Dél-Korea a kínai piacon való térvesztéséről  

Szerző: | 2024. május. 3. | Világgazdaság

A kelet-ázsiai lapok kiemelt figyelmet fordítanak a Koreai Nemzetközi Kereskedelmi Szövetség jelentéseire, amelyek egyre többet foglalkoznak Dél-Korea Kínába irányuló exportjának visszaesésével. Különféle magyarázatok és eltérő megoldások születnek a helyzet orvoslására.  

A dél-koreai kormány által közzétett adatok szerint az ország Kínával folytatott kereskedelmi mérlege 2023-ban 18 milliárd dolláros deficitet hozott össze. Harmincegy év óta először fordul elő, hogy 15 egymást követő hónapban – 2022 októberétől 2023 decemberéig – hiányos legyen a mérleg.

Dél-Korea Kínába irányuló exportja 2023-ban 124,8 milliárd dollár volt, ami 20 százalékos csökkenés 2022-hez képest, míg az ázsiai nagyhatalomtól származó teljes áruimport 142,8 milliárd lett.  

A Koreai Nemzetközi Kereskedelmi Szövetség által végzett felmérés eredményei szerint a vállalatok 50,2 százaléka csökkentette vagy visszavonta az üzleti tevékenységét Kínából a világjárvány óta, és csak 16,8 százalékuk tudta azt bővíteni. A koreai cégek azonban bizakodók, 86,2 százalékuk fenntartaná vagy bővítené tevékenységét a világ második legnépesebb országában.  

A kínai üzleti terjeszkedés, illetve zsugorodás legnagyobb oka a kereslet alakulása, de komoly változások vannak a technológia terén is. A koreai vállalatok úgy érzik, hogy csökken a technológiai előnyük és a versenyképességük. Háromnegyedük szerint az informatikai termékek esetén már nem olyan nagy a technológiai szakadék közöttük.  

A két ország közötti diplomáciai súrlódások ellenére a koreai vállalatok igénylik a kínai állami vállalkozásokkal való együttműködést.  

Ilyen a kínai piac 

Természetesen vizsgálták a kínai piacot is, hiszen ez a világ második legnagyobb fogyasztói piaca az Egyesült Államok után, és 2000 óta, amikor a belföldi keresletorientált növekedési rendszer megfordult, évente átlagosan 8,4 százalékkal növekszik. (Az USA fogyasztói piacának az átlagos éves bővülése ugyanebben az időszakban 2,2 százalék volt.)  

Az ázsiai ország kiskereskedelmi forgalma 2023-ban minden idők legmagasabb szintjét érte el, és az online értékesítés növekedése volt a teljes kiskereskedelmi forgalom bővülésének fő mozgatórugója. Eközben ugyanebben az évben a kínai fogyasztási cikkek importpiaca 5,2 százalékkal, 232 milliárd dollárra csökkent.  

Ami az egyes tételeket illeti, a félkész háztartási élelmiszerek, például az instant tészta, az italok, valamint a nem tartós fogyasztási cikkek, a kozmetikumok és a gyógyszerek tették ki a legnagyobb részesedést Kína fogyasztási cikkek importpiacán. Országonként Németország, az Egyesült Államok és Japán volt ezen termékek első három importőre, és az együttes behozataluk a teljes import 27,8 százalékát tette ki. Dél-Korea ebben a tekintetben a 13. volt, viszont a kozmetikumok területén az első. A távol-keleti kormány az újranyitás óta a gazdasági fellendülés késését a „lassú belső kereslettel” magyarázta, és igyekezett felpörgetni a hazai fogyasztást az olyan ágazatokban, mint az autók és a háztartási gépek.  

De új trendek és vásárlói típusok is megjelentek a kínai fogyasztói piacon, például a Z generáció, az 1995 és 2009 között születettek, akik racionálisabban fogyasztanak ,és előnyben részesítik a rekreációs kiadásokat. Nem a márkák hatására hozzák meg a döntésüket, hanem gondosan összehasonlítják a minőséget és az árat. Ez a nemzedék körülbelül 264 millió embert jelent, ami az ország teljes népességének a 19 százaléka. A kiadásaik pedig 4 ezer milliárd jüanra tehetők, ami Kína teljes háztartási kiadásainak mintegy 13 százaléka. Ez az összeg 2035-re várhatóan a négyszeresére nő.  

A második komoly csoport Kína ezüstgazdasága, ami 2023-ban elérte a 7 ezer milliárd jüant, ami az ország teljes GDP-jének mintegy 6 százaléka, és 2035-re várhatóan 30 ezer milliárdra nő. A fiatalos és egészséges „új idősek” a magas vásárlóerőn alapuló csúcskategóriás fogyasztásra törekednek, és élvezik az online vásárlást.  

A harmadikba sorolják a kisebb városi és vidéki területeket magában foglaló Hachim, azaz vidékiek -piacát, amely a teljes népesség 64, míg a teljes földterület 95 százalékát fedi le. Ez a piac 2025-re várhatóan 35 ezer milliárd jüanra nő. Fő jellemzője az online vásárlás, a hazai termékeket előnyben részesítő és a racionális fogyasztás. Népszerű közöttük a közösségi csoportos vásárlás egy olyan fogyasztási magatartás, amely magában foglalja az ugyanazon lakóterület lakói közötti online és offline tranzakciókat, és egyike azoknak a kiskereskedelmi forgalmazási modelleknek, amelyek a közelmúltban gyorsan megjelentek Kínában.  

A koreaiak természetesen vizsgálták azt is, hogy a kínaiak miért is választják az ő termékeiket. Megállapították, hogy

elsősorban a minőséget veszik figyelembe, de ezeket drágábbnak tartják a többi délkelet-ázsiai és kínai árucikkekhez képest, illetve szerintük a koreai brandek sem mindig versenyképesek az Egyesült Államok vagy az EU márkáival szemben.  

A világjárvány óta csökkent a koreai termékek népszerűsége a kínai piacon, a legtöbb vásárló szerint a helyi árucikkek helyettesíthetik a koreaiakat. Pedig ebben az évben a kínai kormány autóipari és háztartási készülékek refinanszírozási politikájának végrehajtása várhatóan 1 ezer milliárd jüan piacot hoz létre.  

Kína az önellátás felé 

A Koreai Nemzetközi Kereskedelmi Szövetség közzétette a Dél-Korea és Kína közötti 2023-as exporthasonlósági indexet (ESI) is. Ez azt mutatja, hogy a két ország egyre inkább hasonló termékeket gyárt, ami azt jelenti, hogy a közöttük lévő verseny várhatóan a globális piacon is egyre kiélezettebbé válik, különösen Dél-Korea hagyományos ágazataiban, mint például a félvezetők, az autók, az elektromos készülékek és az elektronika. 

Az ESI-mutatót leginkább a 1980–90-es években használták, a globalizáció idején megfeledkeztek róla. Az index segítségével mérhető, hogy két ország exportprofilja mennyire hasonló egy harmadik piac szempontjából, és így milyen szintű versenyt jelentenek egymás számára. E mutató értéke 0 és 1 között mozog. Minél közelebb van az 1-hez, annál jobban hasonlít a két ország exporttermék-struktúrája és annál intenzívebb a verseny. 

A jelentés megemlíti, hogy az export szerkezetének egyre hasonlóbbá válásával Dél-Koreát Kína megelőzte számos élvonalbeli technológiai területen, és az előbbi nagymértékben függ az utóbbitól az alapvető nyersanyagok tekintetében. A félvezetőiparban a két ország ESI-értéke 2023 januárja és augusztusa között 0,677 volt, ami 0,008 százalékpontos növekedés a 2018-as 0,669-hez képest. 

Az autóiparban, amely a félvezetők mellett Dél-Korea exportjának az egyik legfontosabb pillére, a két ország közötti verseny intenzitása növekszik. Kettejük ESI-indexe a 2018-as 0,354-ről 2023-ra 0,522-re emelkedett, ami 0,168 százalékpontos növekedés. 

A további területek, ahol az ESI-értékek jelentősen megnőttek: textil, ruházat és bőr (0,322–0,374), acél és színesfémek (0,499–0,549), elektromos és elektronikai árucikkek (0,502–0,535), műanyagok és gumi (0,375 – 0,401), vegyipar (0,296–0,316), kőolajtermékek (0,782–0,796). A dél-koreai lejtmenet magyarázataként idézik azt a 2022-es tudományos és technológiai felmérést, amelynek eredményeként azt találták, hogy bár az ország technológiai szintje 1,4 százalékkal javult a két évvel ezelőttihez képest, először fordult elő, hogy Kínával szemben 11 kiemelt tudományos és technológiai területen lemaradt. 

Az ázsiai nagyhatalom gyorsabb fejlődése nem okozott meglepetést, mivel felhagyott az „utánzással”, és inkább a technológiai innovációra összpontosít. Dél-Korea Kínával szembeni kereskedelmi deficitjét nem lesz könnyű megfordítani. Mindkettő globális gyártóóriás, így heves harc várható a globális piaci részesedésért. 

Kapcsolódó:

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn