A kínai fogyasztók érzékelik a gazdaságukban rejlő kockázatokat, elkerülik a külföldi luxusmárkákat, a prémium importált brandek helyett inkább az olcsóbb hazai felé fordulnak. Viszont hiába a gazdasági bizonytalanság, a kínaiak aranyvásárlása pörög, ami rekordmagasságba emelte az árakat.

A Business Insider portál szerint ez a fogyasztási tendencia a kockázatok fedezését és a megakadt gazdaságba vetett bizalomhiányt tükrözi. Kína a világjárvány miatti korlátozások feloldása óta küzd a lendülete visszaszerzéséért. Másrészt ez a tendencia azt is tükrözi, hogy a rendszerben van pénz – de az ottani fogyasztók egyszerűen nem hajlandók elpazarolni a nehezen megkeresett pénzüket a Starbucksban vagy a Gucciban.

A kínai gazdaság számos kockázattal és bizonytalansággal néz szembe, beleértve az ingatlanpiaci válságot, a tőzsdei volatilitást, a geopolitikai ellenszéleket és a demográfiai kihívásokat. Az ország lakossága gyorsan öregszik, a háztartások igyekeznek növelni nyugdíj-megtakarításaikat egy olyan időszakban, amikor az ingatlan- és részvénypiacok gyengék.

Elvetik a luxust az aranyért

Annak ellenére, hogy szépen fogynak az arany ékszerek, az emberek elkezdtek kevesebbet vásárolni más termékekből, különösen a külföldiekből. Ez főképp a luxuskiskereskedők számára jelent problémát, mivel Kína csúcskategóriás termékek iránti kereslete éveken keresztül pörgött.

Az LVMH (Moët Hennessy Louis Vuitton), a világ legnagyobb luxuscsoportja áprilisban arról számolt be, hogy ázsiai (Japánon kívüli) bevételei 6 százalékkal estek vissza az első negyedévben az előző esztendő azonos időszakához képest. A Kering, a Gucci és az Yves Saint Laurent márkát birtokló luxuskiskereskedő profitfigyelmeztetést adott ki a kihívásokkal teli kínai piac miatt.

A Bloomberg elemzése szerint az is sokatmondó, hogy az év elején globálisan a luxustermékekre fordított kiadások mintegy 23 százalékáért a kínai vásárlók feleltek a világjárvány előtti 33 százalékhoz képest. Igaz, hozzáteszik, hogy sok kínai Japánban vette meg ezeket a luxuscikkeket, kihasználva a jen gyengeségét.

Mindenesetre a tendencia inkább az, hogy a kínai fogyasztók az olcsóbb hazai termékeket vásárolják.

Ez mutatkozik meg a Starbucks kávézóláncnál is, amely áprilisban számolt be arról, hogy a vártnál lassabb a kínai fellendülése. Persze náluk ehhez hozzátartozik, hogy a fiatalabb kínai fogyasztók sokkal kevésbé rajongtak a külföldi prémiumtermékekért, és úgy tűnik, hogy jobban szeretik az olcsó hazai helyettesítőket.

A Starbucks esetében nincs mit csodálkozni, az áremeléseik után még otthon, az USA-ban is várhatóan csökken a forgalmuk. Ezzel szembe a Luckin Coffee – Kína legnagyobb kávézólánca – agresszívan, vonzó áron kínálja az italait, hogy megelőzze az amerikai vállalatot.

Mindezek mellett a hazaszeretet is belejátszik ebbe a trendbe,

és ez néhány olyan termékre is igaz, amelynek az ára körülbelül megegyezik az importált árucikkekével, mint például a Huawei telefonok, amelyeknek az eladásai megelőzték az iPhone-t a kínai piacon. De hasonló tendencia látható a Tesla és a BYD elektromos járművei között is.

Előtérben az élmények

A jövedelemnövekedés lassulása és a megnövekedett munkanélküliségi kockázatok magyarázzák, hogy a külföldi márkákért fizetett magas összegeket egyre kevésbé hajlandók kifizetni. Az áprilisi adatok is azt mutatták, hogy a fogyasztók kevesebbet vásároltak – például ruházati cikkeket, kozmetikumokat és ékszereket –, viszont elkezdtek élményekre költeni.

Az „egyél, igyál és játssz” kategóriákba tartozó vendéglátás, a dohány- és szeszesital-vásárlás, valamint sport- és szabadidős programok fellendülése meghaladta az összfogyasztás növekedését. Láthatóan a fogyasztók felhagytak a nagyobb árucikkek vásárlásával, és 2024-ben inkább ezekre költenek.

Ezt összhangban van az LVMH tapasztalatával, miszerint a kínaiak sokat szánnak luxustermékekre Japánban, ami azt is jelzi, hogy újraindult a turizmus.

Az aranyétvágyuk megmaradt

Továbbra is várható, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának az egy főre jutó GDP-je a 2023-as 12 700 dollárról 2030-ra 18 ezerre emelkedik, ami valószínűleg növeli az arany iránti keresletet. A jüan gyengülése arra készteti a fogyasztókat, hogy a megtakarításaikból aranyat vásároljanak az árfolyamkockázatok ellen.

Az arany ékszerek iránti kínai kereslet tavaly 10 százalékkal, 630 tonnára nőtt 2022-höz képest. Az Arany Világtanács szerint ezzel az ázsiai ország az arany ékszerek legnagyobb vásárlójává vált a világon. A szervezet részéről elmondták, hogy bár az ezek iránti kínai kereslet mérséklődött az idei első negyedévben e nemesfém árának megugrása miatt, továbbra is jól tartja magát. Pedig az arany azonnali ára körülbelül 2335 dollár unciánként, sőt május 21-én 2400 dollár feletti rekordot ért el.

A gyengébb hosszú távú kínai növekedési kilátások és az ottani ingatlanpiac zuhanó árai továbbra is az arany felé terelik a befektetőket, különösen azokat, akik a nyugdíj-megtakarításaikat szeretnék növelni.

A McKinsey elemzése szerint Kína megtakarítási rátája tavaly körülbelül 32 százalék volt, szemben az Egyesült Államok mintegy 4 százalékával. Úgy vélték, hogy mivel a fogyasztói hangulat továbbra is hanyatlik, a vásárlók szívesebben teszik a pénzüket a bankba, mintsem elköltik, és ezzel magasabbra tolják a megtakarítási rátát.