Uránszankció kiskapukkal – makronom.eu
2025. február 7., péntek

Uránszankció kiskapukkal 

Amerika 90 napon belül leállítja az orosz dúsított urán szállítását. A lépés megnövelheti a tengerentúli atomerőművek költségeit, és mellette az oroszok megtorlását is kockáztatják. Joe Biden aláírása egyúttal mintegy 2,7 milliárd dollárnyi, a kongresszus által korábban jóváhagyott kiadást is felszabadít az amerikai atomerőművek hazai uránkészletének feltöltésére, pótlására.

Az Egyesült Államok, miután két éve betiltotta az olaj, a szén és a gáz Oroszországból történő importját, továbbra is vásárolt orosz nukleáris üzemanyagot. Három hónap múlva azonban életbe lépnek a reaktor-üzemanyag szállításának a korlátozásai, amelyek 2040-ig maradnak érvényben, de mindez számos kockázatot rejt magában. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium adatai szerint Oroszország a tengerentúli  reaktorokban felhasznált urán körülbelül egynegyedét biztosítja, ami mintegy 1 milliárd dollárnyi bevételt jelent az oroszoknak. Tavaly 2,7 milliárd dollár uránt exportáltak, és ezzel elfoglalták a világ uránexportpiacának egyharmadát. A Bloomberg által megszólaltatott szakértő szerint az ellátás megszakítása 20 százalékkal emelheti az urán árát. 

Viszont nem eszik olyan forrón a kását, mivel  

a jogszabály lehetővé teszi, hogy az Energiaügyi Minisztérium felmentést adjon az orosz dúsított urán importjára 2028-ig, ha nem találnak alternatív forrást, vagy ha a behozatal nemzeti érdeket szolgál. 

De arra is van esély, hogy Oroszország ezt a lépést megtorolja, hiszen a Kreml is megtilthatja a nukleáris üzemanyagának az Egyesült Államokba irányuló exportját.  

Az USA egykor a dúsított urán vezető szállítója volt, de évtizedekkel ezelőtt elveszítette az előnyét ebben az iparágban. Az országnak már csak egyetlen kereskedelmi dúsító létesítménye van Új-Mexikóban, az Urenco Ltd., ami egy brit, holland, német konzorcium tulajdonában van. De jelenleg ez az ország éves keresletének csupán egyharmadát állítja elő. A marylandi Bethesdában található Centrus októberben kezdte meg a termelést az ohiói Piketonban zajló kísérleti projekt keretében, és arra számítanak, hogy ez évente akár 900 kilogramm speciális, nagymértékben dúsított reaktor-üzemanyagot is szállít majd a fejlett reaktoroknak.  

Az Energiaügyi Minisztérium azt tervezi, hogy a 2,7 milliárd dollárt a hazai ellátási lánc újjáépítésére fordítja azáltal, hogy garantált piacot hozzon létre az amerikai gyártmányú reaktor-fűtőanyagoknak.  

Az oroszok szerint a tilalmat olyan ravaszul alakították ki, hogy az árakon kívül semmi sem változik. 

A Vzgljad portál elemzésében rögtön megjegyzi, hogy a törvény számos kiskaput biztosít a szankciók alóli kivételek formájában. Négy teljes éven keresztül – ahogy említettük, 2028 januárjáig – az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma a Külügy- és a Kereskedelmi Minisztériummal egyetértésben engedélyeket adhat ki az Oroszországból történő importra, ha nincs más beszerzési forrás, vagy az orosz üzemanyag behozatala megfelel az USA nemzeti érdekeinek. 

Az oroszok arra is felhívják a figyelmet, hogy a 2028-ig megállapított kvóták meglehetősen nagyvonalúak – évente körülbelül 460-470 ezer tonna szerepel bennük. Összehasonlításképp: 2020-ban, a Covid–19-világjárvány okozta válság közepette, amikor csökkent az energiakeresletet, az USA 453 ezer tonna uránt importált Oroszországtól, míg 2022-ben már 588 ezret. Viszont tavaly a szállítások már közel 20 százalékkal nőttek, és ezzel 702 ezer tonnás rekordot értek el. Ez azzal magyarázható, hogy megpróbálták előkészíteni az urán Oroszországból történő behozatalának a tilalmát, azaz üzemanyagot vásároltak jövőbeli felhasználásra. 

Az orosz Roszatom több mint 90 amerikai kereskedelmi reaktorba szállít nukleáris üzemanyagként használt dúsított uránt, így ez a cég az Egyesült Államok első számú külföldi szállítója. 

 Mindez nem csoda, hiszen az orosz nukleáris ipar az egyik legfejlettebb a világon. Az oroszok úgy vélik, hogy az amerikaiak egyszerűen nem bírják a versenyt, ezért vezetnek be tilalmat.  

Azt persze ők is elismerik, hogy egykor az Egyesült Államok a Szovjetunióval együtt a világ vezetői közé tartozott az urándúsítás terén, de jelenleg az USA nem fér be a 15 legnagyobb termelő közé, hiszen szinte minden nyersanyagot importálnak. Oroszország mára a világ nukleáris dúsítási kapacitásának csaknem a felét ellenőrzi.  

Az oroszok szerint az Egyesült Államok saját magának köszönheti ezt a térvesztést. Amerika Oroszországtól való függése az urándúsítás terén részben az 1995 és 2013 között zajló Megatons to Megawatts programból ered. Ennek során átalakították a leszerelt orosz nukleáris fegyverekből származó 500 tonna erősen dúsított uránt több mint 14 ezer tonna alacsony dúsításúvá, amely eddig az Egyesült Államok villamosenergia-termelésének mintegy 10 százalékát adta. 

Bár ez a szerződés nem volt teljesen előnyös Oroszország számára, mivel az amerikaiak nagyon olcsón jutottak hozzá az orosz uránhoz, sok tekintetben a tengerentúli ipar hanyatlásához vezetett. 

 A nagyon olcsó orosz üzemanyaggal az amerikaiak csődbe vitték a saját urándúsítóüzemeiket.  

Amerika számára két fő importőr létezik: az Urenco, amely európai üzemekből szállít üzemanyagot az Egyesült Államokba és az orosz Roszatom. Mivel az európai gyártók nem tudják növelni a fűtőanyag-termelést, hogy kiváltsák a hatalmas mennyiségű orosz nukleáris üzemanyagot, az oroszok úgy vélik, hogy az USA által elrendelt tilalom formális maradhat négy éven keresztül, a gyakorlatban pedig folytatódhat az orosz üzemanyag importja. 

Tehát a szankció bevezetése minden pragmatizmusnak ellentmond, és valószínűleg ki is fogják használni a rendeletben lévő kiskapukat. Az oroszok szerint ezen intézkedések bevezetése egyetlen célt szolgál, hogy az elkövetkező négy évben az USA újraépítse a saját nukleárisüzemanyag-előállító kapacitását. Ehhez pénzre van szükség, és a kongresszus 2,7 milliárd dollárt már jóvá is hagyott az amerikai uránipar számára ebben a pénzügyi évben, de csak akkor, ha a kormány korlátozza az orosz importot. Amennyiben betartanák a teljes tilalmat, az a tengerentúli villamosenergia-piac összeomlásához vezetne. 

Az oroszok viszont úgy vélik: még ha az Egyesült Államok képes is lesz visszaépíteni a saját dúsítási kapacitását, nem valószínű, hogy az költségeiben összehasonlítható lesz az orosz üzemekével. Annak ellenére, hogy az európaiak és Irán másolják az orosz technológiát, az ottani anyagok még mindig olcsóbbak.  

Az USA-nak tehát uránkoncentrátumot kell keresnie a piacon, csupán az a fő probléma, hogy ebből jelenleg nincs felesleg.  

Lehetősége lenne megegyezni két közép-ázsiai országgal, az üzbégekkel és a kazahokkal, de itt azért erősek a Roszatom pozíciói. Az orosz pénzügyminiszérium szakértője szerint, még ha az USA talál is szabad uránkoncentrátumot a piacon, és életre kelt pár feldolgozó vállalatot, ezzel akkor is csak a 75 százalékát tudja fedezni az amerikai üzemanyag-keresletnek. Vagyis az importtól nem lehet majd teljesen megszabadulni, ahhoz legalább 5-10 év kellene.  

Az emelkedő árak megerősítik, hogy az urán iránti kereslet már meghaladja a kínálatot, és a nukleáris üzemanyag globális fogyasztása csak növekedni fog. Az ára 2021-ben hozzávetőleg 30 dollár volt az uránfontonként, most pedig már több mint 90 dollár, vagyis a háromszorosára drágult.   

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat