A távol-keleti nagyhatalom rekordmennyiségű kincstári és amerikai ügynökségi kötvényt értékesített az első negyedévben, ami egyértelmű jele, hogy az ázsiai ország a kereskedelmi feszültségek miatt igyekszik diverzifikálni magát az amerikai pénzügyi eszközöktől – írta meg a Bloomberg. 

Peking az első negyedévben 53,3 milliárd dollárnyi állampapírt és ügynökségi kötvényt értékesített az amerikai pénzügyminisztérium legfrissebb adatai alapján végzett számítások szerint. Belgium, amelyet gyakran tekintenek a kínai eszközállományok letéteményesének, 22 milliárd dollár értékű állampapírt értékesített ebben az időszakban. 

Az ügynökségi kötvények, más néven ügynökségi adósságok, a kormány által támogatott vállalkozás (government-sponsored enterprise, GSE) vagy szövetségi ügynökség által kibocsátott adósságok. A GSE és a szövetségi ügynökségek közötti legfontosabb különbség az, hogy a GSE kötelezettségeire nem vállal garanciát a kormány, míg a szövetségi ügynökségek adósságát kormányzati garancia fedezi. 

A kínai invesztíciók az Egyesült Államokban újra felkeltik a befektetők figyelmét, miközben sűrűsödnek a világ legnagyobb gazdaságai közötti feszültségek súlyosbodására utaló jelek. Joe Biden amerikai elnök átfogó vámemeléseket helyezett kilátásba egy sor kínai importtermékre, míg elődje, Donald Trump azt mondta, hogy megválasztása esetén több mint 60 százalékos illetéket vethet ki az ázsiai országból érkező árukra. 

Mivel Kína mindkettőt eladja, annak ellenére, hogy egyre közelebb vagyunk a Fed kamatcsökkentési ciklusához, ez egyértelmű szándékát mutatja annak, hogy diverzifikálják a dollárállományt” 

– mondta Stephen Chiu, a Bloomberg Intelligence vezető ázsiai deviza- és árfolyamstratégája. „Az amerikai értékpapírok kínai eladása felgyorsulhat, ahogy a két ország közötti kereskedelmi háború újraindul”, különösen, ha Trump visszatér az elnöki székbe – tette hozzá. 

Az ázsiai nagyhatalom dolláreszközeinek eladásával azonban az ország hivatalos jegybanki tartalékai között jelentősen nőtt az arany aránya. A nemesfém részesedése a tartalékokban áprilisban 4,9 százalékra emelkedett, ami a legmagasabb szint a kínai központi bank 2015-ig visszatekintett adatai szerint. 

A hivatalos kínai aranytartalékok (tonnában) és részesedésük a teljes devizatartalékban (Forrás: PBoC, World Gold Council)

Kína és a vele szoros kapcsolatban álló országok 2015 óta folyamatosan növelik az aranytartalékokat a teljes devizatartalékokban, míg az amerikai blokk országai nagyjából stabilan tartották azokat – mondta Gita Gopinath, a Nemzetközi Valutaalap első vezérigazgató-helyettese egy e havi beszédében.  

Ez arra utal, hogy egyes központi bankok aranyvásárlásait a szankciós kockázatokkal kapcsolatos aggodalmak vezérelhették”  

– fűzte hozzá a szakértő. 

Kontextus: 

Kínát tekintve az arany aránya a teljes devizatartalékon belül a 2015-ös kevesebb mint 2 százalékról 2023-ra 4,3-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban az ország amerikai kincstár- és ügynökségi kötvényekből álló állományának az értéke a devizatartalékokhoz viszonyítva 44 százalékról körülbelül 30-ra csökkent. Ez a nettó vásárlásokat és az értékelési hatásokat egyaránt tükrözi. 

Idén márciusban a kínai jegybank már a 17. egymást követő hónapban növelte az aranytartalékait, de már tavaly is több ilyen nemesfémet vásárolt, mint bármely más központi bank a világon, amivel nagyobb mértékben bővítette aranykészleteit, mint az ezt megelőző 50 évben. 

A csökkenő tendencia még akkor is fennáll, ha figyelembe vesszük, hogy Kína amerikai kötvényállományának egy részét Belgiumban (Euroclear) tarthatja, ahogyan azt egyes elemzők feltételezik. 

(Források: Bloomberg; IMF; gold.org)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Pxhere