A washingtoni székhelyű American Enterprise Institute (AEI) jelentése szerint Kína 710,6 milliárd dollárt költött hadseregére 2022-ben, ami több mint háromszorosa annak, mint amit nyilvánosan közzétett.

Tekintettel arra, hogy a Pentagon Kínát a „legnagyobb kihívásnak” minősítette, ez az összeg aggodalomra adhat okot – áll a jelentésben. Globális összehasonlításban az ázsiai nagyhatalom becsült 711 milliárd dolláros katonai költségvetése azt mutatja, hogy Kína inkább fenyegetést jelent, mint kihívást. 

Mackenzie Eaglen, az AEI vezető kutatója és a jelentés szerzője elmondta, hogy a hatalmas számot a gazdasági kiigazítások figyelembevételével számolta ki, ideértve az olcsóbb munkaerőköltségeket, valamint a „valószínűsített, de nem feltüntetett kiadásokat”. 

Kína 2022-ben hivatalosan 229 milliárd dolláros védelmi költségvetést jelentett be. 

Mackenzie Eaglen szerint a Peking által bevallott katonai kiadásoknak tartalmazniuk kellene azokat az összegeket is, amelyeket a félkatonai szervezetekre költöttek, mivel ezek a csoportok „egyre gyakrabban működnek együtt” a hivatalosan Népi Felszabadító Hadseregnek nevezett katonai szervezettel. 

Becslése szerint az ázsiai nagyhatalom 2022-ben 45,2 milliárd dollárt költött a Népi Fegyveres Rendőrségre és 2,1 milliárdot a Kínai Parti Őrségre. 

A jelentés szerint nem szerepeltette védelmi költségvetésében az űrhaderőivel, a katonai műholdjaival vagy az űrellenes fegyverekkel kapcsolatos egyéb releváns kiadásokat. Az amerikaiak azért hiányolják ezeket, mert számos műholdnak van kettős felhasználású képessége, emellett Peking általánosan ragaszkodik a katonai-polgári fúziós stratégiához az űrpolitikában.  

Ezért az AEI modellje ezt a teljes költségvetést az ország katonai kiadása közé sorolta, becslésük szerint Kína űrköltségvetése 2022-ben 21 milliárd dollár lehetett. 

Az egyéb rejtett összegek közé sorolták a hadsereg leszerelésével és a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat, amelyek összesen 46,1 milliárd dollárra rúghatnak. A jelentés szerint Kína emellett valószínűleg több mint 1,8 milliárdot költött a Dél-kínai-tengeren lévő katonai létesítmények építésére és fegyverimportokra. 

A 711 milliárd dolláros kiadás egy része tartalmazta a katonai kutatás-fejlesztési költségeket is, amelyek Mackenzie Eaglen becslése szerint 45,8 milliárdot tettek ki.  

Ugyanakkor megjegyezte, hogy ez az összeg valószínűleg sokkal magasabb, figyelembe véve a rezsim katonai-civil együttes stratégiáját, a kiberkémkedési műveleteit és az állami tulajdonú vállalatokra való támaszkodását.  

A jelentés szerint, ha teljesen felmérnék Pekingnek a katonai-civil fúzión keresztüli kiadásait és a kettős felhasználású technológiai beruházásokat, akkor még magasabb lenne a 711 milliárd dolláros katonai költekezés.  

„Stratégiai kihívás” 

A Kínai Kommunista Párt (KKP) a katonai-civil stratégiát arra használja, hogy olyan csúcstechnológiákat szerezzen be, mint a félvezetők és a mesterséges intelligencia. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szerint a rezsim ezt a stratégiát „jogszerű és jogszerűtlen eszközökkel”, például  technológiák jogtalan átvételével valósítja meg, hogy katonai fölényt érjen el. A tárca figyelmeztetett, hogy a magánvállalatokat, a kutatóintézeteket és az akadémiai világot „kihasználják”, hogy elősegítsék a KKP katonai előretörését, gyakran „az érintettek tudta vagy beleegyezése nélkül”. 

„Az elmúlt évtizedben Kína gyorsan kiépítette a kifinomult rakétaképességét, túlszárnyalva az Egyesült Államokat a világ legnagyobb haditengerészetének létrehozásával, és más kulcsfontosságú nemzetbiztonsági területeken utolérte, sőt meg is haladta az USA-t” – áll a jelentésben. 

„Ha kiszámítjuk a kínai katonai költségvetés mögötti valódi vásárlóerőt, könnyen megérthető, miképp hajthatja végre Peking ezt a példátlan katonai fejlesztést úgy, hogy papíron sokkal kevesebbet költ.” 

A jelentés szerint összehasonlításképp az Egyesült Államok 2022-ben 742,2 milliárd dollárt költött a hadseregére, kiegészítő kiadások nélkül. 

Mackenzie Eaglen megjegyezte, hogy a két ország hozzávetőleg azonos szintű katonai költése „Peking javára szolgál”. Azt is kiemelte, hogy  

globális hatalomként az Egyesült Államoknak egyensúlyoznia kell az indo-csendes-óceáni térségben és másutt jelentkező katonai kihívások között, ami miatt Washington költségvetése szétoszlik több hadszíntéren.  

Eközben Kína minden egyes katonai beruházással közvetlenül építi a regionális harci erejét Ázsiában. 

Eaglen szerint jelentése rávilágít arra, amit az amerikai hírszerzés 2023-ban fedett fel. Akkor Dan Sullivan alaszkai szenátor elmondta, hírszerzési tisztviselők tájékoztatták őt és más szenátorokat arról, hogy Kína 2022-es katonai költségvetése „valószínűleg inkább 700 milliárd dollár körül van”. 

Ha a Pentagon valóban „stratégiai kihívásként” tekint Kínára, akkor az amerikai hadseregnek tisztában kell lennie azzal, hogy  milyen gyorsan fejlődik az ázsiai ország hadereje. 

(Forrás: Epoch Times)