Egy kutatás szerint érdemes elkerülni az élénk színű műanyagok gyártását.
Egyes tanulmányok szerint a piros, a kék és a zöld plasztik gyorsabban bomlik mikroműanyag-részecskékké. Ennek fényében a gyártókat arra ösztönzik, hogy tartózkodjanak az élénk színű műanyagtól.
A Leicesteri Egyetem által vezetett projekt eredményei szerint a piros, a kék és a zöld műanyag nagyon törékennyé vált, míg a fekete, a fehér és az ezüst minták három év alatt szinte változatlanok maradtak. A mikroműanyagok, vagyis az apró plasztikrészecskék ma már szinte mindenütt jelen vannak, és már az emberi, sőt az állati szervezetben is fellelhetőek.
Az Egyesült Királyság és a Fokvárosi Egyetem tudósai egymást kiegészítő tanulmányok segítségével mutatták ki, hogy az azonos összetételű műanyagok színtől függően eltérő mértékben bomlanak le.
A brit kutatók különböző színű kupakokat helyeztek el egy egyetemi épület tetején, amelyek három éven keresztül ki voltak téve a napsugárzásnak és az időjárás viszontagságainak. A dél-afrikaiak pedig a tengerparton talált műanyag tárgyakat használtak.
„Meglepő, hogy a leicesteri háztetőn hagyott és az afrikai kontinens déli csücskében, egy szélfútta tengerparton gyűjtött minták hasonló eredményeket mutatnak” – mondta dr. Sarah Key, a projekt vezetője. Hozzátette, hogy a kísérletek azt mutatták, hogy három év alatt még egy viszonylag hűvös és felhős környezetben is hatalmas különbségek figyelhetők meg a mikroműanyagok kialakulásában.
Sarah Gabbott professzor, szintén a Leicesteri Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője feltételezte, hogy a tengerparti homokban azért lát főként élénk színű műanyag darabokat, mivel azok egyértelműen jobban vonzzák a szemet. Azonban a kutatásuk rávilágított, hogy ennek van valóságalapja: valóban nagyobb az élénk színű apró plasztikdarabok előfordulási esélye.
„Gyakran elgondolkodtam azon, hogy a tengerparti homokban található mikroműanyagok miért tűnnek gyakran a szivárvány minden színében pompázónak” – említette Gabbott.
Adam Herriott, a Wrap hulladékellenes jótékonysági szervezet műanyagokkal foglalkozó vezető szakembere elmondta, azért használnak élénk színű plasztikokat a gyártók, hogy az minél inkább kitűnjön a boltok polcain. Azonban azt tanácsolja nekik, hogy lehetőleg kerüljék az ilyen pigmenteket annak érdekében, hogy az minél inkább újrahasznosítható legyen.
Emellett a színes darabokat összekeverve zöldes-szürkés szín lesz az eredmény, ami a szemnek nem túl csábító. A szakember szerint ez még egy ok arra, hogy kerüljék a színeket.
Íme a magyarázat
Az eredmények azt mutatják, hogy a fekete, a fehér és az ezüst színezékek megvédik a műanyagot a káros ultraibolya (UV)-sugárzástól, míg más pigmentek nem. Az UV-károsodás megváltoztatja a plasztik polimerszerkezetét, ami törékennyé teszi azt.
Key így azt javasolja, hogy
főleg az olyan tárgyak esetében kerüljük az élénk színeket, amelyek a nap nagy részét a szabad levegőn töltik, mivel azok sokkal rövidebb életűek.
A fekete, a fehér és az ezüst színek választásakor pedig nemcsak a környezetet védjük, de a pénztárcánkat is.
Úton a megoldás?
A mikroműanyagok olyan apró műanyag részecskék, amelyek általában 5 milliméternél kisebbek. Ezek különböző forrásokból származhatnak, például nagyobb műanyag tárgyak lebomlásából, ipari folyamatokból, vagy mikrogyöngyök formájában, amelyek kozmetikumokban és tisztítószerekben találhatók.
A mikroműanyagok szinte mindenhol fellelhetők a környezetben, beleértve a tengereket, a folyókat, a talajt és a levegőt is. Emellett bejuthatnak az élelmiszerláncba, ami azt jelenti, hogy az apró állatok, amelyek megeszik ezeket a részecskéket, végül nagyobb ragadozók és akár az emberek táplálékává is válhatnak. Egyes becslések szerint hetente egy hitelkártyányi műanyagot lélegzünk be és fogyasztunk el. Ezek pedig ezután a tüdőnkbe, a vérünkbe és az anyatejbe is bekerülhetnek.
Sokakat aggaszt, és egyszerre inspirál ez a probléma. Két texasi tizenéves például feltalált egy olyan eszközt, amely segíthet a mikroműanyagok kezelésében.
Tavaly ősszel, miközben ötleteket gyűjtöttek a Regeneron Nemzetközi Tudományos és Mérnöki Vásárra (ISEF) készülő projektjükhöz, Victoria Ou és Justin Huang meglátogatott egy víztisztító telepet. Azt akarták megtudni, hogy az ilyen típusú létesítményeknek vannak-e már olyan eszközeik, amelyekkel eltávolíthatják a mikroműanyagokat a szennyvízből. Mint kiderült, nincs nekik ilyen, ráadásul a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) nem szabályozza a mikroműanyagokat, ezért nem távolítják el őket a szennyvízből. Huang szerint ha az EPA már holnap elkezdené szabályozni ezeket a káros műanyag részecskéket, a meglévő eltávolítási módszerek nem túl hatékonyak.
Az egyik megoldás a kémiai koagulánsok, például az alumínium-hidroxid használata, amelyek a vízhez adva a mikroműanyagokat nagyobb, könnyebben szűrhető darabkákká tömörítik. Ezek azonban szennyezhetik a környezetet, és a tisztított víz pH-értékét is megzavarhatják. Ráadásul drágák is. Vannak fizikai szűrők is, de ezek könnyen eltömődnek. A biológiai megoldások pedig – például a műanyag lebontására szolgáló enzimek – nem elég hatékonyak ahhoz, hogy ezt a problémát nagy léptékben kezeljék.
Victoria Ou és Justin Huang pedig reméli, hogy egy nap megoldhatják ezt a problémát a díjnyertes készülékükkel, amely ultrahangos hanghullámok segítségével távolítja el a mikroműanyagokat a vízből. Ez az eszköz lenne az első, amely sikeresen alkalmazza ezt a módszert.
Múlt héten mutatták be a munkájukat a Los Angelesben megrendezett Regeneron Nemzetközi Tudományos és Mérnöki Vásáron. A texasi duó első helyezést ért el a Google által szponzorált Föld- és környezettudományok kategóriában, és elnyerte a Gordon E. Moore Award for Positive Outcomes for Future Generations (Gordon E. Moore-díj a jövő generációi számára) 50 ezer dolláros (18 millió forintos) díját is.
Bár az ultrahangos technika még nagyon korai stádiumban van, a fiatalok remélik, hogy egy nap hatékonyan kiszűrheti a műanyagot az ivó-, valamint az ipari és szennyvízből.
Huang a Business Insidernek elmondta, hogy professzionálisabb felszereléssel, laboratóriumi környezetben tesztelve tovább javíthatnák az eszközüket, és később nagyüzemben szeretnék gyártani a terméküket.
Kapcsolódó: