Dzenis Kadric a világ legmagasabb tornyának, a Burdzs Kalifának a harminchetedik emeletén bérel csúcslakást, ahonnan páratlan kilátás nyílik a mesés Dubajra. A főbérlő valószínűleg nem tudja, de bérlője, egy volt bosnyák rendőr, tagja egy olyan kartellnek, amelynek a vezetőjét az amerikai hatóságok „a világ egyik legaktívabb drogkereskedőjének” tartják. Azt viszont a kábítószer-kereskedő valószínűleg szintén nem tudja, de a bérbeadója ellen is eljárás folyik. A francia drogbárók 90 százaléka külföldről intézi a hazai ügyeit, közülük 80 százalék Dubajban él – közölte az emírségekről szóló cikkében a Le Monde.  

Adómentes övezet  

De vannak itt olyanok is, akik egészen a közelmúltig politikusok voltak. Candido Nsue Okomo, az egyenlítői-guineai nemzeti olajtársaság korábbi igazgatója, aki később az ország sportminisztere lett, ellen sikkasztás és pénzmosás miatt nyomoz a spanyol igazságszolgáltatás.   

Ez a helyzet jól jellemzi a mai Dubajt, amely elítélt bűnözők, szökevények, volt politikai szereplők, esetleg családtagjaik és szankciókkal sújtott oligarchák találkozóhelye.

Az 1990-es évek közepéig a 35 négyzetkilométeres város nem volt más, mint homokdűnék sorozata. Csak néhány évtized kellett ahhoz, hogy túlméretezett és egy világot lenyűgöző metropolisszá alakuljon át. Ezt a mindenre kiterjedő átalakulást a merev monarchikus rendszer stabilitása, a kontinensek kereszteződésében lévő földrajzi fekvés és az elkerülhetetlenül kifogyó kőolaj helyett új növekedési források keresése vezérelte.   

Az emirátus adómentes övezeteket hozott létre, hatalmas összegeket fektetett be az ultramodern infrastruktúrába és maximálisan kihasználta az idegenforgalmi kártyát. Olyan törvényeket vezetett be, amelyek megkönnyítették a külföldiek számára az ingatlanok vásárlását és birtoklását. Ezek a gazdasági és adózási feltételek a világ minden tájáról idevonzzák a tőkét.   

A város csillogó homlokzatai mögött azonban egy kevésbé nyitott valóság rejlik, amelyet egy új, Dubai Unlocked (Nyitott Dubaj) elnevezésű adatszivárgás tárt fel. Ez a bizalmas információ részletezi, hogy az emirátusi ingatlanok hogyan szolgálnak menedékként a világ legkeresettebb bűnözői számára, akik kihasználják a hatóságok jóindulatát a világ minden tájáról beáramló piszkos pénz iránt – vagy legalábbis a hanyagságukat.  

A nyomozás  

A Nyitott Dubaj egy közös nyomozás, amely több százezer dubaji ingatlanról kiszivárgott, valamint azok tulajdonosaira vagy használatára vonatkozó információkra épül, főként 2020 és 2022 között. Az adatokat a Center for Advanced Defense Studies (C4ADS), egy washingtoni székhelyű, volt amerikai katonatisztekből és akadémikusokból álló, a nemzetközi bűnözést és konfliktusokat tanulmányozó agytröszt szerezte meg. Ezután továbbították őket a norvég E24 pénzügyi médiumnak, valamint a Szervezett Bűnözés és Korrupció Jelentési Projekt (OCCRP) konzorciumnak, amely a világ 72 médiumával, köztük a francia Le Monde-dal, közösen koordinálta ezt az oknyomozó munkát.   

A kiszivárogtatások által feltárt nevek némelyike közvetlenül a kábítószer-kereskedelem legmagasabb szintjéhez vezet.

Például 2021-ben egy vezető marseille-i drogkereskedő Dubaj előkelő központjában nem kevesebb mint tizennyolc lakást vásárolt két toronyban, és néhány hét alatt több mint 10 millió eurót költött rá.   

Ez a vagyon ismeretlen a francia igazságszolgáltatás számára, amely nemrég börtönbüntetésre ítélte a szóban forgó férfit kábítószer-kereskedelem miatt. Az igazságügyi vizsgálat az erős gyanú ellenére sem tudta megállapítani, hogy az Egyesült Arab Emírségekben drogpénzből finanszírozott ingatlanvagyonról lenne szó. A francia nyomozók a dubaji kollégáiktól kértek információkat a pénzügyi befektetéssel kapcsolatban. Hiába.   

A nyomozás részeként több tucat hasonló esetet tártak fel, ami azt mutatja, hogy a város tele van kétes finanszírozású ingatlanokkal. A Burdzs Kalifában, néhány emelettel Dzenis Kadric lakása alatt van egy 660 négyzetméteres luxusapartman, amelyet Marina Goldberg, az Egyesült Államok által szankciókkal sújtott orosz maffiatag tulajdonol. Ugyanebben az épületben egy másik lakás Riad Ben Aissa kanadai üzletemberé, akit 2014-ben azért ítéltek el, mert mérnöki szerződésekért cserébe megvesztegette a néhai líbiai diktátor, Moammer Kadhafi fiát.  

Következetlen eljárások  

Más negyedekben a „nyomozók” egy halom pakisztáni lakásra bukkantak. A tulajdonosokat azzal vádolják, hogy dollármilliárdokat mostak tisztára kábítószer-kereskedők megbízásából. Aztán van itt egy holland kereskedő, aki szerepel Európa legkeresettebb embereinek listáján. Egy svéd maffiafőnök, egy volt Siemens-vezető, aki korrupciós botrányba keveredett Nigériában. A Neocoin kriptopénz-piramisjáték több főszereplője is itt lakik. Ha nagyon kitartóan keressük, egyszer csak rábukkanunk Alekszej Olekszin oligarchára, akire európai szankciók vonatkoznak, és akit azzal gyanúsítanak, hogy ő Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátormozgó „pénztárcája”.   

A jogtalanul szerzett jövedelmek új fejezetének középpontjába került az afrikai önkényuralmi rendszerekhez közel álló többtucatnyi személyiség. „A korrupcióval vádolt és a közvélemény előtti elszámoltatást megtagadó, politikailag megbukott személyek olyan joghatóságokat használnak, mint az Egyesült Arab Emírségek, hogy vagyontárgyakat rejtsenek el a nyilvánosság elől” – foglalta össze Maria Giuditta Borselli, a C4ADS, az adatszivárgás mögött álló amerikai agytröszt egyik vezetője.   

Dubajnak számos előnye van azok számára, akiket a nemzetközi szankciók megakadályoznak abban, hogy Nyugatra utazzanak, vagy akik el akarják kerülni az otthoni hatóságokkal a randevút. Az első ezek közül a külföldi hatóságok letartóztatását és a szökevények kiadatását segítő eljárások következetlensége. Az Egyesült Arab Emírségek néhány év alatt több mint negyven kiadatási szerződéshez járult hozzá. De számos nagy hírű szökevény még mindig jár-kel és élvezi a város luxusát, mint például az angolai milliárdosnő, Isabel Dos Santos, aki továbbra is megosztja a neten a dubaji életéről készült fotókat, annak ellenére, hogy 2022 óta az Interpol elfogatóparancsa van ellene érvényben.   

Bűnözők menedékhelye  

A büntetlenség érzése olyan mértékű, hogy sok bűnöző még arra sem veszi a fáradságot, hogy a vásárlásait fedőcégek vagy strómanok mögé rejtse, ahogy ez máshol gyakran előfordul. Egy 2021-ben a szervezett bűnözéssel kapcsolatos széles körű európai vizsgálat részeként készült jelentésben az antwerpeni igazságügyi rendőrség megállapította, hogy Dubaj néhány év alatt „a bűnözők menedékhelyévé” vált. „Ez egy olyan hely, ahol az emberek minden megkötöttség nélkül szabadon élhetnek, illegálisan szerzett pénzügyi forrásokat költhetnek el, és akár bűnügyi tevékenységeket folytathatnak” – állapította meg a rendőrség, kiemelve az emírségek „meglehetősen közepes eredményeit a nemzetközi rendőrségi és igazságügyi együttműködésben”.   

Atul és Rajesh Gupta kiadatásának sikertelensége e tekintetben sokat elmond. A dél-afrikai közpénzek eltulajdonításával vádolt és csalás miatt büntetőeljárás alá vont két, Jacob Zuma volt dél-afrikai elnökhöz közel álló testvér megúszta a pretoriai kiadatást, annak ellenére, hogy a két ország között létezik ilyen jellegű megállapodás. Az emírségek tavaly diszkréten elutasították a kérelmet, Dél-Afrika nagy nemtetszésére, amelynek a hatóságai kijelentették: nem kaptak kielégítő választ arra a kérdésükre, hogy ez milyen alapon történhetett meg.  

Készpénz vagy bitcoin  

„A kiadatási megállapodások nem feltétlenül döntőek egy személy kiadatásában” – magyarázta Radha Stirling ügyvéd. Az számít, hogy mit kaphat cserébe Dubaj. A helyi rendőrség azzal védekezik, hogy nemrégiben számos letartóztatás történt, amelyeket az Interpol vörös kóddal kért, tehát fontos volt az európaiaknak.    

Dubajnak van egy másik vonzereje is, ez pedig a drogpénzek és a korrupció tisztára mosása:

a helyszínen sok a pénzügyi közvetítő, köztük elsősorban az ingatlanügynök, akiknek az a hírük, hogy nem kérdezősködnek a vásárlóról vagy pénzének eredetéről.  

Márciusban egy dubaji ingatlanügynökkel folytatott rejtett kamerás találkozó során a svéd SVT televízió újságíróinak azt mondták, hogy „akár zsáknyi készpénzzel vagy kriptovalutával is fizethetnek lakásvásárláskor”, és hogy az ilyen finanszírozásról nem tesznek fel kérdéseket. „Bárki, aki vásárolni akar, megteheti” – biztosította az ingatlanközvetítő.  

Egyes ingatlanügynökségi honlapok szerint „mindenféle fizetési módot elfogadnak, beleértve a készpénzt és a bitcoint is”. „Az ingatlanügynökökre 2019-től előírt új pénzmosásellenes szabályok ellenére még mindig vannak »ügyvédek, bankárok és ingatlanszakemberek«, akik semmibe veszik a gyanús tranzakciók bejelentésére vonatkozó nemzetközi követelményeket” – véli John Christensen, a Tax Justice Network szakosodott civil szervezet társalapítója. Ezt támasztja alá az emírségek pénzügyi hírszerző egységeinek küldött gyanús tranzakciókról szóló jelentések igen alacsony száma – 2020 és 2023 között mindössze 612 –, annak ellenére, hogy több százezer ingatlanügyletet bonyolítanak le.  

Szürke listán  

A Le Monde és partnerei megkeresésére az emírségek hatóságai csak szűkszavú választ adtak. Azt állítva, hogy „a globális pénzügyi rendszer integritásának védelmében betöltött szerepüket nagyon komolyan veszik”. A képviselők azt mondták, hogy a „nemzetközi partnereikkel szorosan együttműködve dolgoznak a tiltott finanszírozás minden formájának megakadályozásán”, bár a pénzmosás elleni küzdelemben 2022-ben tapasztalt hiányosságok miatt a Pénzmosás Elleni Pénzügyi Akció-munkacsoport (FATF) a pénzmosás kockázatának kitett országok szürke listájára helyezte az országot, amely fokozott felügyelet alatt áll.   

Az emírségek hatóságai ezután sietve szigorították a szabályozást – legalábbis papíron. Eredményes lobbizást követően az országnak mindössze egy év után sikerült kijutnia a „purgatóriumból”. Ez döntő siker volt, ami arra késztette az Európai Bizottságot, hogy azonnali lépéseket tegyen az Egyesült Arab Emírségek saját szürkelistájáról való levételére.  

Ez azonban az Európai Parlament ellenállása miatt, amely példátlan módon április 23-án megvétózta a döntést, zátonyra futott.

A képviselők kételkedtek abban, hogy az emirátusok jelentős előrelépést tettek, és „szigorú és pártatlan” értékelést kértek az emírségekbeli pénzügyi központról,

amely – mint a Le Monde megállapította – továbbra is „a világ egyik legnagyobb pénzügyi átláthatatlanságát biztosító intézménye”.   

Mesebeli Afrika  

Bizalmas adatok kiszivárgása során kiderült, hogy számos afrikai államfő rokonainak vagy egykori alárendeltjeinek jelentős az ingatlanvagyona az emírségben. Marie-Madeleine Mborantsuo Gabon egyik legbefolyásosabb asszonya volt. Az ország alkotmánybíróságának élén harminckét éven keresztül álló Omar Bongo (1967–2009) volt elnök közeli munkatársának sikerült véget vetnie számos, az országot megrázó intézményi válságnak.   

A neve után csak 3M-nek hívott hölgy számára azonban fordult a kocka. A katonai junta által 2023 nyarán a rezsim megdöntése után a posztjáról eltávolította, egy napon a francia bíróságok előtt kell majd felelnie a meggazdagodásáért. A Le Monde szerint a párizsi vizsgálóbírák 2018 augusztusa óta kutakodnak a közpénzek elsikkasztása ügyében. Ezek az eljárások, amelyek már büntetőfeljelentést is eredményeztek, a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség (PNF) kezdeti nyomozását követik, amely azzal gyanúsította Mborantsuót, hogy 2013-ban 1,45 millió eurónyi piszkos pénzből finanszírozott egy versailles-i lakást.   

Ugyanebben az évben egy házat is vásárolt Washington egyik gazdag kerületében. Mborantsuo asszony vagyona azonban valószínűleg ennél sokkal nagyobb. A Dubai Unlocked-adatok kiszivárgása szerint 3M és gyermekei 2013 telén 24 millió emirátusi dirhamot (6 millió eurót) fizettek öt lakásért és két villáért Dubajban.  

Az elnök fiai és sógora  

Egyenlítői-Guinea elnökének, Teodoro Obiangnak a fia 2020 májusában 3,6 millió euróért vásárolt magának egy közel 1000 négyzetméteres villát.  

A dossziéból az is kiderült, hogy mekkora vagyona van a nagybátyjuknak, Candido Nsue Okomónak, a nemzeti olajtársaság korábbi vezetőjének (2004–2015), majd sportminiszternek (2015–2018). A first lady bátyja 2013 és 2018 között vásárolt egy hatalmas tengerparti villát a Palm Jumeirah-n, az ikonikus pálmafa alakú mesterséges szigeten, valamint egy egész évben használható szállodai szobát és három bérlakást.   

Hogyan jutott Nsue Okomo 58 millió dirhamhoz (14,5 millió euróhoz), ami ezeknek a luxusingatlanoknak a megvásárlásához kellett? Candido Nsue Okomo hosszú éveken át a GEPetrol állami olajvállalat vezetője volt, mielőtt 2015-ben csatlakozott a kormányhoz. 2017 óta a spanyol igazságszolgáltatás célpontja, mivel azzal gyanúsítják, hogy a Teodorin és féltestvére, Gabriel Obiang közötti örökösödési háború részeként 5,3 millió euróval megvesztegetett egy korábbi spanyol rendőrkapitányt.   

Pastor Obiang, az államfő fia sokáig Svájcban élt, élvezve az elnöki klán nagyvonalúságát. Most Mozambikban tartózkodik, ahol állítólag az Abayak Groupot, az ország legnagyobb holdingvállalatát vezeti, amely az elnöki család tulajdonában van. 2020-ban Dubajban vásárolt egy impozáns villát, amely 1500 négyzetméteres telken fekszik.  

Kongói miniszterek  

Kongó Köztársaság 1997 óta hatalmon lévő, elmozdíthatatlan elnökének, Denis Sassou-Nguessóhoz és a környezetéhez vezető nyomokról találunk kapcsolatokat a dubaji telekkönyvben. A menye, Nathalie Boumba-Pembe 2018 februárjában 14 millió dirhamért (3,5 millió euró) vásárolt egy közel 700 négyzetméteres villát az emirátusban.   

A gazdagsága már korábban is felkeltette az amerikai igazságszolgáltatás érdeklődését, amely Floridában felfedezett egy előkelő lakást a nevén, amelyet a férje, Denis Christel Sassou-Nguesso, az elnök fia és a nemzetközi együttműködésért felelős miniszter adományozott számára. Az ország egyik legbefolyásosabb személyiségének tartott férfi hosszú éveken át a Société nationale des pétroles du Congo (SNPC) második számú embere volt. Ott érdemelte ki a Kiki, az olajmester becenevet, és ebből az olajvagyonból öntözik bankszámláit.  

