Alighogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter hazatért pekingi útjáról, az Egyesült Államok Oroszország ukrajnai háborúja miatt, 200 vállalatot szankcionált köztük 31 kínai vállalatot. Pár kínai céget már ezt megelőzően is büntetőintézkedésekkel sújtottak, például azért, mert részt vesznek a Arctic LNG 2 projektben. Az oroszok szerint az USA csak az orosz konkurenciát akarja eltávolítani a piacról. 

Az amerikai külügyminisztérium május elején tette közzé, hogy több kínai szervezetet is kijelöl, amely „felelős kettős felhasználású repülőgépipari, -gyártási és -technológiai berendezések fejlesztéséért és szállításáért az oroszországi székhelyű entitások számára”. Igaz, Blinken előre figyelmeztette a távol-keletieket, hogy Washington szankciókat vethet ki a kínai szervezetekkel szemben, mert kritikus technológiák szállításával támogatják az orosz védelmi ipart.  

Úgy tűnik, nem ez az első eset, hogy az orosz vállalatokkal való kapcsolat miatt ilyen lépésekre szánják el magukat az amerikaiak. Az orosz Vzgljad portál esettanulmányként bemutatta, miképp szankcionálták a kínai cégeket az orosz Arctic LNG 2 projekt miatt 

Még április elején számolt be a Reuters arról, hogy

az orosz Novatek vállalat kénytelen visszafogni a hatalmas Arctic LNG 2 projektjét, miután a nyugati büntetőintézkedések korlátozták a jégtörő  tartályhajókhoz való hozzáférését.

Ehelyett a murmanszki jégmentes kikötőben való program fejlesztésére összpontosítanak.  

Oroszország azért, hogy ellensúlyozza az Európába irányuló vezetékesgáz-export visszaesését, elkezdett a tengeri LNG globális értékesítésére összpontosítani. A Gidai-félszigeten található Arctic LNG 2 erőmű esetleges akadályozása megnehezíti Moszkva célját, hogy 2030–2035-re a jelenlegi 8 százalékról az ötödére növelje részesedését a globális LNG-piacon. Az ország egyik legnagyobb ilyen üzemét tervezték, amely 19,8 millió tonna LNG-t és évi 1,6 millió tonna stabil gázkondenzátumot termelhetne három részlegen. 

A vállalat decemberben megkezdte a cseppfolyósított földgáz (LNG) kitermelését az Arctic LNG 2 első szerelvényén, de a jégosztályú gáztartályos hajók hiánya miatt elmaradt az első rakományok szállítása. A második és a harmadik vonalat 2024-ben, illetve 2026-ban kellett volna megnyitni. 

A Novatek ehelyett a murmanszki LNG-projektnét erősítené, amelynek az egyik előnye az Arctic LNG 2-höz képest, hogy kapcsolódik a Barents-tenger jégmentes kikötőjéhez, ahol nincs szükség jégosztályú tartályhajókra. 

Az Arctic LNG 2 tervei tavaly akadályokba ütköztek, amikor a projekt bekerült a nyugati szankciók közé, és ez arra késztette a külföldi részvényeseket, hogy leállítsák a részvételüket. A Novateknek pedig nem sikerült elegendő jégosztályú gázszállítót biztosítani, mivel a külföldi partnereket elriasztották a szankciók. 

Tavaly szeptemberben a projekthez építési és mérnöki szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat, novemberben az üzemeltetőt, az idén februárban pedig a program logisztikáját érintő szankciókat hoztak, amelyek a projekthez szükséges technológiai vezetékek és az Arc7 jégosztályú gáztartályhajók építésével kapcsolatos logisztikát hátráltatták. A negyedik hullámban további öt vállalatra és 16 hajóra vonatkoztak a szankciók, többek közt négy egyedi hajóra, amelyet kifejezetten nagy, nehéz szerkezetek szállítására terveztek. Ez az új csomag korlátozza a projekt harmadik felek általi támogatását is. 

Ezek a hajók kínai, illetve szingapúri tulajdonban voltak, és speciálisan arra tervezték őket, hogy modulokat szállítsanak az épülő Arctic LNG 2 számára, akár a Jeges-tengeren keresztül. 

A cseppfolyósított gáz termináljának építésében a Jamal-félszigeten bevált módszert alkalmazták. Minden berendezést Kínába szállítottak, ott összeszerelték azokat, majd a modulokat a helyszínen összeállították és összekötötték a gázmezőkkel. 

Persze az oroszok is össze tudták volna állítani ezeket a modulokat, de amikor 2022-ben az EU megtiltotta nekik az LNG-üzemek építéséhez szükséges berendezések szállítását, jobbnak látták, ha továbbra is Kínába viszik a berendezéseket összeszerelésre.  

Az Arctic LNG 2 minden szerelvényéhez 20 modulra van szükség, és összesen három szerelvényt terveztek.  

Az oroszok tisztában vannak azzal, hogy valószínűleg lehetetlen helyettesítőt találni a betiltott hajókra. De nem is törekszenek erre, mert úgy vélik, hogy ezek továbbra is szállítják a rakományt az orosz sarkvidéki projektekhez. Ezek a vállalatok már csak azért sem mondanak le a szállításról, mert nem várható, hogy az amerikaiak megszüntetik a büntetőintézkedéseket a kínai vállalatok és hajók ellen, még akkor sem, ha abbahagyják a szankcionált tevékenységeket. 

Persze így kicsit bonyolultabb lesz a projekt, és a költségek is megugranak. A másik gond az, hogy a program részvényesei, akiknek ezt a gázt kellett volna megvenniük, a szerződéseik értelmében vis maiort jelentettek be, és nem vásárolnak, hiába indult el a projekt első része. Vélhetően ebből ezek után innen csak Kína mer majd cseppfolyós gázt vásárolni, és természetesen a legkedvezőbb árat fogja kicsikarni magának. A távol-keleti vállalatok jelenleg 25 százalékot birtokolnak a projektből. 

Mindezek a szankciók egyelőre nem érintik a Novatek korábbi programját, a Yamal LNG-t. Az oroszok viszont arra számítanak, hogy az Egyesült Államok megvárja az új LNG-erőművek üzembe helyezését, amelyet 2026-ra terveznek, és akkor vezetnek be szankciókat a Yamal LNG ellen is.  

Persze mindezt képmutatónak tartják, ugyanis az északi-sarkvidéki LNG-projektek egyelőre nem növelik az orosz állam bevételeit, adómentességük van, és az LNG-re nincs kivetve exportvám. Szerintük  

az Egyesült Államok egyszerűen nem tesz mást, mint megtisztítja az értékesítési piacot a saját új LNG-üzemei számára, amelyek 2026-ban fognak megjelenni. 

Kapcsolódó: