A Meta kutatója: a generatív MI sosem lesz okosabb az embernél 

Szerző: | 2024. május. 28. | Mesterséges Intelligencia, Technológia

A Meta úgy döntött, kihagy egy lépést, és nem „holmi” generatív mesterséges intelligenciával foglalkozik. Egyből olyat teremtene, amely már úgy gondolkozik, akárcsak mi, emberek. 

A mesterséges intelligencia korát éljük. Időről időre, szinte egy szempillantás alatt új generatív mesterségesintelligencia-modellek és verziók jelennek meg, egyre „okosabbak”, és jobbnál jobb funkciókkal gazdagodnak. Ez egy fényes jövő kezdete, azonban úgy tűnik, mint a legtöbb iparágban, itt is lehetnek limitek. 

A Meta mesterségesintelligencia-vezetője szerint az olyan nagy nyelvi modellek, amelyek a generatív MI-termékeket működtetnek, soha nem lesznek képesek úgy gondolkodni és tervezni, mint az emberek. 

Yann LeCun, a társaság vezető mesterségesintelligencia-kutatója szerint az LLM-ek (nagy nyelvi modellek) logikai készségei korlátozottak, nem értik a fizikai világot, nincs tartós memóriájuk, és nem tudnak lépésről lépésre tervezni. 

De nem is így alkották meg őket.  Ahogyan korábban dr. Yang Győző, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa a Makronómnak elmondta, a generatív MI leginkább csak tanul a rengeteg feldolgozott adaton keresztül – tehát csak annyit tud, amennyit megtanítanak neki. 

LeCun a Financial Timesnak adott interjújában szintén utalt arra, hogy ha emberien gondolkodó mesterséges intelligenciát szeretnénk, akkor nem a generatív felé érdemes elindulni, hiszen ezek a modellek csak akkor tudnak pontosan válaszolni a kérésekre, ha a megfelelő képzési adatokkal „etetik” őket. 

A Meta a generatív mesterséges intelligencia robbanásszerű elterjedése óta dollármilliárdokat áldoz a saját LLM-jeinek fejlesztésére annak érdekében, hogy felzárkózzon riválisaihoz, köztük a Microsoft által támogatott OpenAI-hoz és a Google-t is működtető Alphabethez

LeCun a Meta Fundamental AI Research (Fair) laboratóriumában mintegy 500 fős csapatot vezet, amely az MI-rendszerek teljesen új generációjának kifejlesztésén dolgozik, ami reményeik szerint az emberhez hasonló intelligenciával rendelkező gépeket fog működtetni. A kutató szerint a végeredményre akár tíz évet is várni kell.  

A cég ezen törekvése a Financial Times szerint költséges és potenciálisan kockázatos lépés, hiszen a befektetők gyors megtérülést várnak.  

A múlt hónapban a Meta közel 200 milliárd dollárt veszített az értékéből, amikor Mark Zuckerberg vezérigazgató úgy döntött, hogy növeli a kiadásokat, és a közösségimédia-csoportot „a világ vezető MI-vállalatává” teszi. A Wall Street befektetői megijedtek a növekvő költségektől és a csekély bevételi lehetőségektől. 

LeCun azonban nagyon pozitívan ítéli meg a helyzetüket. „Úgy gondoljuk, hogy talán a következő generációs mesterségesintelligencia-rendszerek csúcsán vagyunk” – mondta. 

Azonban kívülről nézve nem áll túl jól a szénájuk, a Meta riválisai ugyanis egyre fejlettebb LLM-eket fejlesztenek.  

Az OpenAI például múlt héten mutatta be az új GPT-4o modelljét, míg a Google egy új multimodális mesterséges intelligenciával rukkolt elő, amely képes valós időben reagálni különböző multimodális bemenetekre, mint például szövegre, hangra és videóra. 

A Meta a múlt hónapban mutatta be új, Llama 3 modelljét. A vállalat globális ügyekért felelős vezetője, Sir Nick Clegg szerint  

a legújabb LLM képes érvelni is, azaz valamennyire logikusan gondolkozik. 

LeCun úgy vélte, hogy az LLM-ek fejlődése igencsak korlátozott, a modellek csak betanítás útján tanulnak, szemben az emberrel, aki organikusan szerez új tudást. A kutató szerint a felhasználók számára ez bizonyára érvelésnek tűnik, azonban ez továbbra is csak számítások sorozata. 

A Meta 2013-ban hozta létre Fair laboratóriumát annak érdekében, hogy felvegye a versenyt a riválisaival, és ennek érdekében igyekszik a legjobb kutatókat alkalmazni. Emellett 2023 elején felállította az új GenAI-csapatot, Chris Cox termékfejlesztési vezetővel az élen. Cox számos MI-kutatót és mérnököt csábított el a Fairtől, akik onnantól a Llama 3-on dolgoztak, integrálták azt a termékekbe, például MI-asszisztensekbe és képgeneráló eszközökbe.  

A vállalathoz közel állók szerint LeCun továbbra is Zuckerberg egyik legfontosabb tanácsadója, mivel a neurális hálózatokkal kapcsolatos munkájáért Turingdíjat nyert, és a mesterséges intelligencia egyik alapító atyjaként emlegetik. 

A szakember először 2022-ben publikált egy tanulmányt a világmodellezéssel kapcsolatos víziójáról, a Meta pedig azóta két, ezen a megközelítésen alapuló kutatási modellt is kiadott. Nemrég a vállalat elmondta, hogy a Fair különböző ötleteket tesztel az emberi szintű intelligencia elérésére. 

LeCun csapata többórányi videóval táplálja a rendszereket, és ennek során szándékosan kihagy egyes képkockákat, majd hagyja, hogy az MI megjósolja, mi fog történni ezután. Ezáltal gyakorlatilag úgy tanítják, akárcsak egy gyereket. 

Azt is elmondta, hogy a Fair egy „univerzális szövegkódoló rendszer” létrehozását is tervezi, amely képes bármilyen szöveges információt feldolgozni és reprezentálni olyan formában, amely a különböző alkalmazások számára érthető és hasznosítható. Ez a rendszer különösen hasznos lehet a multimodális feldolgozásban, ahol a szöveges információt át lehet alakítani más formátumokba, például videóvá és hanggá. Egyes szakértők azonban kételkednek abban, hogy ez az elképzelés megvalósítható. 

Aron Culotta, a Tulane Egyetem számítástechnika-docense szerint az ok-okozati összefüggések már régóta kihívást jelentenek a fejlesztések során, rendszerek ezért is hajlamosak „hallucinálni” és tévesen válaszolni.  

Hosszabb távon LeCun úgy véli, hogy a technológia olyan MI-asszisztenseket fog működtetni, amelyekkel a felhasználók okosszemüvegeken vagy elektromiográfiai eszközökön keresztül léphetnek kapcsolatba. Hozzátette, ahhoz, hogy ezek a virtuális asszisztensek valóban hasznosak legyenek, az emberhez hasonló intelligenciára van szükségük. 

Az Apple-nek is nagy tervei vannak 

Tim Cook, az Apple vezérigazgatója elmondta, hogy a cég a következő negyedévben „jelentős beruházásokra” készül a generatív mesterséges intelligencia terén. Korábbi cikkünkből kiderült, hogy nem is akárhogyan támogatják a fejlődést: kifejezetten a Google munkatársait „gyűjtik” a sikerhez.  

A Financial Times több száz LinkedIn-profilt, valamint nyilvános álláshirdetéseket és kutatási dokumentumokat elemezve arra jutott, hogy az Apple nagy létszámbővítési hullámot indított az MI-csapatának gyarapítására. Az iPhone-gyártó különösen a Google (korábbi) munkavállalóit vette célba: legalább 36 szakembert csábított el a riválisától 2018 óta.  

Iparági bennfentesek szerint az amerikai vállalat a telefonjaiba szeretné beépíteni a generatív mesterséges intelligenciát. Hatalmas lépés lenne, ha sikerülne nekik a chatbotokat a készülék saját hardverén és szoftverén futtatni, megkerülve ezzel az adatközpontok szükségességét.   

A cég több mint egy évtizede fejleszt MI-termékeket, például a Siri hangalapú asszisztensét, azaz már régóta tisztában vannak a „neurális hálózatokban” rejlő lehetőségekkel, valamiért azonban nem igazán képesek túljutni az alapokon.  

Cook szerint jó úton haladnak. A cégvezér elmondta, hogy jelentős beruházással segítik a fejlesztéseket. Kiemelte az Apple környezetbarát működés iránti elkötelezettségét, és pozitívan nyilatkozott a vállalat hamarosan megjelenő termékeiről.    

Borítókép: Dreamstime

Kapcsolódó: 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn