A Gallup, az USA vezető közvélemény-kutató intézetének friss felmérése 133 országban vizsgálta reprezentatív módon az Egyesült Államok, Németország, Oroszország és Kína vezetésének megítélését és elfogadottságát 2023-ban.
Az elemzés 2007-ig visszamenőleg is tartalmaz közvélemény-kutatási adatokat, így a válaszokból hosszabb távú trendekre is következtethetünk. Az egyes hatalmak megítélése jó közelítést ad az adott ország puha hatalmának (soft power) erősségére, amely azt fejezi ki, hogy az egyes országok mennyire képesek másokat befolyásolni a vonzerejükkel és meggyőzéssel, mintsem kényszerítéssel. Az eredmények szerint a két nyugati hatalmat összességében pozitívabban látja a globális közvélemény, azonban számos feltörekvő állam egyre kedvezőbben tekint a nyugati vezetésű világrend két fő kihívójára is.
A felmérés külön hangsúlyt fektetett annak elemzésére, hogy az egyes országok közvéleményei az Egyesült Államok vagy Kína vezetéséről alkotnak-e kedvezőbb képet. Mind az országok számát nézve, mind a mediántámogatottság alapján az USA nagyobb népszerűségnek örvendett, mint Kína. Nem okoz meglepetést, hogy Kínát leginkább Oroszországban részesítik előnyben az USA-val szemben, miközben Washington elutasítottsága rendkívül magas. Az eredmény egyértelmű jele Oroszország határozott fordulatának Ázsia felé és a Kínával való egyre szorosabb partnerségének. A leginkább Kína-barátnak a konfliktusokkal terhelt Mali bizonyult. A közelmúlt fejleménye, hogy egyre kevesebb országban nyilatkoznak pozitívan mindkét szuperhatalomról, és egyre többen állnak negatívan úgy Washingtonhoz, mint Pekinghez. Ez a mindkét pólus felé irányuló növekvő negativitás azt jelenti, hogy az országok egyre kevésbé bíznak a két szuperhatalom vezető szerepében, ami hosszabb távon globális hitelességi válsággal fenyeget, az pedig a multipoláris világra történő átállás előszobáját jelenti.
Hazánk a kutatás szerint az enyhén Kína felé húzó országok közé tartozik. Érdemes megjegyezni, hogy az EU-tagok közül Bulgária közvéleménye a hazainál erősebb Kína-párti preferenciákat fejezett ki, és Ciprus is a hazánkkal megegyező kategóriába került. Ez azt jelenti, hogy a magyar attitűdök, bár a jóval atlantistább uniós átlagtól valóban eltérnek, mégsem egyedülállók.
Teljes cikk: