Múlt héten rendezték meg a második globális mesterségesintelligencia-csúcstalálkozót, ahol több ország és vállalat is egyetértett abban, hogy a technológiát érdemes szabályozni. Azonban van még mit csiszolni a szabályokon. 

Múlt héten, május 21–22-én zajlott az AI Safety Summit Szöulban, amelyet Dél-Korea és az Egyesült Királyság kormánya közösen rendezett. Ez az esemény a 2023 novemberében az egyesült királyságbeli Bletchley Parkban tartott első AI Safety Summit folytatása volt.  

A csúcstalálkozó célja a globális biztonság, az innováció és az inkluzivitás előmozdítása, valamint a legfejlettebb mesterségesintelligencia-modellek képességeinek és kockázatainak megvitatása volt. 

Alex Hern, a The Guardian írója kevesebb mint 24 óra alatt hat megállapodást, paktumot, ígéretet és nyilatkozatot számolt össze, így az esemény igencsak eredményesnek bizonyult.  

Tizenhat vállalat aláírta a Bletchley Park-i csúcstalálkozón bevezetett önkéntes biztonsági előírásokat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban – közölte Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke a szöuli utórendezvény előestéjén. 

„Ezek a kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a világ vezető MI-vállalatai átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítanak a biztonságos MI-fejlesztés érdekében” – mondta Sunak.  

A szöuli szándéknyilatkozat, vagyis a mesterségesintelligencia-biztonságra vonatkozó nemzetközi együttműködés arról szól, hogy ezek az intézetek megkezdik a modellekre, azok korlátaira, képességeire és kockázataira vonatkozó információk megosztását, valamint nyomon követik a konkrét, a „mesterséges intelligenciával kapcsolatos károkat és biztonsági incidenseket”, feljegyzik azok előfordulását, és az erőforrás-használatról is beszámolnak. 

A szerdai első „telt házas” ülésen Michelle Donelan, az Egyesült Királyság technológiai minisztere figyelmeztetett, hogy a megállapodás csak az első lépés. „Nem szabad ülni a babérjainkon. Ahogy a mesterséges intelligencia fejlődésének az üteme felgyorsul, nekünk is fel kell vennünk a tempót annak érdekében, hogy időben felismerjük a kockázatokat és megragadjuk a lehetőségeket” – mondta. 

A szöuli miniszteri nyilatkozat szerint huszonhét ország, köztük az Egyesült Királyság, a Koreai Köztársaság, Franciaország, az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek, valamint az Európai Unió a csúcstalálkozót lezáró megállapodásban aláírta, hogy az elkövetkező hónapokban javaslatokat dolgoz ki az MI-kockázatok értékelésére. Ezen országok első alkalommal állapodtak meg abban, hogy közös kockázati küszöbértékeket dolgoznak ki a mesterséges intelligencia fejlesztésére és alkalmazására vonatkozóan, beleértve annak megállapítását, hogy mikor jelenthetnek „súlyos kockázatot”. Ilyen lehet például a rosszindulatú felhasználók segítése vegyi vagy biológiai fegyverek megszerzésében vagy alkalmazásában, valamint az, hogy az MI képes manipulálni és megtéveszteni az embereket. 

Az elkészült nyilatkozat említést tesz a biztonságos, innovatív és inkluzív mesterséges intelligenciáról, emellett felvázolta a 11 részt vevő ország és az EU által elfogadott közös alapokat. A szöuli szándéknyilatkozat a mesterséges intelligencia biztonságával kapcsolatos nemzetközi együttműködésről nagyjából meghatározta a tényleges célokat. 

A szöuli AI Business Pledge-ben 14 vállalat – amely csak részben volt azonos a korábban a Frontier AI Safety Commitments című dokumentumot aláíró 16 céggel – kötelezettséget vállalt a felelős MI-fejlesztésre. 

Nincsen rózsa tövis nélkül 

Alex Hern szerint a csúcstalálkozón akadtak nehézségek, főleg azért, mert annak két házigazdája is volt. Az Egyesült Királyság számára a Frontier AI Safety Commitments volt igazán jelentős, amelyet Rishi Sunak kommentárjával jelentettek be. Az angol nyelvű sajtóban a szöuli AI Business Pledge-t szinte teljesen figyelmen kívül hagyták, annak ellenére, hogy az a dél-koreai delegáció eredményeinek az egyik fontos eleme volt.  

Egyesek szerint egyik megállapodás sem elég részletes ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy a vállalatok betartják-e azokat. Francine Bennett, az Ada Lovelace Intézet megbízott igazgatója szerint  

a probléma ott kezdődik, hogy a cégek maguk dönthetik el, mi veszélyes és mi nem, sőt ők határozhatják meg azt, hogy az esetleges kockázatos megoldások esetén hogyan cselekszenek. 

Emellett a The Guardian írója szerint valójában nem a megállapodások teszik sikeressé a csúcstalálkozót, hiszen azokat már előtte is szinte kőbe vésték. Inkább az a nagy eredmény, hogy megtartották a találkozót, hiszen egy ilyen esemény mégiscsak az összefogásra buzdít. És bár a megállapodások nem tűnnek túl szigorúnak és hatásosnak, többen elköteleződtek amellett, hogy egyetértenek a biztonság kérdésében – ez pedig már egy jó kezdet. 

Borítókép:Flickr

Kapcsolódó: