Sokak szerint a kínai elektromosautó-gyártók Mexikón keresztül szeretnének betörni az amerikai piacra, megkerülve ezzel a magas importvámokat. A járműgyártók korábban szövetségi szinten számos kedvezményt élvezhettek a beruházásaikhoz a latin-amerikai államban, ám az amerikai nyomás megtörte Mexikóvárost.
Mexikó, engedve az Egyesült Államok ráhatásának, a kínai elektromosautó-gyártást illetően mellőzi az olyan engedményeket, mint az olcsó földterület vagy az adókedvezmények – mondta a Reutersnek egy, az ügyben járatos, névtelenséget kérő mexikói forrás.
Hozzátette, hogy a mexikói vezetők és a kínai gépjármű-előállítók közötti utolsó találkozó januárban volt, amelyen a BYD – amely a világ egyik legnagyobb elektromosautó (EV) gyártója, és éppen Szegeden épít üzemet – küldöttjei is részt vettek. Ezen az alkalmon tisztázták a latin-amerikai vezetők, hogy
nem fognak olyan kedvezményeket biztosítani ezen vállalatoknak, mint amilyeneket azok korábban élveztek, és hogy a kínai autóipari cégekkel való minden további tárgyalást felfüggesztenek.
Egyelőre sem Andrés Manuel López Obrador elnök kabinetje, sem a gazdasági minisztérium nem kommentálta az ügyet, de a BYD és a kínai nagykövetség sem fűzött megjegyzést mindehhez. A Fehér Ház egyik szóvivője viszont elmondta, hogy Joe Biden amerikai elnök nem fogja engedni, hogy a kínaiak olyan járművekkel árasszák el a piacukat, amelyek nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek.
A Reutersnek még nem sikerült kiderítenie, hogy azóta mely kínai gépkocsigyártók kértek meghallgatást. A mexikói kormány tisztviselői általában nem hozzák nyilvánosságra, hogy a vállalatoknak milyen támogatásokat nyújtanak üzemek létesítésére.
Washington nem szeretné, ha a vetélytársa elárasztaná az amerikai piacot
A mexikói piacon jelenleg úgy 20 kínai járműipari cég autói találhatók meg, de ezek közül egyiknek sincs gyára az országban. Az ázsiai ország járművei a teljes mexikói márkakínálat körülbelül harmadát fedik le. Az említett forrás a latin-amerikai állam döntését az USA nyomására tett lépésként értékelte. Szerinte az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselete (Office of the United States Trade Representative, USTR) keze lehet a dologban
azért, hogy a kínai autóipart kívül tartsa az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményben (NAFTA) kialakított szabadkereskedelmi zónától.
A USTR egyik képviselője nem válaszolt a Reuters azon kérdésére, hogy nyomást gyakoroltak-e Mexikóvárosra, de azt azért kiemelte, hogy az USA–Mexikó–Kanada Egyezmény (USMCA) nem azért jött létre, hogy „Kínának és másoknak, akik vámok fizetése nélkül szeretnének a piacunkra lépni, hátsó ajtót biztosítson”. Hozzátette, a USTR az autókkal, az acéllal, az alumíniummal, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik.
A beavatkozás azt az amerikai autóipar szakszervezeti és politikai köreiben növekvő félelmet világítja meg, hogy az olyan kínai márkák, mint a BYD, a SAIC, a Geely, a Chery és a JAC
Mexikót szeretnék kiskapuként használni, hogy a jelenleg 27,5 százalékos amerikai vám megfizetése nélkül adhassanak el olcsó EV-ket az USA-ban.
Washingtonnak határozott lépéseket kell tennie, hogy megvédje elektromosgépkocsi-iparát a támogatott kínai versenytársaktól – mondta Katherine Tai amerikai kereskedelmi megbízott.
Mexikóban ezelőtt nagy előnyöket élveztek a járműipari beruházások
Mexikó Latin-Amerika második legnagyobb gazdasága, amely a világ két legnagyobbjának és azok autópiacának kereszttüzébe került. Múlt hónapban Marco Rubio republikánus szenátor jóval magasabb vámok bevezetésére tett javaslatot a kínai importjárművek esetében. Két nappal később a szenátus demokrata képviselői sürgették a Biden-adminisztrációt, hogy emeljék az ázsiai országból érkező EV-k behozatali költségeit.
Az óceánon Mexikóba érkező termékek tetemes részét az USA-ba szállítják. Ez felkelti a gyanút, hogy a növekvő kereskedelmi tevékenységek, amelyeknek szemtanúi vagyunk, annak köszönhetők, hogy az importőrök így próbálják megkerülni az amerikai vámokat”
– vélekedett Peter Sand, a Xeneta kutatócég vezető elemzője. Ehhez az kell, hogy a termékek összeszerelése bizonyos mértékben regionálisan történjen, és az alkatrészeik megadott százaléka is a környékről származzon. Az elvárások termékenként és ágazatonként változók. Az alapvető járműelemek – mint a motor vagy a sebességváltó – 75 százalékban az észak-amerikai régióból kell hogy származzanak.
A nehéz körülmények ellenére a kínai autógyártók, mint a BYD, még mindig próbálnak gyökeret ereszteni Mexikóban. E cég fogadkozott, hogy minden mexikói üzem a helyi piacot szolgálná, és nem szállítana az USA-ba, de az iparág számos képviselője szkeptikus ezt illetően. A vállalat most az állami kormányoktól próbál kedvezményeket kicsikarni, habár ezek kevésbé kedvezők a szövetségieknél – osztotta meg egy forrás a Reutersszel.
Mexikó ipari államai, mint Durango, Jalisco, México és Nuevo León, összeszerelő üzemek nyitására keresnek kínai járműgyártókat, számos ösztönzőt kínálva. Az utóbbi tavaly decemberben 153 millió dolláros támogatást biztosított egy Tesla-gyár építésére. A szövetségi ösztönzők régebben nagyvonalúak voltak: többek között ingyen földet, vizet és energiaellátást biztosítottak, emellett segítettek a dolgozók toborzásában – mondta Francisco Bautista, az EY mexikói munkatársa. Hozzátette,
az ilyen kedvezményeket a mostani kormány csökkentette, de néhány olyan fő befektetőnek, mint a Volkswagen alá tartozó Audi, még mindig járnak.
A USMCA kedvezőtlen módosítása lehet Amerika egyik ütőkártyája
Szeptemberben a mexikói gazdasági-, illetve a külügyminisztérium tisztviselői Washingtonba látogattak, hogy magasszintű tárgyalásokat folytassanak az amerikai kereskedelmi és a külügyminisztérium, valamint a USTR képviselőivel. Habár nem volt napirenden, a kínai autóipari szereplők mexikói EV-gyártásának ügye először került szóba – állítják a Reuters forrásai. A képviselők 2024 januárjában találkoztak ismét, immár Torontóban, ahol az Egyesült Államok küldöttjei megismételték azon kérésüket, hogy Mexikó tartsa távol az ázsiai ország autóiparát. Ezt a mexikói külügyminisztérium még nem kommentálta.
A közép-amerikai ország tisztviselői elmondták, hogy bár a kínai befektetések segíthetik a helyi gazdaságot, a kormány aggódik, hogy feldühíti Washingtont a USMCA 2026-os felülvizsgálata előtt.
A „lejárati záradék” értelmében 2026 júliusában a három ország eldönti, meghosszabbítják-e további 16 évvel az egyezményt. Mexikóváros attól tart, hogy Washington Mexikó kárára próbálja meg átdolgozni a kereskedelmi paktumot – osztotta meg az egyik forrás.
(Forrás: Reuters)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock