Az Egyesült Államok, Oroszország és Szaúd-Arábia áll a verseny dobogóján: a globális olajkitermelés 40 százalékáért ők hárman felelnek.
A világgazdaság erőltetett ütemben halad a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, majd megszüntetése felé. Az energiaátállás káoszában azonban a biztonságot éppen a fosszilis energiahordozók adják, annyira tehát nem is meglepő, hogy az olajkitermelés rekordmagasságba emelkedett.
Éppen ezért a legnagyobb kitermelőknek nemcsak gazdaságilag hoz hasznot, de politikai befolyást is biztosít – lásd Oroszországot, amely a szankciók ellenére gyümölcsöző üzleti kapcsolatot épített ki a globális dél országaival, amelyek a mai napig nem hajlandók korlátozó intézkedések bevezetésére Moszkvával szemben.
A Visual Capitalist infografikája a 2023-as globális olajkitermelést ábrázolja napi millió hordós bontásban. Amint látszik: a világ össztermelésének 40 százalékát az Egyesült Államok, Oroszország és Szaúd-Arábia adta, együttesen napi 32,8 millió hordóval. Ebből az USA 12,9 millió, Oroszország 10,1 millió, míg Szaúd-Arábia 9,7 millióval vette ki a részét. E három ország egyébként 1971 óta folyamatosan dobogós, csak a helyeket cserélgetik azon.
A következő három nagy, Kanada, Irak és Kína összesen termel nagyjából annyit (13,1 millió hordó), mint az Egyesült Államok egymagában.
Az aranyérem tehát vitathatatlanul az USA-é, és nem valószínű, hogy az általa kitermelt mennyiséget belátható időn belül bármelyik ország meg tudja közelíteni. A napi 13 millió hordós kapacitás olyan határ, amelyet kizárólag ő tud megközelíteni – bár Szaúd-Arábia állami olajvállalata, az Aramco a közelmúltban bejelentette, hogy 2027-re valószínűleg eléri ezt a mennyiséget, később visszavonta elhamarkodott szavait.
Az előrejelzések szerint az Egyesült Államok idén nemcsak tartani tudja vezető pozícióját, de el is húz a vetélytársaktól, megcélozva a napi 14 millió hordós kapacitást.
***
Fotó: Shutterstock
