Szerzők: Santo Martin és Bácsi Attila 

Félvezetők nélkül nincsenek modern gazdaságok 

A félvezetők és az azokból kialakított mikrocsipek jelentik a modern technológia alapkövét, ezek nélkül nemhogy az olyan csúcstechnológiák, mint a mesterséges intelligencia vagy a robotok, de még az olyan hétköznapi berendezések sem működnének, mint a mosógépek vagy a mikrohullámú sütők. Természetesen nem minden mikrocsiptípus képes azonos teljesítményre, viszont mivel ez szabja meg a technológiai képességek határát, a félvezetők gyártásának és fejlesztésének uralma olyan befolyást vonz maga után, hogy az adott hatalom képessé válik más országok katonai és gazdasági erejének irányítására. Ezzel a csipek hasonló szerepet játszanak a 21. századi globális hatalmi viszonyokban, mint amilyet az olaj játszott a 20. században. Az iparág dinamikusan bővül: 2030-ig ezermilliárd dollárt terveznek a vállalatok a félvezetőiparra költeni, a legnagyobb befektetések pedig Ázsiában és az USA-ban vannak. 

Washington el akarja zárni Kínát a félvezetőktől 

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a Washington és Peking közötti hatalmi párharc egyik legkritikusabb elemét a félvezetők alkotják. Az első intézkedéseket még Trump elnök alatt hozta meg az USA annak érdekében, hogy Kína lemaradjon a XXI. század gazdaságának és haditechnológiájának alapfeltételét jelentő alkatrészek a gyártásában és fejlesztésében.

Trump politikáján Biden sem változtatott, és egyre szélesebb körű korlátozásokat léptetett életbe a tudástranszfer megakadályozásának érdekében.

Már nemcsak az amerikai cégek, hanem egyik amerikai technológiát használó félvezetőgyártó sem exportálhat Kínába csúcstechnológiájú csipeket vagy félvezetőgyártó berendezéseket. Sőt, Washington már a szövetséges országokat is győzködi, hogy cselekedjenek hasonlóképpen – ebbe Japán és Hollandia már részben bele is egyezett. Az ilyen exportkorlátozásokat Kína sem hagyja válasz nélkül, ami Európára is visszaüt: Peking 2023 nyarán korlátozta bizonyos kritikus nyersanyagok (germánium és gallium) kivitelét, ami erősen érintette a német, olasz és francia elektronikai és félvezetőipari vállalatok gyártói képességeit. 

Az amerikai intézkedések hátterében Washington azon félelme áll, hogy a fejlett amerikai technológiát Kína saját katonai arzenáljának fejlesztésére használná fel. Az USA a világ vezető technológiai hatalma a második világháború vége óta, és részben ez tette lehetővé Washington geopolitikai befolyásának a globális kiterjesztését. Emiatt különös kockázatot lát abban a lehetőségben, hogy Kína hasonló pályát jár be, és alapjaiban kérdőjelezi meg az amerikai dominanciát. 

A félvezetőipart még nem tudja egyetlen ország irányítani 

A teljes félvezetőgyártás-ökoszisztéma feletti uralom azonban rövid távon kivitelezhetetlen bármelyik ország számára. Jelenleg szinte minden gyártási és tervezési részfolyamat zöme más-más országban található. A nyersanyagok többsége például Kínából származik, a csiptervezésben Amerika jár az élen, a gyártást (különösen a csúcstechnológiájú csipekét) többnyire Tajvan és Dél-Korea végzi, míg egyes alkatrészek vagy gyártóberendezések terén az Egyesült Királyság és Hollandia rendelkezik monopóliummal. Ez azt jelenti, hogy

egyetlen régió vagy ország sem képes egyedül helytállni az értéklánc minden szegmensében,

így a félvezetők létrehozásának végponttól végpontig tartó folyamata globális erőfeszítéseket igényel (1. ábra). Most az amerikai korlátozások ennek a szorosra font globális hálónak a szétszakadásával fenyegetnek.

A holland ASML révén Európa is megkerülhetetlen az értékláncban 

A félvezetőgyártás azon kevés terület egyike, amelyen kontinensünk továbbra is stabilan őrzi stratégiai pozícióit – és ennek egyetlen vállalat, a hollandiai székhelyű, de többnyire globális befektetési alapok tulajdonában álló ASML a kulcsa. Az ASML extrémultraibolya-litográfiai gépei ma a világ talán legfontosabb elektronikai berendezései, ugyanis ezeket a gépeket használják a legkifinomultabb csipek gyártásához. A tény, hogy ezeket a nemzetbiztonságot, technológiai fejlődést és a mesterséges intelligencia jövőjét meghatározó eszközöket egyetlen cég gyártja, komoly geopolitikai és gazdasági kockázatot jelent Washingtonnak, de még Pekingnek is. Az Egyesült Államok nem rendelkezik hazai litográfiaiberendezés-gyártókkal, a kínaiak berendezései pedig még jóval kevésbé fejlettek. A gépek 200 millió euróba kerülnek, és akkorák, mint egy busz. A berendezések iránti kiugró kereslet hatására a cég részvényeinek értéke 420 százalékkal nőtt az elmúlt 5 év alatt, melynek köszönhetően mára a világ 22. legértékesebb vállalatává vált.  

Az amerikai exportkorlátozások az ASML-t is érintik 

Az elmúlt években Washington erős nyomást gyakorolt a holland kormányra és az ASML-re is annak érdekében, hogy Kína ne tudjon hozzáférni a cég berendezéseihez, melyek lehetővé tennék számukra, hogy saját maguk gyártsanak csúcskategóriás chipeket. Az ASML egyébként elsősorban a kevésbé szofisztikált chipek gyártásához használt berendezéseket értékesítette eddig Kínában. A korlátozások a nem csúcstechnológiájú gépeket csak részben érintik, így várhatóan az ASML Kínába irányuló eladásainak 10-15 százalékára lesznek csak hatással. A cégnek 2024 végéig van érvényes engedélye kínai ügyfeleinek kiszolgálására. Kína az ASML második legnagyobb piaca volt 2023-ban Tajvan után, 29 százalékos részesedéssel.  

Az ASML gépeit szinte lehetetlen, de legalábbis rendkívül bonyolult és költséges lenne helyettesíteni,

így Kína számára komoly akadályt jelentene egy ilyen rendelkezés: lényegében nem tudna nélkülük csúcskategóriás csipeket gyártani. A holland kormány nem vetette el a kiviteli engedélyek megtagadását a biztonsági kockázatokkal járó esetekben, ennek ellenére nem kíván Kínára irányuló exportengedélyezési politikát beiktatni, és az ASML-nek sem szeretne károkat okozni. Egyes vélemények szerint az ASML már túl nagy Hollandia számára, így inkább uniós szinten kellene a nagy cégek kiviteli engedélyeit kezelni, megelőzve azt, hogy a rivalizáló nagyhatalmak áldozatává váljanak a vállalatok. 

Kína igyekszik önerőből pótolni a kieső nyugati technológiát 

Kína korábbi próbálkozásai ezeken a területeken nem jártak nagy sikerrel. Az ország eddigi egyetlen litográfiai rendszereket gyártó vállalata, a Shanghai Micro Electronics Equipment Group nem tudott az ASML-gépek tudását megközelítő berendezéseket gyártani, és miután a cég Amerikában kereskedelmi feketelistára került, még nehezebbé vált számára az ASML berendezéseinek sikeres helyettesítése. Peking azonban nem adja fel, és egyes források szerint a kínai Naura Technology Group már megkezdte kutatásait a litográfiai rendszerekkel kapcsolatban, amelyben több szereplő is részt vesz: a Huawei Technologies például egy olyan szabadalmat jelentett be, mellyel növeli a csipek tranzisztorsűrűségét és így a teljesítményüket is. Ezzel a technológiával és a külföldi cégek által gyártott mélyultraviola-litográfiával

Kína képes lehet a jövőben szofisztikált, 5 nanométeres chipek gyártására a csúcskategóriás ASML gépek nélkül, ehhez azonban még idő kell.  

Európa versenyben maradásához szükség van a kritikus pozíciók megőrzésére 

Az elmúlt évek kiélezedő világgazdasági versenye mellett különösen fontos, hogy Európa fenntartsa jólétét, és képes legyen minél nagyobb gazdasági hozzáadott értéket teremteni. A realitás azonban azt mutatja, hogy az unió nem lesz képes olyan erőket mozgósítani, mint az USA, vagy Kína – a két másik nagyhatalommal az EU képtelen felvenni a versenyt a pénzügyi befektetések terén. Az unió a legtöbbet azzal teheti, ha stratégiai pozíciókat szerez a kritikus nemzetközi értékláncokban, és ezzel ellensúlyozza méretbeli hiányosságait. Az ASML pozíciója – mint az extrémultraibolya-litográfiai gépek kizárólagos szállítója – ritka, de ezért különösen fontos példa Európa számára. Alapvető fontosságú, hogy Európa ugyanerre törekedjen más technológiák, például a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológiák vagy a biotechnológia területén. Ahhoz pedig, hogy a kontinensünk ezt a tudást kamatoztatni tudja, továbbra is nyitottnak kell maradnia a világ minden tája felé, hiszen Kína példájából tanulva, ha valamit elzárunk mások elől, kénytelenek lesznek kifejleszteni saját maguk.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Flickr