Sem a kínai, sem az amerikai elnök nem lesz ott a Svájcba szervezett újabb ukrán békekonferencián. Biden még az alelnökét sem delegálta, Peking valószínűleg senkit sem küld. Oroszországot meg sem hívták, a globális dél pedig zömében távol tartja magát.
Az ukrán elnök időről időre szervez egy „békekonferenciát”, amelyen saját, 10 pontból álló tervét igyekszik elfogadtatni minél több országgal. Az összejövetelek célja egyértelmű: nyomásgyakorlás Oroszországra olyan államok segítségével, amelyek eddig kínosan ügyeltek arra, hogy sem ideológiailag, sem pedig gazdaságilag ne köteleződjenek el egyik oldal felé sem. Az ukrán próbálkozás kevés sikerrel jár: a globális dél országai változatlanul semleges álláspontra helyezkednek, pragmatizmusuk okán pedig sem a szankciós politikában, sem a fegyverszállításokban nem akarnak részt venni.
A legutóbbi békekonferenciára (a negyedik nyilvánosra, mert Szaúd-Arábiában tartottak egy szintén eredménytelen titkosat is) Davosban került sor, a Világgazdasági Fórum előestéjén (Zelenszkij azon személyesen részt sem vett), ahol Ukrajna ismét ultimátumszerű feltételeket mutatott be a háború befejezéséhez. A tíz pont között szerepel oroszok által elfoglalt az összes terület visszaadása, az orosz katonák azonnali távozása, és természetesen háborús jóvátétel fizetése. Oroszországot eddig egyetlen találkozóra sem hívták meg (nem mintha ilyen feltételekkel részt venne rajtuk),
a globális dél államainak pedig éppen ez a legfőbb problémája a szerintük teljesen felesleges konferenciákkal: ha nincs jelen a két háborús fél közül az egyik, akkor értelme sincs az egésznek.
A legfontosabb kérdés természetesen ott is az volt, Kína részt vesz-e a találkozón. Peking eddig csupán egyetlen ilyen tárgyaláson jelent meg, Ukrajnának azonban Davosban is csalódnia kellett. Pedig Kijeven kívül mások is nagy reményeket fűznek Hszi Csin-ping elnök meggyőzési technikájához, és egyre többen mantrázzák, hogy Kínát muszáj bevonni a háború befejezésére irányuló erőfeszítésekbe.
Diplomáciai kudarcok
A svájci „békekonferenciát” június 15-16-án tartják majd, de Zelenszkij máris kettős kudarcot kénytelen elkönyvelni. Mint kiderült, Hszi Csin-ping biztosan nem lesz ott a találkozón, de a kínai miniszterelnök, Li Csiang is úgy fogalmazott: attól tart, hogy
a közelgő esemény csupán az oroszellenes tömb erősítését szolgálja, és mint ilyen, eredményt a háború lezárása szempontjából nem fog hozni, ellenben erősíti az eszkaláció kockázatát.
Mindenesetre a szervezők egy helyet foglalnak Kína számára is, reménykedve, hogy mégis küldenek valakit.
Legalább olyan súlyos probléma, hogy Ukrajna mentora, a proxyháború főszereplője, az Egyesült Államok sem képviselteti magát csúcsvezetői szinten. Biden elnök Kamala Harris alelnökkel együtt lemondta részvételét az eseményen. Az ok prózaian logikus: a választási kampány mindent felülír, márpedig a béketárgyalás időpontjában éppen adománygyűjtő kampányeseményt tart az elnök Kaliforniában – egyébként Barack Obama, George Clooney és Julia Roberts társaságában.
Miután az oroszok egyre inkább dominálnak a csatatéren, Ukrajna pedig egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül a fegyver- és emberhiány miatt, Zelenszkijnek nagyon fontos lett volna a svájci békekonferencia minél szélesebb támogatása. A kínai és az amerikai elutasításra az elnök ingerülten reagált: szó szerint felszólította a két vezetőt, hogy jelenjenek meg a találkozón, mivel magatartásukkal „távolodnak a békecsúcs globális erőfeszítéseitől”.
Újabb csapás: Kína és Brazília összezárt
Mintha nem lenne elég a legbefolyásosabb vezetők távolmaradása, derült égből villámcsapásként érhette Zelenszkijt, hogy Kína és Brazília bejelentette: a svájci esemény alternatívájaként egy közös békefórum megtartásán dolgozik, amely az eszkalációs szándékokkal szemben a diplomáciai rendezésre helyezi a hangsúlyt, egyben híven tükrözi a globális dél akaratát a konfliktus befejezésével kapcsolatban.
A kínai–brazil kezdeményezésnek Európában Magyarország a szócsöve, Budapest az egyetlen tagállami főváros, amely a háború eleje óta azt kommunikálja: a fegyverek nem fogják eldönteni a konfliktust, így mihamarabb tárgyalni kell a tűzszünetről, majd abból kiindulva béketárgyalásokat kell kezdeményezni, vagyis a tárgyalás és a párbeszéd az egyetlen járható út az eszkaláció elkerülése és a háború mielőbbi lezárása érdekében.
Kína és Brazília terve abban is különbözik az ukrán elnökétől, hogy nyíltan kimondja: nincs miről tárgyalni úgy, hogy az egyik fél nincs jelen az asztalnál. Éppen ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy Ukrajna és Oroszország képviselői egyaránt részt vegyenek a párbeszédben, ezzel biztosítva, hogy a „békekonferencia”
ne egy Oroszország elleni, valójában semmit nem érő elítélő nyilatkozattal záruljon, hanem valódi párbeszédet követően a konfliktus enyhülésének és a tárgyalások folytatásának ígéretével.
A kettős diplomáciai kudarc jelentősen befolyásolhatja Zelenszkij reményeit az Oroszország elleni globális nyomásgyakorlás érdekében. Az amerikai elnökválasztás, Kína geopolitikai súlyának egyre látványosabb növekedése, az ukrán hadsereg kudarcai mind gyengítik a pozícióját a nemzetközi színtéren, különös tekintettel az általa és érte szervezett békekonferencián. A globális dél minden valószínűséggel a kínai –brazil tervet fogja támogatni, kihúzva ezzel a talajt az ukrán kezdeményezés lába alól. A legfontosabb, amit Zelenszkij el akart érni, hogy egy nagy, nemzetközi, a lehető legtöbb vezető részvételével megtartott csúcson közös megállapodás szülessen Oroszország ellen, ezt pedig zárónyilatkozat szentesítse. Ez az elképzelés, úgy tűnik, szűk három héttel a konferencia előtt már meg is bukott.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
