A háború egyre inkább úgy tűnik, hogy új szakaszához érkezett: jelentős politikai váltásként az európai nemzetek fokozzák az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat, és feloldják a korábbi korlátokat, amelyek az orosz célpontok elleni fegyverhasználatot akadályozták. Ez a változás kulcsfontosságú pillanatot jelent a folyamatban lévő konfliktusban, ahol az ukrán erők legújabban az északkeleti régiókban, különösen Harkiv és Szumij környékén állnak orosz támadás alatt. 

Az orosz erők átlépték a nemzetközi határt Ukrajna második legnagyobb városától, Harkivtól északra, és az elemzők szerint „taktikailag jelentős előrenyomulást” értek el. 

Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai elemzői szerint az oroszok előrenyomultak Vovcsanszk városának északi területein, és úgy tűnik, hogy ellenőrzésük alá vonták a vovcsanszki központi körzeti kórházat. Kisebb előnyre tettek szert Sztaricija faluban is, és közelebb jutottak a nyugatra fekvő Lipci faluhoz. 

1. ábra: Oroszország előrenyomulása Harkivtól északra (Forrás: BBC) 

Új európai elhatározás 

Az Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére irányuló nyugat-európai elszántságot Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben tett németországi útja is alátámasztja, ahol 

bejelentette, hogy Franciaország engedélyezi Ukrajnának, hogy francia fegyvereket használhasson az Oroszországon belüli csapásokhoz.

A francia elnök lépése egyfajta válaszként értelmezhető Ukrajna sürgető kéréseire, miután egy harkivi bevásárlóközpont ellen pusztító orosz rakétatámadás történt, amelynek következtében 16-an meghaltak és 45-en kórházba kerültek. 

„Úgy gondoljuk, hogy meg kell engednünk nekik, hogy semlegesítsék azokat a katonai helyszíneket, ahonnan a rakétákat kilövik, és alapvetően azokat, ahonnan Ukrajnát támadják” – jelentette ki Macron Olaf Scholz német kancellár társaságában. Ez a kijelentés azt tükrözi, hogy számos európai vezető szerint Ukrajnának hatékonyabban kellene megvédenie magát, még ha ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi jog által elismert határokon túlra kell csapást mérni. 

Németország is csatlakozott ehhez az állásponthoz. Scholz kancellár hangsúlyozta, hogy Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében joga van ahhoz, hogy támadás esetén csapást mérjen az Oroszországon belüli katonai objektumokra. Ez jelentős politikai változást jelent  Németország részéről, amely más európai szövetségesekhez képest visszafogottabb volt a katonai támogatásában. 

Stoltenberget is üti a harci dobot 

A NATO vezetése is csatlakozott ehhez a véleményhez, és  

Jens Stoltenberg főtitkár arra sürgette a tagállamokat, hogy vizsgálják felül az Ukrajna fegyverhasználatára vonatkozó korlátozásokat. Ez a kijelentés merőben eltér a szövetség korábbi álláspontjától, amelyet nagyban befolyásolt a legnagyobb tagja, az Egyesült Államok óvatos megközelítése. 

„Eljött az idő, hogy a szövetségesek mérlegeljék, nem kellene-e feloldaniuk az Ukrajnának adományozott fegyverek használatára vonatkozó egyes korlátozásokat” – mondta a The Economistnak. A főtitkár felhívását megerősítette a NATO parlamenti közgyűlésének nyilatkozata is, amely a fegyverhasználat kiterjesztése és az Ukrajnának történő gyorsabb szállítás mellett érvelt. 

Ehhez az ötlethez azonban nem minden tagállam csatlakozott. A magyar kormány például határozottan ellenezi a NATO egyre komolyabb szerepvállalását, attól tartva, hogy az egész szövetség a konfliktus részesévé válhat.  

Az USA sok tétovázás után engedett a nyomásnak 

Ukrajna európai szövetségeseinek ellenére az Egyesült Államok idáig tétovázott. Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője megismételte Washington jelenlegi politikáját, kijelentve: „Az álláspontunk nem változott abban a tekintetben, hogy szerintünk az ukránok sikeresek lehetnek a harctéren”. Ez azonban a jelentések szerint vita tárgyát képezi a Biden-kormányzaton belül. Antony Blinken külügyminiszter például utalt egy lehetséges politikai váltásra, elismerve, hogy Ukrajnának önálló döntéseket kell hoznia a háború folytatásáról. 

A fegyveres konfliktus nagy részében Kijev partnerei határozott vörös vonalat húztak azzal szemben, hogy Ukrajna az általuk szállított fegyvereket orosz területen belül használhassa, mivel féltek a Kreml eszkalációjától, amely már a harmadik világháborúval fenyegetne. 

A Biden-kormányzat idáig következetes volt ebben az álláspontban, valószínűleg attól tartva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fegyverekkel vághat vissza – amivel a konfliktus során rendszeresen fenyegetőzött. 

A kormányon belüli korábbi vitákban arról, hogy meddig menjen el Ukrajna felfegyverzése, Antony Blinken külügyminiszter és William Burns CIA-igazgató merészebb álláspontot képviselt, és támogatta a nagyobb hatótávolságú rakéták, valamint más fegyverek biztosítását. 

Május 29-én azonban úgy tűnt, hogy Blinken ebben a kérdésben is teret enged a váltásnak.  

„Nem bátorítottuk vagy tettük lehetővé az Ukrajnán kívüli csapásokat. Az országnak, mint már korábban is mondtam, saját magának kell döntenie arról, hogy miként tudja magát a leghatékonyabban megvédeni” – mondta egy európai útja során, amely csütörtökön egy NATO-találkozót is magában foglalt. Ehhez hozzátette, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás „védjegye” az alkalmazkodás volt. 

Alig egy napra rá, hogy meglobogtatta a „váltás lehetőségét”, 

május 30-án Joe Biden engedélyt adott Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel csapást mérjen orosz területen belül. Bár korlátozta azok használatát, így Kijev csak a határon túl, Harkiv közelében lévő célpontokat támadhat. 

 – közölte két amerikai tisztségviselő a CNN-nek. 

Az amerikai elnök kijelentésével a zsebében az ukrán hadsereg zöld utat kapott, hogy célba vegye az Oroszország területén állomásozó erőket, lőszerraktárakat és logisztikai csomópontokat az Egyesült Államok által biztosított tüzérséggel és rakétákkal. 

Ukrajnának már korábban is engedélyezték, hogy amerikai légvédelmi fegyvereket használjon az ukrán és az orosz légtérben repülő orosz gépek közvetlen fenyegetése esetén – hangsúlyozta a CNN-nek nyilatkozó tisztviselő. Azonban a tilalom eddig megakadályozta őket abban, hogy olyan orosz repülőgépeket vegyenek célba, amelyek Oroszország területén belül a földön tartózkodnak. 

Ugyanakkor a Biden-kormányzat továbbra is kitart amellett, hogy nem engedi meg Ukrajnának, hogy bevesse a legfélelmetesebb fegyverét Oroszországba ellen: az ATACMS néven ismert nagy hatótávolságú rakétákat, amelyek 300 kilométerre lévő célpontokat is képesek eltalálni. 

Valójában az amerikai pálfordulás fogaskerekei már korábban mozgásba lendültek: 

Május 13-án egy biztonságos videokonferencián Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, Lloyd Austin védelmi miniszter és C. Q. Brown, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke meghallgatta ukrán kollégáik felhívásait a fegyverek bevetéséről, és úgy döntöttek, hogy van értelme feloldani az amerikai korlátozásokat, hogy az ukrán erők lecsaphassanak azokra a felvonulási területekre, ahonnan Oroszország Harkiv ellen indította a támadásait. A beszélgetésbe bevonták az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának vezetőjét, Christopher Cavoli tábornokot, hogy segítsen a részletek véglegesítésében. Május 30-ig azonban még várniuk kellett arra, hogy az amerikai döntés végigjárja a bürokratikus rendszert és hatályba lépjen. 

A történet fontos adaléka, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csendben szintén sürgette az Egyesült Államokat és más nemzeteket, hogy adják meg Ukrajnának azokat a képességeket, amelyekre szüksége van az Oroszországon belüli célpontok elleni támadáshoz – írja a CNN meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. 

Orosz fenyegetések és európai ellenállás 

Oroszország, mint ahogy várni lehetett, felháborodott. Vlagyimir Putyin elnök és más tisztségviselők figyelmeztetéseket adtak ki „súlyos következményekre”, ha az európaiak által szállított fegyvereket orosz terület ellen vetik be.  

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője még tovább ment, azt állítva, hogy az ilyen akciók világháborút idézhetnek elő. 

Franciaország dacolva ezzel, már tárgyalásokat folytat arról, hogy katonai kiképzőket küldjön Ukrajnába, ezzel egy újabb NATO-tabut szegve meg. Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok megerősítette, hogy franciák hamarosan ukrán kiképzőlétesítményekbe látogatnak. 

Nő a nyomás észak felől 

Az ukrán erőknek egyelőre sikerült megállítaniuk az orosz előrenyomulást Harkiv térségében, de jelentős áldozatok árán. Olekszandr Szirszkij arról számolt be, hogy Oroszország csapatokat csoportosít át a Harkiv és Szumi közelében lévő stratégiai pontok felé, ami arra utal, hogy küszöbön állhat egy újabb offenzíva. 

„Oroszország tőlünk 90 km-re északnyugatra is támadó akciókra készül – újabb csapatcsoportot gyűjtenek a határunk közelében” – mondta Zelenszkij egy lebombázott nyomdából Harkivban. 

Katonai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ez az erősítés az ukrán védelmet a töréspontig feszítheti. A csapataik már most is feszültek, mivel egy egyre szélesedő frontot kell megvédeniük, miközben jelentős nyugati katonai segítségre várnak. 

Támogatás ugyan érkezett, de az ukrán vezetés szerint ez még nem elégíti ki az igényeiket. Svédország nemrégiben jelentette be az eddigi legnagyobb segélycsomagját, amely fejlett légvédelmi rendszereket és megfigyelő repülőgépeket tartalmaz. Spanyolország, Belgium és Portugália szintén jelentős katonai támogatást ígért, előbbi 30 F–16-os vadászgép küldését is vállalta 2028-ig. Bár ez jelentős támogatásnak tűnik, az ukrán erők szerint mintegy 120-130 ilyen repülőre lenne szükségük a légterük védelméhez. 

Kijev nem szeretné a fegyvereket „tartási engedélyhez kötni” 

Ukrán tisztviselők hangsúlyozzák, hogy sürgősen fel kell oldani a Nyugatról szállított összes fegyver Oroszországon belüli használatára vonatkozó korlátozásokat. Az ukrán vezetés szerint ezek létfontosságúak az orosz siklóbombák és drónok folyamatos támadásával szemben, amelyek súlyos károkat okoztak az ukrán infrastruktúrában és civil területeken. 

Franciaország és az Egyesült Királyság már ellátta az országot nagy hatótávolságú, Scalp/Storm Shadow és ATACMS-rakétákkal, ami növeli Ukrajna erejét az orosz katonai objektumok célba vételére. Ezek a fegyverek stratégiai előnyhöz juttatták az országot, de még mindig nem elegendők az orosz támadás teljes ellensúlyozására. 

Lengyelország, Ukrajna másik fő szövetségese ennél is tovább menne:  

Varsó fontolóra vette egy másik tabu ledöntését – a beérkező orosz rakéták lelövését a saját légteréből.  

Ukrajna ugyanis erre kérte szövetségeseit, miután április 13-án egy nemzetközi munkacsoport a Vörös-tengeren segített lelőni azt a 307 iráni rakétát és drónt, amely Izraelbe tartott. 

Putyin akár beváltja a fenyegetését, akár nem, a helyzet nem túl biztató 

Az ukrajnai konfliktus kiéleződésével a tét Ukrajna és Oroszország számára is egyre nagyobb. Az európai elmozdulás a határozottabb katonai támogatás irányába döntő fontosságú fejlemény a háborúban, és ez potenciálisan megváltoztathatja annak pályáját – Európa számára nem feltétlenül kedvező irányba.  

(Források: Al Jazeera; BBC; CNN; CNN; Economist; NBC News; Reuters; New York Times; Newsweek)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Flickr