Kína közel 50 milliárd dolláros malacperselyt hoz létre a chipipar hazai támogatására 

Szerző: | 2024. május. 28. | Geopolitika, Technológia, Világgazdaság

Peking létrehozta az ország eddigi legnagyobb félvezető-beruházási alapját a hazai chipipar fejlesztésének ösztönzésére, amelynek célja a technológiai önellátás elérése a félvezetőgyártásban.

A Nemzeti Integrált Áramkör Ipari Befektetési Alap harmadik szakasza 344 milliárd jüant (47,5 milliárd dollár) gyűjtött össze a kormánytól, különböző állami tulajdonú bankoktól és vállalatoktól, köztük az Industrial & Commercial Bank of China Ltd.-től – adta hírül a Bloomberg. Az alapot május 24-én jegyezték be. 

A Big Fund III. néven ismert legújabb befektetési eszköz része Hszi Csin-ping stratégiájának, amely az ország félvezetőiparának a kiépítését célozta meg, miközben az Egyesült Államokkal szembeni feszültségek fokozódnak. A Biden-kormányzat átfogó korlátozásokat vezetett be Kínával szemben a fejlett chipek, chipgyártó berendezések vásárlására, és most sürgette a szövetségeseket – köztük Hollandiát, Németországot, Dél-Koreát és Japánt –, hogy tovább szigorítsák az ázsiai nagyhatalomra vonatkozó korlátozásokat, és tömjék be a meglévő exportellenőrzésben lévő lyukakat. 

A hír hallatán hétfőn megugrottak a legnagyobb kínai chiprészvények. A Semiconductor Manufacturing International Corp., Kína legnagyobb chipgyártója 8,1 százalékot emelkedett Hongkongban, míg a kisebb versenytárs, a Hua Hong Semiconductor Ltd. több mint 10-et. 

A legújabb alap legnagyobb részvényese a kínai pénzügyminisztérium 17 százalékos részesedéssel és 60 milliárd jüan befizetett tőkével – írta meg a Reuters a Tianyancha, egy kínai céginformációs adatbázis-szolgáltató vállalat információira hivatkozva. A China Development Bank Capital a második legnagyobb részvényes 10,5 százalékos részesedéssel, de a sencseni és a pekingi helyi önkormányzat tulajdonában lévő befektetési cégek is a részvényesek közé tartoznak.  

A sencseni kormány több chipgyártó üzemet támogat a dél-kínai Kuangtung tartományban, hogy megpróbálja megszabadítani a Huawei Technologies Co.-t az évek óta tartó amerikai szankcióktól, amelyek nagyszámú importált félvezető-alkatrésztől elvágták.  

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közel 81 milliárd dollárt fordított a félvezetők következő generációjának kifejlesztésére, és ezzel tovább fokozták a Kínával való globális küzdelmet a fejlett chipek uralmáért.  

A Biden-kormányzat 2022-es Chips and Science Act törvénye 39 milliárd dollár támogatást tartalmaz a chipgyártók számára, valamint 75 milliárdot kölcsönök és garanciák formájában. 

Kína már régóta proaktívabb iparpolitikát folytat, beleértve a Made in China 2025 elnevezésű ambiciózus programot, amely a biotechnológia, az elektromos járművek és a félvezetők területén fogalmazott meg fejlesztési célokat. A nemzeti chipalapot (Big Fund I.) körülbelül egy évtizeddel ezelőtt nyitották meg, nagyjából 100 milliárd jüan befektethető tőkével. Hszi nem sokkal azután, hogy elnök lett, megkezdte az ország feldolgozóiparának nagyszabású átalakítását, amelynek célja a fejlett technológiák megteremtése a robotikától a fejlett chipgyártásig. 

Az ázsiai nagyhatalom 2019-ben több mint kétszeresére növelte a Big Fund II. méretét, mivel a Trump-kormányzat alatt kiéleződött a verseny az USA-val a technológiai fölényért. A tőkét az ország néhány legígéretesebb chipprojektjének finanszírozására fordították, az SMIC új gyáraitól kezdve a chipgyártó gépeket előállító Advanced Micro-Fabrication Equipment Inc.-ig. 

A harmadik fázis lesz a legnagyobb a Kínai Integrált Áramkör Ipari Befektetési Alap által indított három alap közül. 

Peking befektetései azonban nem mindig voltak kifizetődők. A kínai felső vezetés csalódott volt, hogy évek óta nem sikerült olyan félvezetőket kifejleszteni, amelyek képesek lennének helyettesíteni az amerikai áramköröket. Ráadásul a Big Fund korábbi főnökét eltávolították, és korrupció miatt vizsgálatot indítottak ellene. 

A Biden-kormányzat példátlan lépéseket tett Kína technológiai fejlődésének lassítására, azzal érvelve, hogy az ilyen intézkedésekre nemzetbiztonsági okokból van szükség. Az elmúlt két évben az USA elzárta Kínát attól, hogy megvásárolja az Nvidia Corp. legfejlettebb chipjeit, amelyeket mesterségesintelligencia-modellek betanítására használnak, valamint a legfejlettebb chipgyártó gépeket olyan cégektől, mint az ASML Holding NV és az Applied Materials Inc. 

Az ázsiai ország erre úgy reagált, hogy növelte a kevésbé fejlett chipgyártási képességekbe történő beruházásait, amit az iparágban egyesek „örökölt chipeknek” neveznek. Kína most a chipgyártó vállalatok hálózatát építi ki nemzeti bajnoka, a Huawei köré, hogy technológiai áttörést érjen el a fejlett chipfejlesztés és -gyártás területén. Az újonnan létrehozott Big Fund III. finanszírozást nyújthat ezekhez a projektekhez. 

(Források: Bloomberg; Reuters)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn