A G7, azaz a hét legfejlettebb ipari országot (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország plusz az Európai Unió) tömörítő informális szervezet április 28. és 30. között Torinóban tartotta a klímaváltozással, környezetvédelemmel és energiával foglalkozó miniszteri találkozóját. A gyűlésen a hét állam szakminiszterei vettek részt. 

A találkozó fő célja az volt, hogy a felek összehangolt intézkedéseket határozzanak meg a jelenlegi éghajlat-, energia- és környezeti válság kezelésére, különös tekintettel a legsebezhetőbb területekre és népességcsoportokra. A 2023-as dubaji COP28 résztvevői már ígéretet tettek arra, hogy gazdaságaik 2050-re klímasemlegessé válnak, azaz nem bocsátanak ki káros anyagokat, például üvegházhatású gázokat. A G7-ek szakminiszterei ezt is szem előtt tartva ültek asztalhoz, hogy előmozdítsák az ígéret teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtését. 

A Nemzetközi Energiaügynökség elkötelezett támogatója a zöldátállásnak 

Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója a találkozó megnyitóján és záróeseményén is szólt a vezetőkhöz. Kiemelte, hogy sürgősen végre kell hajtani a COP28 energiaügyi konferencián kitűzött célokat, amelyek keretet biztosítanak az energiaellátáshoz, és hangsúlyozta, hogy mindez  

csak akkor lehet sikeres, ha az országok kellő figyelmet fordítanak a diverzifikált tiszta energiaellátási láncok kiépítésére.  

Kiemelte, hogy az IEA minden, az átálláshoz kapcsolódó találkozót és többoldalú tárgyalást támogatni és segíteni kíván. 

A kétnapos találkozó végén közzétett dokumentumban a G7-miniszterek megerősítették, hogy továbbra is elkötelezettek a COP28 célkitűzései mellett, és ahhoz, hogy ezeket megvalósítsák, törekedni fognak az energiabiztonság elérésére és a hőmérséklet-emelkedés 1,5°C alatt tartására. Kiemelendő kötelezettségvállalás még a megújuló energiaforrások használatának megtriplázása és a globális energiahatékonyság megduplázása 2030-ig. 

Az energiatároló kapacitások növelése elengedhetetlen 

Célul tűzték ki azt is, hogy a 2022-es szinthez képest 2030-ra több mint hatszorosára növelik a globális energiatároló kapacitásokat, ami az IEA szerint is elengedhetetlen a stabil energiaellátás biztosításához. A nemzetközi szervezet azt is jelezte, hogy  

az elektromos hálózatok fejlesztésére is szükség van, és ahhoz, hogy a beígért célok teljesüljenek, 2030-ig évente körülbelül 600 milliárd dollár befektetésre van szükség ezen a területen.  

Ide vonatkozóan Birol elmondta, hogy bár a napelemek és az energiatárolók kombinációja ma már versenyképes a szénalapú energiatermeléssel, ezek elterjedésének jelenlegi üteme nem teszi lehetővé a megjelölt zöldcélok elérését, így az ágazatnak jelentős támogatásra van szüksége. Hozzátette, ezen segít az, hogy az energiatárolók ára az elmúlt 15 évben 90 százalékkal csökkent, és ez a tendencia a jövőben is folytatódhat. 

Az energia kérdésében a G7 szakminiszterei az IEA iránymutatásait követve és a szervezettel együttműködve szeretnék megvalósítani a zöldátállást, annak szakmai jelentéseire, tanácsaira és adataira támaszkodva. 

A szénalapú energiatermelés ideje lejárt 

A kritikus nyersanyagok tekintetében az államok kötelezettséget vállaltak az IEA Critical Minerals Security Programme, azaz a kritikus nyersanyagbiztonsági program végrehajtásának felgyorsítására, és kijelentették, hogy konzultálni fognak az ügynökség szakmai és tanácsadó csoportjaival, biztosítva, hogy megfelelő lépéseket tegyenek a kínálat és a növekvő kereslet egyensúlyának megteremtése érdekében.  

A szénhasználat beszüntetése 2035-ig jelenleg egy reális, elérhető cél – mondta a találkozó első napját követően Gilberto Pichetto Fratin olasz környezetvédelmi és energiabiztonsági miniszter. Jelezte azt is, a technikai szempontokban megvan a megegyezés, a politikai vonalat azonban még egyengetni kell. 

Olaszország tavaly a villamos energiájának 4,7 százalékát termelte széntüzelésű erőművekkel. Németországban és Japánban viszont sokkal nagyobb ez az arány: mindkettejük esetében az energia több mint 25 százalékát így állították elő. 

A találkozó nyitónapján, április 28-án, vasárnap több tucat tüntető vett blokád alá egy autóutat Torino megyében. A tiltakozók a világ néhány vezetőjét ábrázoló képet gyújtottak meg. Akciójukat azzal indokolták, hogy a G7 vezetői nem tettek eleget a megígért klímacéloknak, és elbuktak a jövő generációi számára élhető világért való küzdelemben. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó és belső képek: G7/g7italy.it