső környezet nem lett jobb.

Inflációs szempontból a nemzeti bank már kedvező helyzetben van. Januárban az áremelkedési ütem visszatért a jegybanki toleranciasávba, ahonnan februárban még tovább lassult, 3,7 százalékra. A havi árváltozást ekkor is elsősorban az üzemanyagárak befolyásolták, amelyre a világpiaci olajárak, valamint az év eleji adómódosítások voltak hatással. A fogyasztói kosár többi tételének az árváltozása ellenben elmaradt a várttól, és ezt azt jelzi, hogy a szokásos év eleji átárazások mértéke sem volt kiemelkedő.

A márciusi adat viszont még nem áll rendelkezésre, amikor több szolgáltatói szektorban (például a telekommunikáció területén) is végbementek a rendszeres év eleji árváltozások – ez óvatosságra inthette a jegybankot is. Ugyanakkor a mezőgazdasági és ipari termelői árak alakulása azt mutatja, hogy költségoldalról nincs árnyomás a magyar gazdaságban, ami így lehetővé tette a kamatok további mérséklését.

Eltérő ritmusban

A külső környezet ellenben nem ennyire kedvező az MNB szempontjából. A világ legnagyobb jegybankjai, a Fed és az Európai Központi Bank még nem kezdték meg a kamatcsökkentési ciklusaikat. A Federal Reserve a legutóbbi ülésén ugyan lazább hangnemet ütött meg, azonban nem adott egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mikor kerül sor az első kamatvágásra (várakozásaink szerint csak júliusban), illetve

az idei évre előrevetített három kamatcsökkentés is inkább óvatos megközelítést jelent.

Ehhez hasonlóan az EKB sem adott még egyértelmű iránymutatást, itt is arra számítunk, hogy csak a nyári hónapokban kezdődik meg a kamatleszállítási ciklus. A kamatkülönbözet mérséklődése így beszűkíti az MNB mozgásterét, miközben a forint árfolyama továbbra is érzékeny a piaci hírekre.

A kamatcsökkentések a következő hónapokban is folytatódhatnak, ugyanakkor várhatóan lassabb ütemben. Előrejelzésünk szerint ezzel együtt év végéig 5,5 százalékig mérséklődhet az alapkamat értéke, ami a piaci hitelezés élénkítéséhez is hozzájárulhat.

***

Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László