Egy újabb devizaháború felé haladunk? Egyelőre csak néhány ország tesz lépéseket az ellen, hogy ellensúlyozza a devizájának összeomlását a dollárral szemben. Ezekben az országokban egy dolog biztosan közös: mind Ázsiában található. Indonézia májusban megemelte a kamatlábakat, hogy támogassa a rúpiát, míg Japán a közvetlen jenvásárlásokra támaszkodik a devizapiacon. 

Felemás siker 

A legfrissebb becslések szerint a japán jegybank május elején végrehajtott két intervenciója 60 milliárd dollárba került. A szigetországnak bőséges a devizatartaléka, és elméletben további beavatkozásokra is képes. Az egyoldalú beavatkozás hatékonysága azonban kétséges, a korábbi sikeres beavatkozásokat összehangolták a monetáris politikával.  

Ahhoz, hogy Japán beavatkozása hatékony legyen, az amerikai államkincstárnak is jent kellene vásárolnia, ami jelenleg nem szerepel a tervekben.  

Emellett a Bank of Japannak tovább kellene normalizálnia a monetáris politikáját, mivel a rendkívül megengedő hozzállás hosszú távon összeegyeztethetetlen az erős devizával. 

Versenyképes leértékelések Ázsiában  

A piac jelenleg attól tart, hogy az erős dollár ellensúlyozására Ázsiában leértékelődhetnek a versenyképes pénznemek. A jüan leértékelődése lehet az első dominó, amely borulhat, ami lehetővé tenné Kína számára, hogy visszanyerje a versenyképességét, és az exportvezérelt gazdaságát a járvány előtti szintre emelje. Egyes elemzők már hónapok óta tartanak ettől a forgatókönyvtől. 

De vajon valós a kockázat? Nem hinnénk. A jüan jelentős leértékelésére (vagy akár értékvesztésére) irányuló felhívások figyelmen kívül hagyják a gazdasági tényeket. Kínának jelentős folyó fizetésimérleg-többlete van, amely a GDP 1-2 százalékát teszi ki. A kereskedelmi többlete a GDP 3-4 százaléka, a feldolgozóipari kereskedelmi többlet pedig meghaladja a GDP 10 százalékát. A kínai gazdaság méretét tekintve – amely 18 ezer milliárd dollár, azaz a globális GDP 15 százaléka – ezek a többletek óriásiak. 

A tőkekiáramlás kockázata 

Ettől függetlenül nem beszélhetünk problémamentességről. Sok exportőr nem váltja át a nyereségét jüanra. A kamatkülönbségek és a kínai politikába vetett bizalom hiánya miatt jelentős a tőkekiáramlás, amely a hatóságok számára rossz emlékeket idéző módon 2023-ban érte el az elmúlt öt év legmagasabb szintjét.  

Ráadásul a jüan leértékelése csak erősítené a tőkekiáramlást,  

ahogyan az 2015-ben és 2016-ban is történt. A kínai gazdaságtörténet e fájdalmas pillanata valószínűleg az árfolyam kezelését illetően óvatosságra készteti az ottani kormányt. Az ázsiai ország elsősorban arra törekszik az év eleje óta, hogy a jüant stabilan tartsa a dollárral szemben anélkül, hogy a központi bank bőséges devizatartalékaihoz nyúlna. Ehelyett a napi kiigazításra és az állami kereskedelmi bankok piacán történő közvetlen beavatkozásra támaszkodik, hogy jelezze, a jüan leértékelődése a dollárral szemben nem kívánatos. 

Manipulált devizák? 

A Trump-korszakkal ellentétben a Biden-kormányzat elégedettnek tűnik a jüan árfolyamával. Kína folyó fizetési mérlegének többlete nem elég magas ahhoz, hogy az amerikai pénzügyminisztérium azt a devizamanipuláció jelének tekintse. Ráadásul az ázsiai ország devizatartalékának növekedése viszonylag stabil, ami tovább jelzi, hogy nincs szó semmiféle beavatkozásról. Végül is az amerikai kormány tisztában van azzal, hogy  

a jüanra nehezedő lefelé irányuló nyomás részben az erős dollárt tükrözi. 

Amíg az amerikai jegybank nem indul el a kamatcsökkentés irányába – ami kétséges, hogy idén megtörténne –, addig az erős dollár továbbra is problémát jelent majd Kína és a világ többi országa számára. Ugyanakkor kételyeink vannak afelől, hogy az erős dollárra adott megfelelő válasz egy sor versenyképes deviza leértékelése lenne, különösen Kínában. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime