Dél-Korea: 27 millió forint egy kisbabáért 

Szerző: | 2024. április. 4. | Világgazdaság

Az ország, ahol több babakocsit adnak el háziállatok, mint csecsemők számára. Dél-Koreában továbbra is katasztrofális a demográfiai helyzet: 2023-ban 0,72-re csökkent a teljes termékenységi arányszám, ami 2024-ben tovább eshet 0,68-ra. A vállalatok is ösztönzik munkavállalóikat. Újabban a Booyoung építőipari konszern 75 ezer dolláros (azaz mintegy 27 millió forintos) bónuszt kínál a dolgozóknak minden csecsemő után.

A Financial Times cikke szerint a dél-koreai Booyoung építőipari konszern 75 ezer dolláros bónuszt kínál a dolgozóknak minden egyes csecsemő után, akit világra hoznak. Ez egyike a sok figyelemfelkeltő ösztönzőnek, amelytől a politikusok és a vállalatok egyaránt az ország demográfiai válságának csillapítását remélik. 

„Ha Korea születési rátája alacsony marad, az ország a kihalás szélére kerül” – mondta a Booyoung elnöke, Lee Joong-keun a múlt hónapban a dolgozóknak. 

Dél-Korea teljes termékenységi rátája a kormányzati adatok szerint a 2022-es 0,78-ról 2023-ra 0,72-re csökkent. Az előrejelzések szerint az idén ez 0,68-ra esik, ami messze elmarad az OECD szerint a nagyjából stabil népesség biztosításához szükséges 2,1-es értéktől. 

A politikai vezetők a jövő hónapban esedékes parlamenti választások előtt egyre több pénzügyi ösztönzőt ígérnek a leendő szülőknek: a politikai spektrum minden pártja bejelentett javaslatokat, amelyek a bőkezűbb lakhatási támogatástól és adókedvezményektől kezdve az apák kötelező apasági szabadságán át a petesejtfagyasztási programok kiterjesztett támogatásáig terjednek. 

„Az idő fogytán van, remélem, minden kormányzati szerv rendkívüli elszántsággal közelíti meg az alacsony születési arányszámmal kapcsolatos kérdéseket” – mondta Jun Szogjol (Yoon Suk Yeol) elnök decemberben a minisztereknek. 

„Ez az ország túlélésének kérdése – mondta Lee Jae-myung ellenzéki vezető, amikor januárban bejelentette pártja programját. – Ez egy küszöbönálló kihívás, nem pedig a távoli jövő aggodalma.” 

A válság hatásai már most érezhetők. A dél-koreai katonák létszáma 2022-ben először esett 500 ezer fő alá, az egyetemek és iskolák csökkenő hallgatói létszámról számoltak be, az óvodákat pedig ápolási otthonokká alakították át. Tavaly több babakocsit adtak el háziállatoknak, mint csecsemőknek. 

Amit most Dél-Koreában tapasztalnak az emberek, az nem a 0,7-es termékenységi ráta eredménye, hanem annak az időszaknak, amikor ez az érték 1,2 volt – mondta Csoi Szul-gi, a Koreai Fejlesztési Intézet kutatója. – Ez még sokkal rosszabb lesz.” 

Közgazdászok megjegyzik, hogy az ország komoly költségvetési kihívásokkal néz szembe, mivel a kormány kénytelen támogatni a gyorsan öregedő lakosságot. A Koreai Egészségügyi és Szociális Intézet szerint bruttó hazai termék 2050-ben 28 százalékkal lesz alacsonyabb, mint 2022-ben, mivel a munkaképes korú lakosság közel 35 százalékkal csökken a következő 25 évben. 

A 65 évesek aránya 2030-ra 25,5, 2070-re pedig 46,4 százalékra emelkedik. Az OECD szerint a 65 év feletti dél-koreaiak 40,4 százaléka már most is relatív szegénységben él, ami a legmagasabb arány a fejlett világban, miközben az előrejelzések szerint az ország nemzeti nyugdíjalapja alig több mint 30 éven belül kifogy a pénzből. 

„Korea példátlan válsággal néz szembe – mondta Oh Suk-tae, a szöuli Société Générale közgazdásza. – Az ország hamarosan negatív növekedést fog tapasztalni, mivel a népesség csökken. Súlyos szociális problémák lesznek az egészségbiztosítással, az állami nyugdíjakkal, az oktatással és a katonai létszámmal kapcsolatban.” 

A kormányzati statisztikák szerint egy átlagos friss házas párnak 124 ezer dolláros az együttes adóssága. A fiatalok emellett növekvő magántandíjakkal szembesülnek az elit egyetemeken a nagyvállalatoknál a korlátozott helyekért, valamint a lakhatásért folyó éles verseny közepette. 

Ebben az összefüggésben az ottani cégek egy része is lépéseket tesz. 

„A vállalatok teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy szerepet kell vállalniuk az alacsony születésszám problémájának megoldásában, és erőfeszítéseket tesznek a céges kultúra javítására annak érdekében, hogy a dolgozók számára könnyebbé tegyék a munka és a gyermeknevelés összeegyeztetését a munka és a magánélet egyensúlya révén” – mondta Yoo Il-ho, a Koreai Kereskedelmi és Iparkamara foglalkoztatási és munkaerő-politikai csoportvezetője. 

Úgy tűnik, hogy néhány cég sikerrel járt az ösztönzőkkel. A Lotte kiskereskedelmi óriásvállalat több mint kétszeres termékenységi rátával büszkélkedhet az alkalmazottai körében, amióta 2012-ben kötelező szülési és apasági szabadságprogramokat vezetett be. A cég női alkalmazottai az állam által garantált három hónapon felül két év szülési szabadságra jogosultak. 

Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pénzügyi ösztönzők nem mindig váltak be. A parlament költségvetési hivatala szerint Dél-Korea 2006 és 2023 között 270 milliárd dollárt költött a készpénzkifizetésektől kezdve a támogatott bébiszitter-szolgáltatásokon át a meddőségi kezelésekig. 

„Az egymást követő kormányok ezt költségkérdésként kezelték, de a viszonylag jól szituált koreaiak sem vállalnak gyermeket” – mondta Lee Sang-lim, a Korea Egészségügyi és Szociális Intézet demográfiai megfigyelőközpontjának vezetője. 

„A probléma az az erős versenykényszer, amely a fiatal koreai nőket és férfiakat egyaránt sújtja, legyen szó akár az oktatásról, akár a munkaerőpiacról, akár a lakáspiacról” – tette hozzá. 

„Úgy nőttek fel, hogy semmi mást nem csináltak, csak tanultak, és látták, ahogy az anyjuk küzdött azért, hogy bejuttassa őket az iskolán kívüli akadémiákra, az apjuk pedig azért, hogy elég pénzt keressen. Ennek az az eredménye, hogy kevésbé kötődnek a család fogalmához – nem akarják ugyanazt az életet sem maguknak, sem a gyerekeiknek.” 

Sok szakértő a berögzült társadalmi hozzáállást is említette, amely megnehezíti a nők számára, hogy karriert építsenek, miközben gyermeket is nevelnek. 

„Ha gyerekem lesz, az csak még több vitát jelent, mert az életem a gyereknevelésre és a házimunkára korlátozódik – mondta Jun Szojun (Yoon So-yun), egy 41 éves szöuli középiskolai tanárnő. – Választanom kellett a karrierem és a gyermekvállalás között.” 

Bármennyire is kiemelkedőnek tűnik a Booyoung 75 ezer dolláros ösztönzője, ez még a fele sem annak, amire Jun szerint szüksége lenne.  

„Anyám szeretné, ha lenne egy gyerekem, ezért tréfásan azt mondtam neki, hogy ha ad 200 ezer dollárt, akkor lesz.” 

Kapcsolódó: 

Borítókép: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn