Kína pénteken kétnapos tajvani gyakorlata során színlelt rakétacsapásokat hajtott végre és éles rakétákat szállító bombázókat küldött. A kínai állami televízió szerint a manőver célja Tajvan új elnökének, Lai Ching-te-nek megrendszabályozása.
A bombázók több támadó alakulatot állítottak fel Tajvantól keletre, és áltámadásokat hajtottak végre a haditengerészeti hajókkal összehangolva, miközben Kína tesztelte képességét a „hatalomátvételre” és Tajvan kulcsfontosságú területeinek ellenőrzésére.
A Tajvani-szorosban és a kínai partok közelében lévő, tajvani ellenőrzés alatt álló szigetcsoportok körüli kétnapos hadgyakorlat, amely egy tajvani tisztviselő szerint külföldi hajók álbombázását is magában foglalta, mindössze három nappal Lai hétfői hivatalba lépése után kezdődött. Tajvan elítélte Kína tetteit.
Kína Tajvant saját területének tekinti, Lait pedig „szeparatistaként” könyveli el. Élesen bírálta az új elnök beiktatási beszédét, amelyben sürgette Pekinget, hogy hagyjon fel fenyegetéseivel, és azt mondta, hogy a szoros két oldala „nincs alárendelve egymásnak”.
A Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Színházi Parancsnoksága közleményében azt írta, hogy a Közös Kard – 2024A elnevezésű gyakorlatok célja „a közös hatalomátvétel, közös támadások indítása és kulcsfontosságú területek elfoglalása”. A kínai Honvédelmi Minisztérium szóvivője, Wu Qian ekképp nyilatkozott:
Ez a művelet „Tajvan függetlenségének” arroganciáját célozza, és megakadályozza a külső erők beavatkozását. Teljesen észszerű, legális, jogos és szükséges. Hivatalba lépése óta a tajvani régió vezetője komolyan megkérdőjelezte az egy Kína elvét, nyíltan a „két nemzet elmélettel” házalt. Megpróbálta „erőszakkal és külföldi országokra támaszkodva elérni a függetlenséget” , így tajvani honfitársainkat a háború veszélyes helyzetébe sodorta. Ez teljes mértékben játék a tűzzel, és aki a tűzzel játszik, az biztosan megégeti magát. Ha Tajvan függetlenségével provokálnak, egy lépéssel tovább fogjuk tolni az ellenintézkedéseinket, amíg az anyaország teljes újraegyesítését el nem érjük.
Egy magas rangú tajvani tisztviselő elmondta a Reutersnek, hogy több kínai bombázó áltámadásokat hajtott végre külföldi hajók ellen a Tajvant a Fülöp-szigetektől elválasztó Bashi-csatorna keleti vége közelében, gyakorolva, hogyan lehet megszerezni a teljes ellenőrzést az első szigetlánctól nyugatra fekvő területek felett. Az első szigetlánc arra a területre utal, amely Japántól Tajvanon, a Fülöp-szigeteken át Borneóig terjed, és körülzárja Kína parti tengereit.
A névtelenül nyilatkozó tisztviselő elmondta azt is, hogy a kínai parti őrség több hajója is „zaklatási” gyakorlatot hajtott végre Tajvan keleti partjainál, beleértve a polgári hajók álellenőrzését is.
A kínai parti őrség közölte, hogy pénteken „rendészeti gyakorlatokat” végzett a Tajvantól keletre fekvő vizeken, amelyek az ellenőrzésre, az azonosításra, a figyelmeztetésre és a visszatámadásra összpontosítottak.
Az amerikai haditengerészet 7. flottájának PR-tisztje azt mondta, hogy figyelmet fordítanak minden tevékenységre az indiai-csendes-óceáni térségben, és a régióban nagyon komolyan veszik a felelősséget az agresszió elrettentésével kapcsolatban.
Tajvannak és az Egyesült Államoknak nincs hivatalos diplomáciai kapcsolata, mivel Washington elismeri az egy Kína-elvet, de törvény kötelezi arra, hogy biztosítsa számára az önvédelemhez szükséges eszközöket. Tajvan hivatalos neve továbbra is Kínai Köztársaság, bár diplomáciailag hivatalosan csak 12 állam ismeri el, többnyire kis, fejlődő országok.
A kínai hadszíntéri parancsnokság pénteken egy animációs videót mutatott be WeChat közösségi oldalán, amelyen a földről, a levegőből és a tengerből Tajvanra kilőtt rakéták láthatók, amelyek aztán lánggömbökben csapódnak be Tajpej, Kaohsziung és Hualien városaiba.
Tajvan is mozgósította fegyveres erőit. A védelmi minisztérium pénteken képeket tett közzé éles rakétákkal felfegyverzett F-16-osokról, amelyek az égen járőröznek, a kínai parti őrség gyakorlatozó hajóiról, valamint a kínai Jiangdao-osztályú korvettekről, bár azt nem tették közzé, hogy pontosan hol készültek a képek.
A minisztérium azt is közölte, hogy pénteken reggel 6 óráig 49 kínai katonai repülőgépet, 19 haditengerészeti és hét parti őrségi hajót észlelt. A repülőgépek közül 28 átlépte a szoros középvonalát, amely nem hivatalos határként szolgál, bár Kína ezt nem ismeri el.
A Tajvan partjaihoz legközelebbi kínai repülőgép 74 kilométerre volt Keelung északi városától és haditengerészeti bázisától a minisztérium által rendelkezésre bocsátott térkép szerint.
A Reuters beszámolójában kitért arra, hogy a tajvani elnök többször is tárgyalásokat ajánlott Kínának, de elutasították. Lai úgy gondolja, hogy csak a tajvani nép dönthet a saját jövőjéről, és elutasítja Peking szuverenitási igényeit. Tajvan hozzászokott Kína katonai fenyegetéseihez, és a legutóbbi gyakorlatok sem okoztak indokolatlan riadalmat a szigeten, az élet a szokásos módon zajlik.
(Forrás: Reuters)