Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter áprilisi berlini látogatásának folytatásaként Bajoroszágba utazott, és újra találkozott a német autóipar vezető szereplőivel. A tárcavezető és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja ma, illetve tegnap tárgyalásokat folytatott Gernot Döllnerrel, az Audi vezérigazgatójával, Frank Weberrel, a BMW igazgatósági tagjával, valamint Eckart von Klaedennel, a Mercedes alelnökével. 

A német és magyar autóipar együttműködése 

Az egyeztetések fő témáját a magyar EU-elnökségre történő felkészülés mellett a német és az európai autóipar aktuális versenyképességi kérdései, az ágazat jövőbeni kihívásai és lehetőségei képezték, különös tekintettel az elektromosjármű-iparra és az elektromos gépkocsikra való átállásra. 

A felek egyet értettek abban, hogy  

az elektromos autózás jelenti Európa jövőjét, amelyben meghatározó szerep jut Magyarország és a német autóipar együttműködésének.  

A nemzetgazdasági miniszter a tárgyalásokon hangsúlyozta, hogy olyan összeurópai akciótervre van szükség, amely elősegíti és felgyorsítja az elektromos autózás európai térnyerését, egyben a 2035-ös átállás elérését. 

E tekintetben a legnagyobb kihívást jelenleg az elektromos autózáshoz kapcsolódó infrastruktúra, a töltőhálózat hiányossága jelenti. Ezzel kapcsolatban a felek megállapították, hogy Európában nincs összefüggő, hosszú távú, gyors és gondmentes utazást lehetővé tévő kontinentális hálózat, amelyet közösségi és magánberuházásokon keresztül célszerű jelentős mértékben fejleszteni. 

Az elektromos autózáshoz szükséges elektromos hálózat fejlesztése mellett a tárgyalásokon felmerült a szabályozási környezet átalakítása is.  

Javaslatként merült fel egyrészt, hogy a transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat mentén a gyorstöltőpontok sűrűbbek legyenek, így például 50 kilométerenként telepítsék őket6. Másrészt arra is törekedni szükséges, hogy a benzinkúthálózat jelentős, minél nagyobb részén álljon rendelkezésre elektromos gyorstöltési lehetőség. 

Mindezeken túlmutatóan az akcióterv keretében az elektromobilitás térnyerésének ösztönzése érdekében új, uniós szintű autóvásárlási ösztönző programra van szükség, amely egyaránt irányul a gyártókra és a vásárlókra. Az eladások ösztönzése érdekében felmerülhet az állami támogatási szabályok módosítása is. 

Nagy Márton ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az új járművek vásárlása mellett a használt elektromos gépkocsik kereskedelmét is célszerű segíteni és támogatni, többek közt új szabványok kialakításával. 

Ezt szolgálja, az európai elektromos autózás versenyképességét erősító akcióterv is, amelynek a tervezetét a tagállamok számára a soros magyar elnökség alatt, egy „white paperként” mutatják majd be a Versenyképességi Tanács július 8–9-i ülésén. 

Nagy Márton találkozója a NIO képviseletével 

A 2014-ben alakult NIO úttörő és vezető vállalat a prémium intelligens elektromos járművek piacán, tavaly több mint 160 ezer elektromos gépkocsit értékesített. A cég nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, ennek eredményeként mintegy 8600 (függőben lévő és engedélyezett) szabadalommal büszkélkedhet. A társaság olyan K+F-rendszert hozott létre, amely akkumulátorok, elektromos hajtásrendszerek, intelligens rendszerek és intelligens alváz-tartományvezérlők fejlesztését, valamint egy egyedülálló akkumulátorcsere-technológiát is magában foglalja. 

Nagy Márton a látogatás kapcsán hangsúlyozta, hogy  

Magyarország egy erős és versenyképes európai elektromos járműiparban érdekelt. 

Megállapította, hogy az elektromos autózás további térnyerése tekintetében a modulok megváltoztatása, azaz az akkumulátorok vagy azok egy részének cserélhetősége lehet a megoldás. Mindez érdemben növelheti a keresletet a használt elektromos kocsik iránt, tovább javítva az ágazat piacképességét. 

A NIO kiemelkedő projektje az akkumulátor-csereállomások létrehozása, amelyeknél a tulajdonos a lemerült aksit rövid idő alatt, szinte várakozás nélkül kicserélheti. 

Ezért a kormány külön figyelemmel kíséri a NIO fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a hosszú távon is fenntartható elektromobilitás kialakításához. 

A tárcavezető a látogatás kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre és partnerségre törekszik, nincs ez másképp a német és a kínai vállalkozások esetében sem. Hazánk célja, hogy tovább erősítse a gazdaság találkozási pont szerepét, azaz Magyarországon kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve a high-tech technológia. Ez az elektromosautó-iparban példamutatóan valósul meg hazánkban, ahol a vezető német gépkocsigyártók és a legfejlettebb kínai autóipari vállalkozások működnek együtt. 

Kiemelte továbbá, hogy az európai gépjárműipar gondjaira a kínai elektromos autókkal szembeni büntetővámok nem jelentenek megoldást. A probléma feloldását nem a protekcionizmus jelenti, hanem az európai gépkocsigyártás versenyképességének a megerősítése. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock