Az izraeli Legfelsőbb Bíróság a napokban arra kötelezte a kormányt, hogy függessze fel a katonai szolgálat alól mentesített ultraortodox zsidók behívási tilalmát. Ez a példátlan lépés megbuktathatja a kormánykoalíciót egy olyan időszakban, amikor az ultraortodoxok toborzása még egy megosztó kérdést rak a Netanjáhú-kabinet nyakába.
Múlt csütörtökön az izraeli Legfelsőbb Bíróság súlyos csapást mért Benjámín Netanjáhú jobboldali koalíciójára, amikor elrendelte, hogy függesszék fel számos ultraortodox zsidó támogatását, akik vallási iskolába járnak, és ezért mentesülnek a katonai szolgálat alól.
Az államalapítás óta van érvényben
Az „ideiglenes utasításra” azt követően került sor, hogy a két ultraortodox pártot is magában foglaló kormánykoalíciónak nem sikerült megegyezésre jutnia egy rendkívül kényes törvényjavaslatról, amely az ultraortodox férfiak katonai mentességének megszüntetéséről szólna. Ez a mentesség amolyan “ősi jog”, hiszen a zsidó állam 1948-as megalakulása óta van érvényben.
A kérdés, amely évtizedek óta vita tárgyát képezi az ottani társadalomban, a gázai háború kezdete óta válaszért kiált. Az IDF, az izraeli hadsereg sorait fel kell tölteni, és a haredim (az ultraortodoxok héber megnevezése) közösséghez tartozó több mint 65 ezer férfi ez alól felmentést élvez.
Több mint 65 ezer ultraortodox mentesült
Ez a felmentés David Ben-Gurion, az ország első miniszterelnökének idejére nyúlik vissza. A szekuláris szocialista zsidó államalapító az izraeli ultraortodoxokat egy letűnt világ maradványának tekintette, amikor a közösség vezetői mentességet követeltek. Ben-Gurion úgy számolt, hogy ez csekély ár a támogatásukért cserébe. Abban az időben az ortodoxok Izrael lakosságának mintegy egy százalékát tették ki, és a felmentés csak a vallási szemináriumok 400 fiatal tagját érintette – szögezte le az amerikai The Atlantic magazin ismertetőjében.
De ez akkoriban volt. Ma a haredimek közel 1,2 millióan vannak, vagyis Izrael lakosságának több mint 13 százalékát teszik ki. Mivel az országban ennek a közösségnek a legmagasabb a születési rátája, így a létszámuk minden bizonnyal tovább nő.
Ez a társadalom leggyorsabban növekvő csoportja, amely nem köteles a hadseregben szolgálni.
Október 7. rávilágított erre a kivételre. Amikor a Hamász 1200 izraelit mészárolt le és további százakat túszként rabolt el, a héber állam a történelmének egyik legnagyobb mozgósítását indította el. Férjek és feleségek hagyták el a családjukat, hogy csatlakozzanak a frontvonalhoz, és a szeretteik most gyötrelemben és bizonytalanságban élnek. Azóta mintegy 250 katona halt meg, és több ezren sebesültek meg. Sok izraeli tölti az estéit otthon attól tartva, hogy kopogtatnak az ajtón.
Komoly szakadás
Egyre több hang – köztük Joáv Gallant védelmi miniszteré, sőt a szélsőjobboldalé is – elítélte az igazságtalan és indokolatlan kivételetést, különösen a jelenlegi helyzetben. Végül törvénytervezetet dolgoztak ki, amelyet a kormányon belül kellett volna megvitatni, mielőtt a kneszetben, az izraeli parlamentben szavazásra bocsátanák.
Március 26-án azonban a koalíció elhalasztotta a szöveg megvizsgálására tervezett ülést az ultraortodox pártok nyomására, amelyek többször is azzal fenyegetőztek, hogy kilépnek a koalícióból, ha elfogadják a törvényjavaslatot. A kérdés „valószínűleg elég komoly szakadást idézett elő Netanjáhú kormányában, hogy megbuktassa azt” – magyarázta a Financial Times brit lap. Nem a Fehér Házzal való összezördülés okozza majd az újabb Netanjáhú-korszak végét, bár kétségtelenül ez sem használt, hanem a felmentési ügy gordiuszi csomója.
A miniszterelnök számára a politikai túlélése is kockán forog. A háborús kabinet, amelyhez ellenzéki személyiségek is csatlakoztak, esetleges szétesése új választásokat jelentene, ami kompromittálhatja őt, mint azt az izraeli sajtó az elmúlt hetekben kifejtette. A kormányfő azonban azzal szembesülve, hogy a hatalmon lévő pártok között egyelőre lehetetlen megállapodásra jutni, a bíróságtól írásban kért harmincnapos haladékot, hogy valamiféleképpen megpróbáljon megegyezést elérni.
Káin jele
A The Times of Israel által „látványosnak” nevezett lépéssel a Legfelsőbb Bíróság – amely már a gázai háború előtt is kemény csatába keveredett a kormánnyal a komoly vitát kiváltó igazságügyi reform miatt – most szembefordult az árral.
Rendeletben tiltotta meg a kabinetnek, hogy április 1-je után folyósítsa azoknak az ultraortodox diákoknak a havi juttatásait, akik nem hajlandók megjelenni a katonai toborzáson.
Azok a jesivá (vallási iskolai) diákok, akik nem kaptak halasztást a katonai szolgálatra 2023. július 1. után, és nem jelentkeztek a sorkatonai szolgálatra, ezentúl nem lesznek jogosultak a havi juttatásokra – magyarázta az izraeli média. Azok, akik ezen időpont előtt kaptak felmentést, jogosultak maradnak, de a juttatásukat is megvonhatják, ha a kormány nem fogad el új jogszabályi keretet – tette hozzá a The Times of Israel.
Bár az ultraortodox közösséget képviselő két koalíciós párt dühösen reagált a bíróság döntésére, egyikük sem fenyegetőzött azonnal azzal, hogy kilép a kormányból – jegyezte meg a Financial Times. A Shas párt elnöke, Arye Deri mindazonáltal a döntést „Káin jelének és a zsidó államon belül a Tóra-tanulók elleni példátlan megfélemlítésnek” nevezte – írta a Ha’Aretz napilap. Azzal is vádolta a bíróságot, hogy „lerombolja Izrael Állam zsidó identitásának alapjait”: „Izrael népe több fronton is túlélési háborút vív, és a Legfelsőbb Bíróság bírái ma este mindent megtettek, hogy polgárháborút is kirobbanthassanak”.
A maga részéről Jichák Goldknopf, az Egységes Tórai Judaizmus párt – a másik hatalmon lévő ultraortodox formáció – vezetője szégyenletesnek nevezte a döntést. „Harcolni fogunk minden zsidó jogáért, hogy tanulhassa a Tórát, és ebben a kérdésben nem kötünk kompromisszumot” – hangsúlyozta. Ugyanakkor több hang, többek között a kormányon belül is, üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság döntését, és sürgette a háborús kabinetet, hogy fogadja el a haredimek katonai mentességét megszüntető törvényt.
Köztük volt Beni Ganc, a Benjámín Netanjáhúval szemben igen népszerű és kritikus egykori tábornok, aki 2023 októberében csatlakozott a háborús kabinethez. „A Legfelsőbb Bíróság ma egyértelmű ítéletet hozott. Eljött az idő, hogy a kormány megtegye az ebből fakadó nyilvánvaló teendőit” – írta az X portálon.
Ideget találó szatíra
A háború kezdete óta Izraelben nem okozott rövid vígjátéki jelenet ekkora felháborodást ahelyett, hogy egyöntetű nevetést váltott volna ki. Ebben két rendőr látható, amint szomorúan kopogtatnak egy lakás ajtaján, hogy szörnyű hírt közöljenek az ott lakókkal. Egy ultraortodox zsidó fogadja őket, aki ugyanolyan zaklatottnak tűnik, mint ők. „Rettegtem ettől a kopogtatástól – mondja. – A háború kezdete óta tudtam, hogy ez velem is meg fog történni.” Nyilvánvalóan arra utalt, hogy egyszer neki is be kell vonulnia.
Valójában a rendőrök rossz címre mentek. Ez nem az elesett katona otthona volt, hanem egy ultraortodox zsidó háza, akik nem szolgálnak az izraeli hadseregben. Amikor a rendőrök elindulnak megkeresni a helyes címet, a férfi visszanyerve önbizalmát azért utánuk szólt: „Ha megtaláljátok őket, mondjátok meg nekik, hogy imádkozunk értük! Mindent megteszünk, amit csak tudunk.”
A szatíra ideget talált. A szélsőjobboldali média kommentátorai „uszításról” beszéltek, amellyel Izraelben általában a terrorizmuspárti retorikát minősítik. Miért váltott ki ilyen heves reakciót ez a rövid tévés geg? Mert Benjámín Netanjáhú koalíciójának gyenge pontját támadta, amibe belebukhat a jelenlegi kormány.
Intézményesített hármas egyenlőtlenség
„Egy adóalanyra vetítve egy nem ultraortodox zsidó háztartás kilencszer több jövedelemadót fizet, mint egy ultraortodox, amely az államtól emellett 52 százalékkal több pénzügyi támogatást kap” – írta két szociológus kutató a Ha’Aretz napilapban. Az ultraortodox magániskolák is nagyobb támogatásban részesülnek: „évente több mint 15 ezer sékelt (mintegy 1,5 millió forintot) kapnak tanulónként, szemben a világi iskolák 11 ezer sékelével”.
Ráadásul az ultraortodox férfiak mentesülnek a katonai szolgálat alól. A két kutató elítélte, hogy „az igazságtalanság három formáját látjuk egymásra rakódva, amelyek közül egyik botrányosabb, mint a másik”. Eközben a haredimek ugyanúgy élnek tovább, mint korábban, érintetlenül a háborútól és a veszteségektől. A jesivádiákokat még le is fényképezték, amint külföldön élvezik a hegyi nyaralást, miközben nemzedékük fiataljai a harctéren szolgálnak.
Néhány ultraortodox fiatal azonban önként úgy döntött, hogy belép a hadseregbe, mások pedig a mentőszolgálatba, de a számuk olyan csekély, hogy alig számítanak. Februárban rekordszámú, 66 ezer férfi kapott felmentést a közösségből, míg a háború kezdete óta mindössze 540-en vonultak be. Jelenleg több izraeli arab szolgál az IDF-ben, mint ultraortodox zsidó.
A Ha’Aretzben megjelent cikkében Dan Ben-David közgazdász arra figyelmeztet, hogy az izraeliek közötti szakadék egyre mélyül, és azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a jelenlegi háború miatt már meggyengült társadalmi egység tovább sérül – a konfliktus miatt a régi törésvonalak újraéledtek. Az izraeli társadalom – magyarázta – lényegében két buborékból áll, amelyek nem keresztezik egymást és nem is kommunikálnak egymással, párhuzamos pályákon fejlődnek.
Egyrészt egy „bibliai buborék”, ahol az indoktrináció, az eszmének alárendelt tanulás felváltja az oktatást, és ahol a termékenységi ráta rendkívül magas, köszönhetően az e körökben vágtató demográfiának. Másfelől „egy liberális és pluralista társadalom, amely a tévéműsorokat részesíti előnyben a valósággal szemben” – így ironizált a szerző.
„Több mint háromnegyed évszázadot pazaroltunk el Izrael Állam 1948-as létrehozása óta abban reménykedve, hogy kompromisszumokat találunk egy egyre erősebb vallásos társadalommal, amely nyíltan diszkriminálja a nőket és a kisebbségeket.” Dan Ben-David szerint országa elkerülhetetlenül e két társadalom összeütközése felé tart. Ezért van sürgősen szükség szigorú oktatási és költségvetési reformokra, hogy összehangolják ezeket a strukturális töréseket és „elkerüljék az összeomlást”.
Ez tovább már nem tűrhető
Ami azonban október 7-e óta megváltozott, az az, hogy az elégedetlenséget már nemcsak azok fejezik ki, akik korábban elítélték ezt a helyzetet, mint a fentebb vázolt tévéadás, hanem a jelenleg hatalmon lévő koalíció támogatói is, beleértve a modernebb vallási jobboldalt. Az ultraortodoxokkal ellentétben Izrael vallásos cionista közössége teljes mértékben integrálódott az ország hadseregébe és gazdaságába. Támogatva a haredim vallási buzgalmat, általában hajlamos volt arra, hogy ne vegyen részt a sorkatonai szolgálatról szóló vitákban. Ez ma már nem így van.
Az alulról szerveződő, a nem haredim vallási közösségből kiinduló mozgalom annyira megerősödött, hogy Bezalel Smotrich pénzügyminiszter, az ultranacionalista politikus, aki udvarol az ultraortodox választóknak, legalábbis szavakban csatlakozott a felmentésellenes kampányhoz. „A jelenlegi helyzet botrányos, és nem folytatódhat – mondta a múlt hónapban. –
Az izraeli társadalom követelései a haredim közösséggel szemben jogosak.”
Tény, hogy Benjámín Netanjáhú nem biztos, hogy képes lesz teljesíteni ezeket az igényeket – állapította meg a The Atlantic lap.
A kérdés, amely prioritássá vált
Az, hogy az izraeli miniszterelnök hatalmon maradjon, a zsidó szélsőjobbtól függ. A valóságban azonban az ultraortodox pártok alkotják a koalíció gerincét. Ma Benjámín Netanjáhú koalíciójának 64 mandátumából 14-et a szélsőjobboldal foglal el, a haredim pártok pedig 18-at.
A közvélemény, különösen a jobboldal, korábban hajlandó volt szemet hunyni a haredimek felmentése felett más politikai prioritások nevében. Most azonban, amikor az országot lételemében veszélyeztető konfliktus szorításában van, a kérdés kezd prioritássá válni. Ez a szakadás, amely már régóta végigvonul az izraeli társadalmon, most földrengést okozott.
A legutóbbi felmérések szerint az ott élő zsidók többsége – beleértve a jobboldali és jobbközép pártok jelentős részét – most már ellenségesen viszonyul a haredimekre vonatkozó általános mentességhez. Egy februárban végzett felmérés szerint 73 százalék ellenezte, 11 százalékkal többen, mint novemberben. Egy másik kutatás pedig arra a következtetésre jutott, hogy az izraeli zsidók döntő többsége elutasítja a haredim intézményeknek a kormánypárt által javasolt költségvetésben szereplő több milliárd sékel támogatást.
Bukás vár Netanjáhúra?
Hogyan fogadta a haredim közösség az új fejleményeket?
Ha bekényszerítenek minket a hadseregbe, mindannyian külföldre megyünk”
– hangzott a válasz. Ezt az ultraortodox ultimátumot minden oldal elítélte, még a kormány kemény jobboldalán belül is. Ha nem sikerül áthidalni a szakadékot, az a kabinet bukásához vezethet. A közvélemény-kutatások azt mutatják: ha holnap választásokat tartanának, akkor az izraeliek túlnyomó többsége azt akarná, hogy Benjámín Netanjáhú távozzon, most vagy a háború után; a legtöbb izraeli előre hozott választásokat akar, és a jelenlegi szélsőjobboldali koalíciót félresöpörnék.
Ám eddig soha nem volt bölcs dolog Netanjáhú ellen fogadni, aki a túlélés művészetének mestere. Minden eszközt be fog vetni a probléma megoldására. De ha ez nem sikerül neki, akkor ultraortodox szövetségesei kénytelenek kilépni a koalícióból, és ez a választások kiírásához vezet. Ez fenntartaná egy ideig a status quót, amíg az új kormány hivatalba nem lép. Ebben az esetben meg is lenne „Izrael polgárháborújának első áldozata”, mégpedig Benjámín Netanjáhú politikai karrierje.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock