A szigetország figyelemre méltó példa, mivel a háztartások, illetve az ipar áram- és fűtésszükségletét teljes egészében megújuló erőforrásokkal, zöldenergiával fedezi.     

A Reykjavíkban ötödik alkalommal megrendezett Iceland Geothermal Conference kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők megismerhessék a geotermia felhasználásában világelső ország által alkalmazott technológiákat. Izland modellértékű gyakorlata bemutatja, hogy a földhő nemcsak stabil energiaforrás, hanem környezetbarát zöldenergiaként kedvezően hat az életminőségre is. 

A tárca közlése szerint a magyar delegáció egyeztetett Gudlaugur Thór Thórdarson izlandi környezetvédelmi, energia- és klímaügyi miniszterrel, akivel egyetértettek abban, hogy a geotermia napjainkban kiemelt fontosságú, hiszen biztonságos, fenntartható és megújuló energiaként értékes alternatíva az energiamixben. Szó esett a véglegesítés előtt álló Nemzeti Földhő Stratégiáról is, amellyel

Magyarország, megerősítve pozícióját a nemzetközi geotermikus szektorban, az elsők között adhat választ az Európai Parlament januári állásfoglalására,  

amely az ágazati beruházások felgyorsítását sürgette. 

Steiner Attila államtitkár felszólalt a párhuzamosan megrendezett Arctic Green Partnership Forumon, és előadásában kitért arra is, hogy  

a júliusban kezdődő magyar uniós soros elnökség hangsúlyosabb témaként kívánja kezelni a geotermikus energia ügyét. Annál is inkább, mert a földhő hasznosítását tekintve hazánk hosszú ideje az első öt ország között van Európában,  

ám még bőven vannak kiaknázatlan lehetőségeink a világszinten gyorsan növekvő és fejlődő szektorban. Az előkészületben lévő Nemzeti Földhő Stratégiában vázolt intézkedések a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát. A jelenleg 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználás a következő évtized elejére a bázisérték duplájára növekedhet. A jövő a zöldenergiáé, a kedvező adottságok hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés növeléséhez és az energiaárak megfizethető szinten tartásához. 

A program során izlandi jó gyakorlatokat és innovatív megoldásokat ismerhetett meg a delegáció, felfedezve az ország legmodernebb erőművét, valamint a híres Krafla erőművet, ahol a világ legmelegebb geotermikus kútját fúrták. A küldöttség betekintést nyert abba, hogy a geotermiában élen járó Izlandon milyen komplex megoldásokkal hasznosítják a földhőt, legyen szó a kiterjedt távhőrendszerekről vagy az üvegházi zöldségtermesztésről. 

A miniszteri találkozón az EM tájékoztatója szerint Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy bár Magyarországon évtizedek óta foglalkoznak geotermikus energiával, az új szabályozási környezetben, illetve a Nemzeti Földhő Stratégia alapján a kedvező adottságok minél hatékonyabb kiaknázása a cél – közölték. 

Az Országgyűlés 2022 őszén alkotott új jogszabályi keretrendszert a geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására, amely a földhő fokozott felhasználásával környezetbarát és fenntartható módon támogatja hazánk energiaszuverenitását. A tavaly életbe lépett egykapus rendszer hatékony és gyors ügyintézést tesz lehetővé. Az új szabályozás sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2023-ban közel 100 érvényes kutatásiengedély-kérelem érkezett be a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához. Az így elinduló beruházásoknak köszönhetően  

2035-re évi 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltását is el lehet érni. 

A geotermikus energia kinyerését és energetikai célú hasznosítását tehát érdemes kiemelten kezelni a hazai energetikai tervezésben is, hiszen kellő körültekintéssel, a megfelelő beruházások megvalósításával képesek lehetünk megbízható és megfizethető energiát biztosítani a magyar családok és vállalkozások számára – közölte az EM. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Dreamstime