Az orosz gazdasági adatok változatos képet festenek a szankciók hatásáról. Ennek ellenére már 2022-ben olyan tendenciáról írt a szerző, amely alapján megbecsülhető, hogy meddig tarthatnak ki az orosz „nagy medve” gazdasági tartalékai.

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. augusztus 16-án.  Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Kezdjük azzal a vizsgálattal, hogy mely gazdasági mutatók mutatnak javulást a háború és a szankciók hatása ellenére, ami ellentmond az elsőre várható negatív következményeknek. Ilyen mutatók a folyó fizetési mérleg, a munkanélküliség rátája, a foglalkoztatottsági szint, az építőipar teljesítménye, a jegybanki alapkamat, a szolgáltatási szektor beszerzési menedzser indexe (BMI), valamint a bányászat volumenének változása.

Ahogyan azt az 1. ábra szemlélteti, Oroszország folyó fizetési mérlege soha nem volt ilyen jó az elmúlt 10 évben (bár igazából korábban sem), mint a háború alatt. Az export és import különbségét, a külföldről származó nettó jövedelmeket és transzfereket mérő mutatószám 47 milliárd dollár volt 2021 utolsó negyedévében.

Ennél 2022 mindkét negyedéve magasabb értéket mutat. Az idei év második negyedévében 70 milliárd felett áll az orosz folyó fizetési mérleg egyenlege. Azaz kijelenthetjük, hogy Oroszországba több pénz áramlik a háború alatt, mint előtte.

A 2. ábra tanúsága szerint az orosz munkanélküliségi ráta sem volt még ilyen jó az elmúlt 10 évben (sőt, korábban sem). A 2022 januári 4,4 százalékos mutató 4,1-re csökkent február-márciusban, 4,0-ra áprilisban.

A 2022-es május-júniusi időszakban az orosz munkanélküliségi ráta 3,9 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy a háborús körülmények és a szankciók ellenére sem történtek jelentős elbocsátások Oroszországban.

Ebből következik, hogy a foglalkoztatási arány is nőtt a konfliktus és a gazdasági korlátozások ellenére. Mint a harmadik ábra is szemlélteti, a mutató 2022 januárjában és februárjában körülbelül 59,5 százalékon állt.

Bár a márciusi érték ennél egy lehelettel alacsonyabb volt (59,4 százalék), az áprilisi 59,7 és a május-júniusi 59,8 százalékos érték már egyértelműen meghaladja a háború előtt mértet. A munkaerőpiaci helyzet így azt mutatja, hogy az orosz foglalkoztatás nem sínylette meg a szankciókat.

A 4. ábra az orosz építőipar volumenének éves megváltozását mutatja. Ez a mutató egyértelműen ide kívánkozik több ok miatt is. Egyrészt az oroszországi építkezések volumene minden egyes hónapban magasabb volt, mint egy évvel korábban. Másrészt februártól májusig a háborús időszak növekedési rátái rendre magasabbak voltak, mint a békeidőszak mutatói tavaly szeptember-októberben vagy idén januárban.

Fontos megjegyezni, hogy 2022 áprilisa óta a foglalkoztatási mutató csökkenő tendenciát mutatott. Ezért érdemes figyelemmel kísérni ezt az indikátort a jövőben is, mivel az építőipari trendek jelentős előrejelző értékkel bírnak az egész gazdaság szempontjából. Ha az elmúlt hónapokban tapasztalt negatív tendencia folytatódik, az nem jó jel az orosz gazdaság számára.

Az ötödik ábrán látható, hogy az orosz jegybanki alapkamat legfrissebb értéke már alacsonyabb a háború előtti szinthez képest, ami javulást jelez ezen a területen is. A júliusi 8 százalékos kamatláb pontosan fél százalékponttal alacsonyabb, mint a február elején mért szint.

A kamatcsökkenés nyilvánvalóan (a később bemutatott) inflációs folyamatok következménye. A csökkenő infláció miatt a jegybank enyhíthetett a monetáris kondíciókon.

Technikailag a szolgáltató szektor beszerzési menedzser indexének elemzése is fontos ebben a fejezetben (6. ábra), mivel a jelenlegi szintje meghaladja a háború előtti értéket. A februári, optimizmust mutató 52 pont után a mutató értéke márciusra 38 pontra esett vissza. Ilyen szintű pesszimizmust csak a COVID-19 járvány idején mértek Oroszországban. Ezért érdemes részletesen elemezni ezt az indikátort is a gazdasági helyzet alapos megértése érdekében.

Ezután azonban gyors visszapattanást láthattunk, és az index ma már magasabban jár, mint az elmúlt egy évben bármikor. A júliusi 55 pontos érték egyértelmű optimizmust mutat a szektorban. A szolgáltató cégeket tehát úgy tűnik, egy rövid visszaesésről eltekintve nem igazán viselték meg a szankciók.

Szintén kerülhetett volna más részbe az orosz bányászati termelés volumenének éves megváltozást bemutató grafikon is (7. ábra). Az itt szerepeltetését az indokolja, hogy a legfrissebb, júniusi adatok már a kitermelés 2,3 százalékos növekedését mutatják éves szinten.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a növekedés jócskán elmarad a januárban mért 9,1 százalékos bővüléstől. Továbbá 2022 áprilisában és májusában az indikátor éves szinten csökkenést mutatott. Az elmúlt hónapokban tapasztalt jelentős ingadozások miatt azt mondhatjuk, hogy bár az utolsó adat növekedést mutat, a bányászati trendek tekintetében még mindig nem látunk tisztán.

A kő marad

Ebben a részben azokat a mutatókat tekintjük át, melyek lényegében semmit sem változtak, dacára a háborúnak és a szankcióknak. Egyetlen ilyen mutatót találtam, ez pedig az aranytartalékok szintje.

Az 8. ábra szerint az orosz aranytartalékok szintje továbbra is stabil maradt, követve az elmúlt két év trendjét. 2021 negyedik negyedévében az ország keleti részén 2.302 tonna aranyat tartottak raktáron, míg 2022 második negyedévében ez az érték 2.299 tonnára csökkent, ami mindössze 0,1 százalékos csökkenést jelent. Ez a csökkenés gyakorlatilag elhanyagolható mértékűnek tekinthető.

Ehhez azonban fontos hozzátenni, hogy a devizatartalékok később bemutatandó gyors csökkenése hamar elronthatja a fenti trendet is. Ugyanis abban az esetben, ha elfogynak a devizatartalékok, akkor az orosz nemzeti bank kénytelen lesz hozzányúlni az aranytartalékokhoz.

Nem jó szelek fújnak

Ebben a fejezetben a romló indikátoroka vizsgáljuk meg. Ezek az inflációs ráta, az acéltermelés volumene, az üzleti bizalmi index, a feldolgozóipari beszerzési menedzser index, a fogyasztói bizalmi index, az ipari termelés volumene, a GDP, a kiskereskedelmi forgalom- és az új gépkocsi értékesítés alakulása.

A 9. ábra tanúsága szerint az áremelkedés üteme komoly lökést kapott a háború és a szankciók miatt. 2022 januárjában még 9 százalék alatt volt ez a mutató, márciusban azonban lényegében duplájára ugrott, 16,7 százalék volt az értéke.

A 2022-es áprilisi 17,8 százalékos csúcspont után azonban csökkenni kezdett az orosz infláció. A legfrissebb, júliusi érték 15,1 százalékot mutat. Ez pedig jóval kedvezőbb a moldáv, az észt, az ukrán, a litván, a lett értéknél, de még a cseh és a lengyel mutató is magasabb az orosznál. Mindezek alapján bár az infláció megugrott, a helyzet mégis jobb, mint sok uniós országban.

Az acéltermelés vegyes képet mutat, amint azt a 10. ábra is bemutatja. Bár a júniusi 5 millió tonnás érték tízéves mélypontnak számít, sőt, közel 10 százalékkal kevesebb az elmúlt 10 év második legalacsonyabb értékénél, ezért egyértelműen érdemes ezt a mutatót részletesen megvizsgálni, a többi háborús hónap azonban nem mutat ilyen borús képet.

Március és május között lényegében ugyanott volt az acéltermelés volumene, mint tavaly november és idén január között (6,5 millió tonna környékén). Azaz a legfrissebb adat elképzelhető, hogy csak egy egyszeri kilengést mutat.

Talán ez az a mutató, aminek az alakulását leginkább érdemes lesz követni a jövőben, hiszen az acéltermelés a hadiipar szempontjából is kulcsfontosságú. Ha a júniusi visszaesés hosszú távon is megmarad, az erős motivációt jelenthet az orosz félnek a háború lezárására.

A 11. ábra tökéletesen szemlélteti, hogy az üzleti bizalmi index megsínylette a háborút és a szankciókat. 2022 január-februárjában még +2 ponton állt a mutató, mely az elmúlt 10 év legjobb értékét mutatta, az első optimista időszakot hosszú évek után. A konfliktus kitörése azonban -2-re, azaz pesszimista szintre lökte az indikátort, mely -3-on is járt júniusban.

A legfrissebb, júliusi érték -2,7 pontot mutat. Ez a mérsékelt pesszimizmus ugyan egyértelműen rosszabb, mint a háború kitörése előtti két hónap értéke, ám meglepő módon az elmúlt 10 év tekintetében nem mutat extrém negatív várakozásokat, sőt, inkább átlagos, mint rossz szintet jelent.

Technikai szempontból ebben a fejezetben tárgyalandó a feldolgozóipari beszerzési menedzser index is (12. ábra), hiszen a háború után esett az értéke. A januári (optimizmust mutató) 52 pont után februárban 48,5 pontra, márciusban pedig 44 pontra esett a mutató értéke, mely szintek egyértelmű pesszimizmust jeleznek. Az elmúlt 10 évben ennél rosszabb értéket csak a COVID alatt mértek Oroszországban.

Ezután azonban gyors visszapattanást láthattunk. Áprilisban már 48 ponton járt a mutató, májustól pedig már egyértelműen visszatért a beszerzési menedzserek optimizmusa, hiszen ekkor a mérőszám stabilan 50 felett volt. A feldolgozóipart tehát úgy tűnik, nem igazán korlátozzák a szankciók.

Egyértelműen itt kell beszélnünk a fogyasztói bizalmi indexről (13. ábra). Bár az orosz lakosság 2021 végén sem volt optimista a jövő tekintetében (a mutató értéke -23 ponton állt), 2022-ben az első negyedéves minimális javulás (-21 pont) után a második negyedévre a COVID alatt sem látott mélységbe, -31 pontra esett az indikátor értéke.

Úgy tűnik tehát, hogy az orosz lakosságot nem sikerült megvédeni a háború és a szankciók negatív hatásaitól, vagy legalábbis komoly félelem van bennük a jövővel kapcsolatban. Azonban fontos kiemelni, hogy a mostani szintek történelmi távlatban nem tekinthetőek extrém alacsonynak, hiszen mint az 1998-as orosz válság, mind a 2009-es világgazdasági válság alatt még mélyebben volt a mutató értéke.

Nem hatott jól a mostani helyzet az orosz ipari termelés szintjére (14. ábra). Januárban még 8,6 százalékos éves növekedést tudott felmutatni a szektor. Ez februárban 6,3 százalékra, márciusban pedig 3,0 százalékra csökkent.

Az igazi bajok ezután kezdődtek. 2022 áprilisa és júniusa között végig -1,7 százalék körüli csökkenést mutat éves szinten az indikátor. Bár ez meg sem közelíti a COVID alatt mért -10 százalékos vagy a 2009-es -17 százalékos értéket, mégis kijelenthetjük, hogy az orosz ipar megérezte a háború és a szankciók hatását.

A 15. ábra az egyik legtöbbet vizsgált gazdasági mutató, az éves GDP alakulását mutatja. Ez az indikátor egyértelműen negatív képet mutat a gazdaság helyzetéről. 2022 januárjában még 5,7 százalékos volt az orosz gazdaság növekedési üteme. Ezután azonban egyértelműen lefelé mozgott a mérőszám értéke. Februárban 4,3, márciusban 1,3, áprilisban -2,8, májusban -4,3, míg júniusban -4,9 százalék volt az éves GDP-változás mértéke.

Az orosz gazdaság növekedési mutatója tehát körülbelül 10 százalékpontot veszített a háború és a szankciók következtében. Ez még akkor is jelentős zuhanás, ha 2009-ben és 2020-ban még ennél nagyobb eséseket is láttunk.

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy jelentős visszaesést mutat a kiskereskedelmi forgalom értéke is (16. ábra). Januárban még 3,6, februárban pedig 5,7 százalékos éves növekedést mutattak a számok. A márciusi mutató már csupán 2,2 százalékos bővülést mért. Azóta pedig -10 százalék körül ingadozik az indikátor értéke.

Bár a 10 százalékos visszaesés – különösen a háború előtti pozitív folyamatok tükrében – komoly csökkenést jelent, fontos kiemelni, hogy ez meg sem közelíti a COVID időszak 20 százaléknál is nagyobb, vagy 1995, 1998 és 2015 20 százalék körüli zuhanásait. Azaz a mostani számok valószínűleg nem jelentenek komoly nyomást a döntéshozók számára.

Az a mutató, ami talán a legrosszabb képet mutatja az orosz gazdaságról, az az új gépkocsi-értékesítések alakulása (17. ábra). Az elérhető adatok alapján még soha nem volt ilyen alacsonyan ez az érték. Idén februárban még 115.000 gépjárművel növekedett az állomány. Ez az érték márciusban lényegében felére, 55.000 darabra esett. Áprilisban alig 30.000, májusban pedig körülbelül 25.000 volt az új gépkocsi-értékesítés volumene.

Bár a mutató azóta csekély növekedést mutatott, mind júniusban, mind pedig júliusban 30.000 környékén mozgott. Ezek az értékek valószínűleg egyszerre mutatják az orosz gépjárműgyártás és a külföldi import visszaesését, valamint a kereslet visszaesését a lakosság negatív várakozásai okán.

Ez itt a vég?

Nézzük végül azokat a mutatókat, melyek azt sugallják, hogy a nagy medve nem bírja már sokáig a háború terheit. Itt két mutatóra kell fókuszálni, ezek a jegybanki mérlegfőösszeg és a devizatartalékok szintje.

Első pillantásra aggasztó folyamatokat mutat az orosz jegybank mérlegfőösszegének alakulása (18. ábra). 2022 februárjában még 67 kvadrillió (azaz 15 nulla áll a 67 mögött) rubel volt Oroszország központi bankjának összes eszközének értéke. Júniusra azonban mindössze 46 kvadrillió rubelre olvadt ez az érték. Ez 21 kvadrilliós csökkenés négy hónap alatt.

Ha a csökkenés üteme nem változik, akkor 9 hónap múlva, azaz 2023 tavaszán várhatjuk, hogy a jegybank eszközállománya nullára csökkenjen. Ez természetesen teljes képtelenség lenne.

Ha Oroszország nem kíván az elmúlt 10 év legalacsonyabb értéke, azaz 20 kvadrillió rubel alá menni, akkor még öt hónapig, azaz novemberig van ideje arra, hogy valamit kitaláljon.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen a trenden az orosz központi bank könnyen változtathat. Rubel nyomtatásával bármikor vásárolhat újabb eszközöket vagy nyújthat friss hiteleket. Így ezen mutató elmúlt hónapokban megfigyelhető csökkenése nem igazán korlátozza az ország mozgásterét.

A teljes jegybanki mérleg fő összegén belül fontosabb mutató a devizatartalékok szintje. Év elején még 630 milliárd dollárt tett ki ez a tétel, ami júliusra csupán 577 milliárd dollárra apadt. Azaz hat hónap alatt 53 milliárd dollárt csökkent a devizatartalékok szintje.

Ha a csökkenés üteme nem változik, akkor 65 hónap múlva, azaz 2027 végén várhatjuk, hogy a devizatartalékok szintje nullára csökkenjen. Amennyiben Oroszország nem kíván az elmúlt tíz év legalacsonyabb értéke, azaz 350 milliárd dollár alá menni, úgy még 26 hónapig, azaz 2024 augusztusáig tartanak ki a devizatartalékok.

Fontos megjegyezni, hogy Oroszország ugyanúgy felhasználhatja aranytartalékait, mint devizatartalékait. Az orosz aranytartalékok jelenlegi mennyisége, 2.299 tonna, közel 140 milliárd dollárt ér a piaci árfolyamon. Ez azt jelenti, hogy az orosz állam további közel 16 hónapnyi fedezettel rendelkezik a devizatartalékok csökkenésének elviseléséhez, ha az aranytartalékot is bevonja a számításba.

Összegzés

A megvizsgált mutatók vegyes képet festenek az orosz gazdaságról. A folyó fizetési mérleg, a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási mutató, az építőipari volumen, a jegybanki alapkamat, a szolgáltató szektor beszerzési menedzser indexe és a bányászat volumenváltozása mind jobban alakulnak a háború és a szankciók ellenére, mint korábban. Ezzel párhuzamosan az aranytartalékok szintje stabil marad.

A fentiekkel szemben romlott az inflációs ráta (mely még mindig jobb, mint sok európai országban, és a trendje is javuló), az acéltermelés volumene (mely mögött állhatnak egyszeri okok is), az üzleti bizalmi index (mely bár pesszimista, de nem sokkal rosszabb, mint a sok éves átlag), a feldolgozóipari beszerzési menedzser index (mely bár csökkent a háború kitörése óta, ám továbbra is optimizmust mutat), a valóban sokat zuhanó fogyasztói bizalmi index, a rossz, ám nem katasztrofális ipari termelés volumene mutató, az 5 százalékos GDP-csökkenés, az alacsony, de nem vészes kiskereskedelmi forgalom- és a mélyponton lévő, de már emelkedő új gépkocsi értékesítés.

Valóban vészes tendenciákat csak két mutatónál láthatunk. Ám ezek közül az elsőnek, az orosz jegybank mérlegfőösszegének gyors csökkenése könnyen orvosolható. Aggasztóbb azonban a devizatartalékok elolvadásának gyors üteme. Bár még emellett az ütem mellett is 65 hónapig égethetné Oroszország a devizatartalékait, ezen mutató nullára csökkentése nem igazán opció, hiszen hihetetlen mértékben kiszolgáltatná az országot a külföldi hitelezőknek.

Ha az orosz jegybank nem szeretné az elmúlt tíz év legalacsonyabb szintje alá csökkenteni a devizatartalékok szintjét, akkor idén júliustól már csak 26 hónapja van hátra.

Fontos azonban megemlíteni, hogy az aranytartalékok ugyanúgy használhatóak külföldi fizetésre, mint a devizatartalékok. Az orosz aranytartalékok pedig további 16 hónapra teszik finanszírozhatóvá a devizatartalékok csökkenését.

Mindezek alapján a bemutatott mutatók közül egyedül a deviza- és aranytartalékok vészes szintre csökkenése kényszerítheti Oroszországot térdre. Azonban a jelenlegi trendek alapján a következő 42 hónapban nem fog kritikusan alacsony szintre olvadni ez az érték. Mindez pedig azt sugallja, hogy a nemzetközi szankciók nem alkalmasak arra, hogy a nagy medvét szándékai megváltoztatására bírják.

A fenti időtáv ugyanakkor komoly dilemma elé állítja az EU döntéshozóit. Kérdéses ugyanis, hogy a lakások fűtéséhez és a gazdaság működtetéséhez elengedhetetlen gáz hiányát ezen a 3,5 éves időtávon belül mennyire tudja megengedni magának az öreg kontinens.

Címlapfotó: Shutterstock.com