Andréa Ngombet, a Sassoufit nevű, a kongói-brazzaville-i kormányzás megfigyelésére szakosodott csoport alapítója szerint az emirátusi adóparadicsom bázisként szolgál ezeknek a férfiaknak és nőknek, akik a megpróbálnak a lehető legközelebb húzódni a hatalomhoz. „Amint jogi bajba kerülnek, például Európában és az Egyesült Államokban felszámolási eljárás indul ellenük, villámgyorsan Dubajban jelennek meg, hogy elkerüljék az esetleges lefoglalásokat, hiszen itt vásárolhatnak kedvükre” – fejtette ki az aktivista.   

A kongói belügyminiszter, Raymond Zéphirin Mboulou is kihasználta a Dubajban dívó laza hozzáállást: 2016 májusában ugyanazon a napon vásárolt magának egy villát és két luxuslakást. A művelet összköltsége: 3,3 millió euró, ami messze elmarad egy miniszter pénzügyi lehetőségeitől.   

Alig két hónappal korábban Mboulou az országos televízióban megerősítette, hogy a leköszönő elnököt az első fordulóban újraválasztották, a jelentős ellenzéki tiltakozások ellenére. „Vásárlásainak időzítése valószínűleg összefügg ezzel a választási csalással” – állította Andréa Ngombet. Azóta a dubaji vagyona két újabb lakással gyarapodott, amelyek értéke további 1,7 millió eurónak felel meg.  

Blandine Lumande, aki a first lady, Antoinette Sassou-Nguesso lánya és kabinetfőnöke, valamint az elnök humanitárius tanácsadója is volt, szoros kapcsolatban áll az Assistance Congo alapítvánnyal is, amely a Public Eye civil szervezet szerint „adománymosoda” mindazok számára, akik szerződést akarnak kötni a kongói állammal. Ő egy 530 négyzetméteres villa tulajdonosa az előkelő Arabian Ranches dubaji lakóparkban.   

A csádi olajvállalat  

De más afrikai vezetők családjai is befektetnek Dubajban. Mi a közös bennük? A nepotizmus és a fekete aranyból származó bevételek elsikkasztása, amelyet a köznép helyett a családdal osztanak meg. Mahamat Hissein Bourma, a volt csádi elnök, Idriss Déby (1990–2021) sógora is közéjük tartozik: 2012-ben, egy évvel azután, hogy átvette a csádi szénhidrogénipari vállalat kereskedelmi igazgatói posztját, öt lakást vásárolt egy felhőkarcolóban Dubaj egyik előkelő negyedében, amelyet három évvel később egy hatalmas, golfpályára néző villával egészített ki.   

Ezek a költséges vételek (14 millió eurónak megfelelő összeg) egybeestek a Kanadában vásárolt gyanús társasházi lakások megvásárlásával, amelyre a Le journal de Montréal lap derített fényt. Hissein Bourma már nincs alkalmazásban Csádban. Azzal vádolták, hogy rakétavetőket és páncélozott járműveket halmozott fel otthonában, ám 2024 márciusában letartóztatták.  

A száműzetésben élő angolai milliárdos  

Isabel Dos Santos, a volt angolai elnök lánya is vásárolt egy ingatlant Dubajban. „Ez több mint tíz évvel ezelőtt történt, személyes használatra” – magyarázta a Le Monde munkatársainak, azt állítva, hogy megvoltak az eszközei a lakás megvásárlására. Afrika első női milliárdosát, aki 2017-ben hagyta el Angolát, évek óta korrupcióval vádolják. Azzal gyanúsítják, hogy hatalmas összegeket sikkasztott az állami olajtársaságtól. Dos Santos asszony tagadja, hogy bármi rosszat tett volna.   

Antoine Dulin, a CCFD-Terre Solidaire nem kormányzati szervezet 2007-es jelentésének társszerzője szerint a dolgok változnak: az újságírók konzorciumai ütik a vasat, a nem kormányzati szervezetek nyomoznak, és a jogszabályok is erősödnek. „De a harcnak még koránt sincs vége” – jelentette ki, miközben utalt a pénzügyi közvetítőkre, például a nagy nemzetközi bankokra.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime