Moszkva szankcióbiztos kereskedelmi útvonalakat fejleszt

Szerző: | 2024. május. 29. | Geopolitika, Klímaváltozás, Világgazdaság

Vajon melyik lehet a legbiztosabb kereskedelmi útvonal Moszkva számára, amióta Ázsia felé fordult, a Szuezi-csatornán való kereskedelem pedig egyre több kockázatot rejt? A klímaváltozás és az azeri tervek biztosan segítenek, de lássuk, hogyan!

Szerzők: Bácsi Attila és Mihálovics Zoltán

Oroszország Ázsia felé fordul 

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Moszkva határozottan Ázsia felé fordult: Kína és Irán minden eddiginél fontosabb szövetségesévé vált, miközben Indiával is egyre szorosabb kereskedelmi kapcsolatot alakít ki. A háború nyomán kivetett szankciók, a globális kereskedelem és gazdaság blokkosodása, valamint a hagyományos kereskedelmi útvonalak fojtópontjainak instabilitása új fényt vetett az eddig kevésbé preferált kereskedelmi folyosókra. Ezek az útvonalak különösen Oroszország szempontjából merültek fel mint új alternatívák, miután a korábbi, hagyományosan Nyugatra irányuló kereskedelme szinte teljesen megszűnt. 

Moszkva alternatív kereskedelmi folyosók fejlesztésébe kezd 

Oroszország jelenleg két közlekedési folyosó fejlesztésére fókuszálja erőforrásait (1. ábra). Ezek egyike az északkeleti átjáró, amely a Jeges-tengeren Oroszország északi partjai mentén halad, összekötve az Északi-tengert a Csendes-óceánnal. A másik az észak–déli nemzetközi szállítmányozási útvonal, amely Oroszországot a Perzsa-öböllel és Mumbaijal köti össze Azerbajdzsánon, valamint Iránon keresztül. Közös pontja e kettőnek, hogy a 25-35 napos hosszuk mintegy 30-50 százalékkal csökkenti a szállítási időt a Szuezi-csatornán keresztül haladó útvonal 40-60 napjához képest. A Szuezi-csatorna zavartalan működését jelenleg a jemeni húszi lázadók vörös-tengeri támadásai is akadályozzák, így különösen fontossá vált az új útvonalak kiépítése. Jelenleg viszont mindkét folyosó fejlesztésre szorul, hogy valódi alternatívát nyújthasson. Moszkva megközelítőleg 25 milliárd dollárt szán a két útvonal fejlesztésére, ami magában foglalja többek között a Jeges-tengeren nélkülözhetetlen jégtörő flotta bővítését, drónbázisok kiépítését és az észak–déli vasúti összeköttetés 162 km-es hiányzó szakaszának pótlását Iránban, a Kaszpi-tenger mentén. Utóbbira Oroszország 1,4 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosított a perzsa állam számára. Ezzel az összeköttetéssel lehetővé válik az áruforgalom Szentpétervár és a Hormuzi-szorosban található Bandar-Abbász, Irán első számú exportkikötője között. A Perzsa-öböl menti város Irán tengeri kereskedelmi forgalmának a 85 százalékát kezeli, azonban nem mélytengeri kikötő. A fejlesztéseknek köszönhetően

az észak–déli folyosó kaput biztosít Oroszország számára a Perzsa-öbölre, onnan pedig Indiára, Dél-Ázsiára és Afrikára,

az áruforgalom pedig akár 85 százalékos bővülés mellett évi 35 millió tonnára is nőhet 2030-ig. Ez több, mint ahány tonna cseppfolyósított földgázt összesen exportált Oroszország 2023-ban. 

A jégsapka felolvadása felszabadítja az északkeleti átjárót 

Az északkeleti átjáró az Északi-sarkvidék keleti és nyugati felét köti össze az orosz partok mentén. A jégsapka felolvadásával Oroszországnak könnyebben elérhetővé vált a Csendes-óceán, Európa és az Atlanti-óceán is. Az útvonal 2020-ban rekord ideig, 88 napig volt nyitva augusztus és november között, a kiszámíthatatlanságát azonban jól mutatja, hogy egy évvel később egyetlen napig sem volt jégmentes. Tavaly csúcsot jelentő, 36,3 millió tonna rakományt szállítottak ezen az útvonalon.

Moszkva prioritása ennek a mennyiségnek a megsokszorozása, remélve, hogy az áruforgalom 2035-re meghaladja a 100 millió tonnát.

Oroszország az északi partjai mentén évek óta fejleszti az infrastruktúrát, így ott több kikötője, azokhoz vezető közút és vasút, valamint nagyobb kapacitású mentőalakulatai, jégtörői és katonai állomásai vannak, mint Kanadának.

Napjainkban a Szuezi-csatornán a világkereskedelem 8 százaléka halad át, ám idővel ennek kétharmada áthelyeződhet az akár 15 százalékkal olcsóbb északkeleti átjáróra,

ahol a kínai kereskedelem több mint 10 százaléka is bonyolódhat. A fellendülő kereskedelemből gazdasági előnyt szerezhetnek az északkelet-ázsiai és az északnyugat-európai országok, míg a kelet- és dél-európai államok mutatói az EU-n belüli kereskedelem és a regionális termelési értékláncok feldarabolódása miatt csökkenhetnek. Utóbbi érintheti Magyarországot is. 

Az útvonal az itt lévő nyersanyaglelőhelyek miatt is fontos, de a növekvő orosz–kínai kereskedelem egy része is itt bonyolódna le. A fő problémákat az jelenti, hogy a Jeges-tenger továbbra is gyakran fagyos, a távoli partvonalak logisztikai kihívásokat rejtenek, az útvonal fejlesztését pedig korlátozzák az Oroszországot érintő szankciók: jelenleg nagyobb külföldi vállalat nem használja az útvonalat, és az észak-szibériai Arctic 2 LNG-terminálból sem indulhatott meg az export Ázsia felé, mivel a szankciók több nélkülözhetetlen külföldi befektetőt is visszalépésre kényszerítettek. 

Az észak–déli szállítmányozási folyosó átalakíthatja a Kaszpi-tenger térségét 

Bár a 7200 kilométer hosszú észak–déli szállítmányozási folyosóról már 2000-ben megegyezett Oroszország, Irán és India, ez idáig nem történtek érdemi fejlesztések egyik ország részéről sem. Ennek oka az erőforrások és az együttműködés hiánya volt, valamint az, hogy korábban még nem állt mögötte akkora geopolitikai és gazdasági érdek. India számára a folyosó lehetőséget nyújt Közép-Ázsia elérésére Kína, Pakisztán és Afganisztán kikerülésével. Az orosz–ukrán háborút megelőzően a kelet–nyugati tengelyen haladó áruforgalom volt jellemző, amelyben Oroszország amellett, hogy tranzitország volt, maga is értékesített, főként nyugati irányba. Ezt gyökeresen megváltoztatta az orosz–ukrán háború, és bár a folyosó számos államnak kedvező alternatívát jelenthet, Moszkvának létérdekévé vált az Európát és szankcióit elkerülő útvonalak létesítése. 

Oroszország annak ellenére, hogy hatalmas a partszakasza, szinte csak a Fekete-tengeren tud kijutni a meleg tengerekre, ami megmagyarázza a Krím félsziget és Szevasztopol fontosságát is. A folyosó megvalósulásával azonban Moszkva akár a Fekete-tengerről indulva a háború alatt teljesen elfoglalt Azovi-tengeren át a Don és a Volga folyót összekötő csatornán keresztül képes lenne elérni a Kaszpi-tengert is. Innen a rakományt vasúton egészen a perzsa-öböli kikötőkig szállíthatná, erre azonban az infrastruktúra jelenlegi állapota még nem alkalmas. Amennyiben az útrendszer megvalósul, Irán és a többi Kaszpi-tengerrel határos gazdaság a szárazföld érintése nélkül is képes lesz elérni a Fekete-tengert, szinte végig orosz területeken maradva.  

A térség számára a folyosó lehetőséget nyújt a gazdasági fejlődésre, bevonva a Kaszpi-tenger nyersanyagtartalékait és erőforrásait a nemzetközi kereskedelembe. A Kaszpi-tenger térségében az útvonal haladhat szárazföldön, a tenger nyugati partját követve Azerbajdzsánon vagy a keleti part mentén Türkmenisztánon és Kazahsztánon keresztül, valamint hajóval a tengeren át.

Moszkva, Teherán és Újdelhi együttműködése a folyosó kapcsán potenciálisan egy új erőtér kialakulását jelzi.

Ugyanakkor nagy kérdés, hogy az észak–déli folyosóra miképp reagál Kína, és hogy a projekt milyen kapcsolatban lesz az Egy övezet, egy út kezdeményezéssel. 

Azerbajdzsán a jövő kereskedelmi útvonalainak nagy nyertese lehet 

Az Azerbajdzsánon áthaladó folyosók most minden ország számára a legkézenfekvőbb megoldást jelentik, geopolitikai állásponttól függetlenül. Baku ezt felismerte, és aktívan foglalkozik is az infrastrukturális összeköttetések megteremtésével. Az országban 2023-ban a vasúti teherszállítás 30, a közúti áruszállítás pedig 35 százalékkal nőtt, elérve az 1,3 millió tonnát. Baku azonban ennek a közel harmincszorosával (évi 30 millió tonnával) számol a következő évtizedben, amit olyan beruházásokkal kíván elérni, mint hidak, utak, vasút és egy hajóterminál építése az Iránnal határos területeken, valamint egy újonnan átadott négysávos autópályával, ami összeköti a fővárost az orosz határral, ahol már 2023 márciusában vámellenőrzési pont nyílt. Azerbajdzsán a jövő kereskedelmi útvonalainak egyik legfontosabb csomópontjává válhat, ugyanis az észak–déli folyosó mellett a Kínát Európával összekötő és Oroszországot kikerülő középső folyosó is keresztülmegy rajta. Ráadásul az ország az energiaexportjainak köszönhetően egyre fontosabb partnere Európának. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn