Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy éven át imponált a jobboldali olasz miniszterelnöknek, Giorgia Meloninak mint potenciális partnernek az európai színpadon – írta meg a Politico. 

De az elmúlt héten ez kudarcba fulladt. 

Von der Leyen balközép koalíciós partnerei Brüsszelben azzal fenyegetőznek, hogy megakadályozzák őt egy újabb 5 éves ciklusban az EU végrehajtó testületének vezetésében, ha együttműködik Melonival, aki szerintük túlságosan szélsőjobboldali. A francia szélsőjobboldal vezetője, Marine Le Pen a héten aktívan udvarolt az olasz kormányfőnek, hogy szövetségre lépjen vele.  

„Azzal, hogy megpróbált hidat építeni a keményvonalas jobboldallal, Von der Leyen kitette magát a balközép kritikának – mondta Leo Goretti, a római Institute of International Affairs agytröszt munkatársa. – Ez olyan politikai profilt adott neki, amely nem biztos, hogy vonzó a szövetségesei számára. Ahogy Rómában mondjuk, aki pápaként lép be a konklávéba, bíborosként lép ki.” 

Az Európai Bizottság vezetője sok időt töltött Olaszországban. Von der Leyen és Meloni megfigyelte a migránsok Olaszországba való belépési pontját – és a blokk részvétét fejezte ki az árvíz sújtotta közösségeknek, emellett csatlakozott, amikor Meloni Rómában megvitatta az afrikai kontinensen folytatott kibővített politikai stratégiáját.  

„Ez klasszikus példája volt annak, hogy a barátokat közel, a potenciális ellenségeket pedig közelebb kell tartani” – mondta egy uniós tisztviselő.  

A Meloni és Von der Leyen közötti kapcsolat – akik az elmúlt napokban inkább tűntek barátoknak, mint ellenségeknek – úgy tűnik, hogy megromlott, olyannyira, hogy ez politikai teher lett Von der Leyen és pártja számára, amely a következő Parlament –– és az Európai Unió –– hatalmi egyensúlyának fenntartására törekszik.  

Egyelőre mindketten veszélyes táncot járnak, próbálják fenntartani a látszatot, ugyanakkor nem sértik meg a saját híveiket.  

Ez ironikus, hiszen a politikai bennfentesek szerint a vélt közelség pusztán politikai stratégia volt. Von der Leyen számára különösen nagy a tét. 

„A túlélésről van szó, míg Meloni számára ez nem létfontosságú. Ő még utána is miniszterelnök lesz” – mondta Goretti.  

Barátság, tele buktatókkal 

Von der Leyen, a korábbi német védelmi miniszter 2019 óta tölti be az Európai Bizottság elnöki posztját, és a mainstream konzervativizmus bástyájaként öleli magára az EU vezetőjének szerepét, valamint a klímasemleges kontinensre vonatkozó vízióját hirdeti, kezelni próbálja a megélhetési válságot, a világjárvány utáni problémákat és hirdeti az Ukrajna iránti páneurópai támogatást a háború során.  

Az Európai Bizottság elnöke Meloninál próbálkozott (Forrás: Dreamstime)

Mióta 2022-ben miniszterelnök lett, Meloni jobboldali olasz kormányt vezet, nagyobb befolyást akar gyakorolni az állami műsorszolgáltatóra és a migráció elleni kemény fellépést szorgalmazza. 

Kezdetben úgy tűnt, hogy az Európai Bizottság vezetője számára nagy haszon, ha Meloni közelébe kerül.  

Míg a Von der Leyen-féle német kereszténydemokratáknak otthont adó jobbközép Európai Néppárt a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, a tőle jobbra álló csoportok a felmérések szerint a választások után a növekedés útjára lépnek.  

A következményekkel mindenki nyerhetett: Von der Leyennek lenne egy tartalékos szövetségese, ha a szocialistákból és liberálisokból álló jelenlegi koalíciója nem kapna elég szavazatot az európai parlamenti választásokon, Meloni pedig stratégiailag bevethetné magát, valamint az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) jobboldali csoportját a következő koalícióba.  

Von der Leyen nem zárta ki, hogy a választások után együttműködik az ECR-vel, amelyhez Meloni pártja is tartozik. Az ECR európai parlamenti képviselői általában szilárdan euroszkeptikusak, és jobbra állnak Von der Leyen centristáitól. 

A szocialisták és a liberálisok, akik Von der Leyen jelenlegi brüsszeli koalíciójának tagjai, egyre inkább támadják őt a potenciális együttműködés miatt, olyannyira, hogy azzal fenyegetőznek, hogy megtorpedózzák a második ciklusát, ha úgy dönt, hogy együttműködik Melonival vagy az ECR-vel.  

Von der Leyen a saját pártja részéről is sebezhetővé tette magát a kritikákkal szemben. 

Amikor Von der Leyen hónap elején Rómába látogatott egy kampánymegállóra, még Antonio Tajani olasz külügyminiszter, az EPP alelnöke is kerülte a vele való nyilvános szereplést. Az olasz kereszténydemokraták soraiban heves viták folytak arról, hogy elhatárolódjanak Von der Leyentől, egy szenátor „sánta lónak” nevezte őt. 

Meloni ezzel szemben megpróbálja elégedetté tenni a bázisát anélkül, hogy támadná Von der Leyent.  

Egy a spanyol radikális jobboldali Vox párt által szervezett rendezvényen e hónap elején Meloni azt mondta, hogy „az európai választások eredménye a természetellenes és kontraproduktív többség végét jelentheti”. Nem nevezte meg közvetlenül Von der Leyent, bár az utalás nagyon is a Bizottság vezetőjének brüsszeli koalíciójára vonatkozott.  

Hiszen Meloninak szüksége van a brüsszeli befolyásra. Olaszországnak Görögország után a második legmagasabb az államadóssága Európában, és az éves deficitje meghaladja az EU által meghatározott határértéket. Ez összeütközésre készíti Rómát az Európai Bizottsággal, mivel az EU új költségvetési szabályrendszere arra kényszeríti Brüsszelt, hogy szankcionálja a nagy deficitet felhalmozó országokat.  

A Nemzetközi Valutaalap szerint Olaszország államadóssága 2024-ben eléri a GDP mintegy 140 százalékát, és várhatóan tovább emelkedik.  

Ebben a ciklusban Rómának jót tett a Brüsszellel való jó kapcsolat is. 

„Meloni számára ez azért volt hasznos, mert a legfontosabb nemzetközi és európai szintű politikák, például az adósság és a bevándorlás mind a Bizottságtól indulnak, ezért minden előnye megvolt a tárgyalások és a vele való találkozók során” – mondta Marco Valbruzzi, a Nápolyi II. Frigyes egyetemről.  

A heves olaszországi uniós választási kampány során Meloni koalíciós partnere, Matteo Salvini a Von der Leyennel való szoros kapcsolata miatt támadta Melonit. Az olasz miniszterelnök azonban tudatosan nyitva tartja a lehetőségeit, beleértve a Le Pennel, Európa legismertebb radikális jobboldali vezetőjével való lehetséges együttműködést is.  

Vége a barátságnak? 

Azzal, hogy a kampány ilyen korai szakaszában felfedték a kártyáikat, a két vezető azt kockáztatja, hogy több csapást mér a kapcsolatukra, mint amennyi hasznot hajtanak abból.  

A többi európai főváros egyre nagyobb figyelemmel figyelik a párost, és azt kérdezi: Vajon tényleg Meloni lesz-e a következő európai csúcspozíciók felosztásának királycsinálója, és jobbra tolja-e az EU politikáját? 

A választási hajrában érdemes a szemünket Melonin tartani (Forrás: Dreamstime)

Az EU-t, és különösen az európai választások után a pozíciók elosztását történelmileg a legendás francia–német motor határozta meg. Ez a páros azonban az elmúlt években elakadt, és ezen az Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár közötti viták sem segítenek. Ez hatalmi vákuumot hagy maga után, amelyet Meloni időnként – például az EU migrációs politikájának jobbra tolása kapcsán – sikeresen betöltött. De ez nem teszi Melonit végérvényesen európai királycsinálóvá – mondta négy európai diplomata és tisztviselő. Először is, az Európai Néppárt továbbra is a legnagyobb politikai erő marad az Európai Parlamentben. Másodszor az orosz–ukrán háború megfordította Kelet-Európa politikai súlyát. Európa keleti országai egyre nagyobb politikai befolyást szereznek Brüsszelben mind az Ukrajna támogatásában, mind a jövőbeni pozíciókat tekintve.  

A tisztviselők rámutattak a Párizsból, Berlinből és Varsóból álló, úgynevezett weimari háromszög újjáéledésére, amióta az európai néppárti Donald Tusk visszatért az Európai Tanács asztalához.  

Mivel minden szem Melonira szegeződik, a választások után az igazi tárgyalófelek máshol találhatók – mondta egy másik uniós diplomata. „Mindenki azt mondja, hogy Olaszország a királycsináló, de Meloni stratégiája végül nem fog számítani.” 

Kapcsolódó:

Borírókép: Dreamstime