MBH Bank Puskás András, vezérigazgató-helyettes fotó: Makronóm

Zöldátállás: nemcsak elvekre, hanem tettekre is szükség van!

Szerző: | 2024. április. 8. | Hazai, Kiemelt

Az MBH Bank nem ma kezdett el foglalkozni a fenntarthatósági kérdésekkel, így a zöldstratégiája ma sokrétű, számos érdemi elemet tartalmaz – emelte ki Puskás András. Interjúnkban az MBH Bank vezérigazgató-helyettese bemutatja a hitelintézet ESG-stratégiáját és a területet érintő kihívásokat. Továbbá a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciája egyik felvezető előadását ugyancsak ő tartja a témához kapcsolódva.

A nagybanknál önhöz tartozik – többek közt – a fenntarthatósági terület. Mit tesz az MBH Bank ezen a téren?
Az MBH Bank – mondjuk úgy – nem ma kezdett el foglalkozni a fenntarthatósági kérdésekkel. Már jogelődjeinél, a Budapest Banknál, az MKB Banknál és a Takarékszövetkezeteknél is évekkel ezelőtt megvolt elemeiben jó néhány fenntarthatósági kezdeményezés. A 2021-ben kezdődött egyesülési folyamat 2023-ban ért véget, de addigra összeállt az MBH Bank ESG-stratégiája is. Ennek lényege, hogy 8800 alkalmazottal és mintegy 400 fiókkal – az ország egyik legnagyobb pénzintézeti csoportjaként – kifejezetten felelősséget érzünk a környezetünkért, és érdemi tettekkel is igyekszünk pénzügyi nagyvállalatként példát mutatni az ESG-ben, felhívva egyúttal a figyelmet a konkrét cselekvések, döntések jelentőségére is.

Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az MBH Bank ESG-stratégiája három pilléren nyugszik. Egyfelől mint nagyvállalat a következő egy-másfél évtizedben igyekszünk a nulla kibocsátási szintet a lehető leginkább megközelíteni vállalatként, és a dolgozóink tudatosságát is megpróbáljuk erősíteni. A második pillért a kereskedelmi banküzem, azaz a hitelezési és kockázatkezelési tevékenységünk teljes átalakítása jelenti, méghozzá az ESG-szempontok figyelembevételével. Harmadrészt pedig olyan biodiverzitást elősegítő programokat támogatunk aktívan, mint a magyar nemzeti parkok őshonos állat- és növényállományának megmentésére irányuló kezdeményezés, amiről dr. Nagy István agrárminiszterrel a közelmúltban kötöttünk főtámogatói szerződést.

Milyen programokkal segítik a saját fenntarthatóságuk elérését?
Tervezzük a fiókhálózat jó részében a napelemek telepítését a következő években, az autóflottánk racionalizálása már az elmúlt hónapokban elkezdődött, emellett a következő években is fokozatosan növeljük a hibrid és a teljesen elektromos gépkocsik arányát. Továbbá várhatóan 2025 végén – vagy 2026 első felében – egyetlen modern, kiváló energiafogyasztású székházba vonjuk össze a jelenleg öt helyszínen megtalálható központi tevékenységeinket, ami szintén javítja a karbonlábnyomunkat, segít a kibocsátás csökkentésében. De a dolgozóinkat is igyekszünk bevonni, például az MBH Erdő program keretében.

Miről is szól ez utóbbi?
Az MBH Erdő program során 13 ezer őshonos facsemete elültetését támogattuk anyagilag és tevőlegesen, önkéntes munkatársaink segítségével Tolna vármegyében. A 2023 márciusában indult MBH Erdő program így nagymértékben hozzájárul a vállalat ESG-stratégiájában meghatározott dekarbonizációs célok eléréséhez, miközben egyaránt kapcsolódik a hitelintézet munkatársainak szemléletformálását célzó belső kezdeményezésekhez is. A Fenntartható Jövő Bankja programunk keretében kiemelten támogatjuk az olyan kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak a karbonsemlegességhez és a biodiverzitáshoz kapcsolódó célok megvalósításához.

Nem könnyű ugyanakkor az ESG területén a szemléletformálás, hiszen még a kifejezés is új. Mi az MBH edukációs stratégiájának lényege?
Az ESG-stratégiánk említett második pillére a fenntartható szemléletmódú hitelezésről és kockázatkezelésről szól. Itt sem egyszerűen értékesítési munkára fókuszálunk, hanem jól tudjuk, hogy az ESG-adatszolgáltatás sokszor több száz adatpontot vizsgál és kér be a cégektől. A kkv-szektort e tekintetben közel sem szabad magára hagynunk, így dolgozunk olyan megoldásokon, amellyel nemcsak digitalizálható, hanem részben sztenderdizálható, automatizálható az ESG-minősítési folyamat. Ebben segítségünkre van a bankcsoporthoz tartozó, pénzügyi tanácsadással foglalkozó MBH Consulting is.

Azért nem egyszerű eligazodni az ESG-szabályok tömkelege között, igaz? Az ESG-szemlélet viszonylag új trend a globális pénzügyi világban is. Hogyan igazodnak el a szabályok, irányelvek és ajánlások útvesztőjében akár az önök szakértői, tanácsadói?
Valóban, sok ezer oldalnyi a kapcsolódó EU-s vagy nemzetközi joganyag és szakirodalom. Rengeteget segít a pénzügyi szektorban a Magyar Nemzeti Bank Zöld Programja, amely immár 2019 óta jelentős segítséget nyújt a pénzügyi szakmának az ESG-szakmai anyagok rendszerezésével, pontokba rendezésével, konkrét metodikák, segédletek révén. Ugyanakkor kiemelném a kormányzat munkáját is: a 2023 végén megszavazott ESG-törvény révén a jogalkotó kijelölte azokat az igazodási pontokat, folyamatokat és intézkedéseket, intézményeket, amelyek közelebb visznek a végső célhoz. Mégpedig ahhoz, hogy a fenntarthatóság ne csupán egy üres szólam, egy reklámfogás legyen, hanem valóban fenntartható fejlődést és valódi változásokat érhessünk el, mégpedig közösen.

Milyen módszereket, szabályokat használnak az ESG-szempontok mérésére önök, illetve a pénzintézetek általában?
A befektetők és az érdekelt felek ESG-átláthatóság iránti növekvő igényeinek kielégítésére általában nem egy, hanem több kulcsfontosságú módszertant és keretrendszert használnak a pénzügyi intézmények, mint például a Global Reporting Initiative (GRI), amely szerint MBH Bank 2024-ben már a harmadik ilyen szabvány szerinti Fenntarthatósági Jelentését fogja kiadni. De ott van még a Sustainability Accounting Standards Board (SASB), a Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) vagy a Felelős Banki Irányelv (PRB). Ez utóbbi kezdeményezéshez az MBH Bank 2022 októberében csatlakozott. Végezetül ott van a Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD is, amely várhatóan ki is válthatja az előbb felsorolt jelentéseket a jövőben. (E szabályok rövid lényegét az alábbiakban külön ki is emeljük.)

Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese – fotó: Makronóm Intézet

A legelterjedtebb ESG-módszerek, -irányelvek a pénzügyi szektorban
– Global Reporting Initiative (GRI): a GRI-szabványokat széles körben használják az ESG-jelentéshez
– Sustainability Accounting Standards Board (SASB): a SASB szabványai ágazatspecifikus útmutatást nyújtanak az ESG közzétételére vonatkozóan, segítve a pénzügyi intézményeket az ágazatuk szempontjából lényeges ESG-tényezők azonosításában és az ezekről szóló szabványosított formátumú jelentésben.
– Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD): a TCFD-keretrendszer ajánlásokat fogalmaz meg az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok és lehetőségek közzétételére, lehetővé téve a pénzügyi intézmények számára, hogy értékeljék az éghajlatváltozás hatásainak való kitettségüket, és arról jelentést tegyenek.
– A Felelős Banki Irányelv (PRB): az ENSZ Környezetvédelmi Programjának pénzügyi kezdeményezése (UNEP FI) által kidolgozott PRB keretet biztosít a bankok számára, hogy stratégiáikat és műveleteiket összhangba hozzák a fenntartható fejlődési célokkal és az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodással. A PRB-t aláíró pénzintézetek vállalják, hogy üzleti tevékenységük során az ESG-megfontolásokat teljeskörűen megvalósítják, és jelentést tesznek a fenntarthatósági célok felé tett előrehaladásukról, biztosítva ezzel az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot.
– A Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD (a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv): a CSRD az Európai Unió által 2021-ben elfogadott új irányelv, amely a vállalatok fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos követelményeit és szabályait tartalmazza. Célja, hogy javítsa a cégek átláthatóságát és elszámoltathatóságát a fenntarthatósági kérdésekben, valamint elősegítse az ESG-tényezők integrálását a vállalati döntéshozatalba. Ez az új irányelv várhatóan ki is válthatja az előbb felsorolt jelentéseket a jövőben.

Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese – fotó: Makronóm Intézet

MBH Makronóm Makroverzum Konferencia – Az ESG találkozási pont
A fenntarthatósági törekvések egyre szélesedő globális spektrumán elengedhetetlen, hogy hazánkban is kialakuljon a párbeszéd és a tudásmegosztás találkozási helye. Egy olyan hely, ahol a vállalkozások képviselői nemcsak magas szinten ismerkedhetnek meg a fenntarthatóság fontosságával, hanem hiteles szakmai információkat és gyakorlati útmutatást kaphatnak a magyar ESG-ökoszisztéma legrelevánsabb szereplőitől. Eseményünkön képviseltetik magukat a gazdaságstratégia, a szabályozói, a finanszírozói, a technológiai, a tanácsadói és a vállalati oldal képviselői is, így válik a Makronóm Makroverzum Konferencia az ESG magyarországi találkozási pontjává.

Fotók: Makronóm Intézet

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn