2024. május 31.| Szerző: Makronóm| Kategóriák: Hazai
Érdemi, 2,4 milliárd eurós többletet mutatott a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az idei első negyedévben a KSH friss adatsora szerint. A turizmus kedvező teljesítménye várhatóan fennmarad, így ez a szektor a termék-külkereskedelem és az üzleti szolgáltatások visszafogottsága mellett is támogathatja a gazdasági növekedést.
Elemző, Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Számottevő, 2,4 milliárd eurós többletet mutatott a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az idei első negyedévben a ma közzétett friss KSH-adatok szerint.
Értékét tekintve a kivitel és a behozatal is 3,7 százalékkal nőtt egy év alatt euróban számítva.
A KSH ezzel kapcsolatban nem közöl árváltozást, csak értékindexet, anélkül pedig nem lehet megmondani, hogy a szolgáltatás-külkereskedelem alakulása milyen szerepet játszott az első negyedéves gazdasági teljesítményben.
Az importoldalon egyedül a turizmus és az üzleti szolgáltatások nőttek, előbbi közel 40 százalékkal, vagyis a magyarok nagy számban utaztak külföldre, ahol az előző év azonos időszakához képest több mint 200 millió euróval költöttek többet. A szállítási szolgáltatások értékének 12,6 százalékos visszaesése ellenben a termékimport csökkenéséhez köthető, illetve szerepet játszhatott benne az árváltozás is.
Ezzel szemben exportoldalon csak a szállítási szolgáltatások – a termékkivitel mérséklődése nyomán –, illetve a kis súlyú kormányzati szolgáltatások értéke csökkent. Miközben a turizmusexport 9, az üzleti szolgáltatások kivitele pedig 10,3 százalékkal bővült az euróban kifejezett értékek alapján. Előbbi esetében a turisztikai statisztikában is megjelenő külföldi vendégszám emelkedése húzódik meg.
A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg többletének közel harmadáért ezzel együtt is a szállítási szolgáltatások voltak a felelősek, a turizmus súlya, az egyenleg romlása ellenére is, megközelítette a 25 százalékot, míg az üzleti szolgáltatások hányada 20 százalék volt.
A szolgáltatásexportunk a legfontosabb célpiacok közül csak az USA, az Egyesült Királyság, illetve Románia irányába nem nőtt, miközben a Németországba irányuló kivitel 10 százalék feletti bővülést mutatott.
Milyen folyamatok mozgatják a trendeket?
A szolgáltatás-külkereskedelem alakulása kiemelten fontos a növekedés szempontjából. Habár a forgalom értéke elmarad a termék-külkereskedelmétől – exportoldalon nagyságrendileg annak negyede, importoldalon pedig ötöde –, a külkereskedelmi egyenleg többletében jelentős szerepet játszanak a szolgáltatások.
Immár 2009 óta nem volt olyan negyedév, amikor a GDP-ben a szolgáltatásegyenleg hiányt mutatott volna. A termék-külkereskedelmi forgalom alakulására jelenleg a visszafogott külső kereslet, elsősorban a német gazdaság problémái vannak kihatással, amely például a szállítási szolgáltatásokon keresztül a szolgáltatás-külkereskedelmet is visszafogja.
A nemzetközi turizmus támogathatja a növekedést
Ugyanakkor a szolgáltatáskivitelben – habár továbbra is elsősorban Németországba irányul – a német gazdaság súlya érdemben alacsonyabb, 20 százalék alatti, így tehát ezen a téren kevéssé vagyunk kitéve legfontosabb felvevőpiacunknak.
Másrészről ez év elején a külföldi turisták száma is tovább emelkedett, akiknek a magyarországi költése szolgáltatásexportként jelenik meg a statisztikában.
A nemzetközi turizmus kedvező teljesítménye várakozásaink szerint az év hátralévő részében is fennmaradhat, így pedig a termék-külkereskedelemmel szemben, az üzleti szolgáltatások visszafogott teljesítménye mellett is, a szolgáltatás-külkereskedelem idén is támogathatja a gazdasági növekedést.
