A tavaly bejelentett és elindult Neumann János Program három kutatási irányt határoz meg, amelyekben Magyarországnak jó lehetőségei vannak a fejlődésre. Ezek az egészséges élet, a digitalizáció és a zöldátállás.

Májusban nyílnak meg az idei pályázatok: a teljes keretösszeg 340 milliárd forint, amelyből 147 milliárdot a magyar költségvetés biztosít, 193 milliárd pedig uniós támogatás. A hazai hozzájárulás idén 60 milliárddal több, mint tavaly

– mondta el az államtitkár.

A fenti összegből idén mintegy 190 milliárdot kapnak a vállalatok, amelyek feladata, hogy keressék a kapcsolatot az egyetemekkel és a kutatóhelyekkel. Szakképzésre újabb 50 milliárd forint jut, amely már tavaly is 100 milliárdos támogatásban részesült. A kutatóhelyek megújítására 30 milliárd, a nemzetköziesítésre pedig 24 milliárd forintot szánunk

– ismertette.

Cél: 2030-ra Európa 10 leginnovatívabb országa közé kerülni

Fontos kormányzati cél, hogy 2030-ra hazánk a kontinens 10 leginnovatívabb országa közé kerüljön. Magyarország lakosságszámát tekintve 96. a világban, a gazdasága a 49., az innovációs teljesítménye 33., az egymillió lakosra eső Nobel-díjasok száma szerint azonban a 11. helyen van – tette hozzá az államtitkár a televíziós nyilatkozatában.

Elmondta: a Nemzeti Innovációs Ügynökség segíti az egyetemek és a kutatóhelyek, illetve a vállalkozások, a piac, a működő tőke közti kapcsolatok fejlődését, a megújított egyetemi szféra pedig nyit a gazdasági szereplők felé.

Hankó Balázs a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pedig úgy fogalmazott: „Európában jók vagyunk, világszintre törekszünk”, cél az is, hogy

a világ 100 legjobb egyeteme között legyen magyar.

Az új innovációs stratégia szándéka, hogy olyan hazai, illetve hazai részvétellel megvalósuló kutatások jöjjenek létre, amelyek jobbá teszik a mindennapi életet. A kutatásoknak, a szabadalmaknak, a vállalatoknak és azok piaci tevékenységének össze kell kapcsolódnia – hangsúlyozta.

A Neumann János Program tavalyi bejelentése:

A hír forrása: MTI