Jelentős esély a kínai–magyar együttműködés 

Szerző: | 2024. június. 2. | Hazai, Technológia, Világgazdaság, Zöldgazdaság

Kezd beérni a keleti nyitás gazdasági politikája: a versenyképesség terén az EU gazdasági kilátásainak, versenyképességének romlása ellenére is kedvező pozícióba helyezik Magyarországot az erősödő kínai kapcsolatok – írtuk meg a Mandiner hetilapban. 

Néhány éve sokasodnak a kihívások a hazai gazdaság számára. Először jött a járvány és annak velejárója, az ellátási láncok szakadozása, majd az orosz–ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciós politika, aztán az ezekből következő energiaválság, amely az energiaárak, majd más árak elszabadulását okozta. Az erősödő infláció pedig a kamatok emelkedését hozta, mindezt pedig követte Európa súlyos gazdasági gyengélkedése. Ezekre a kihívásokra gyors és hathatós válaszokat kell adnia minden állam gazdaságpolitikájának. Magyarország nemcsak a járvány kapcsán indított aktív támogatási és munkahelymegtartási akciótervet, már jóval korábban, 2010 után elkezdte a keleti nyitás politikáját, amelynek most újabb állomásához érkeztünk el – írtuk meg a Mandiner hetilapban a május közepi kínai–magyar csúcstalálkozó kapcsán. 

Reziliencia szükséges a hazai gazdaságban is 

Egy fontos fogalom került fókuszba az üzleti világban az újabb keletű válságok kapcsán: ez pedig a reziliencia. Azaz a rugalmas ellenállóság, reagálás a piaci helyzet gyors változásra, avagy a változtatásra való képesség nemcsak üzleti és más szervezetekre, de az országokra is értelmezhető fogalom. A kínai–magyar csúcstalálkozó igazi hozadéka tehát a magyar gazdaság ellenálló képességének látványos növekedése. A frissen megkötött tizennyolc együttműködési megállapodás döntő többsége a hazai gazdaság állóképességét és regionális diverzifikációját erősíti – írja a Mandiner hetilap. 

Európa versenyképességi kihívásai  

Magyarország legfontosabb gazdasági partnere az Európai Unió. Az EU globális versenyképessége azonban a járvány kitörése óta eltelt négy évben egyre gyorsabban csökken. Ennek legfrissebb jele a német ipar gyengélkedése. Az orosz–ukrán háború okozta energiakrízis következtében az unió gazdasága súlyos versenyképességi hátrányba kerül. Brüsszel szankciói miatt az orosz fosszilisenergia-függőséget drágább és körülményesebb amerikaira cserélte, ami az energiaintenzív iparágak kivándorlását eredményezte az EU területéről, például Mexikóba vagy Kínába. 

USA–Kína védővámok és elektromobilitás 

Az amerikai kormányzat május 14-én be is jelentette, hogy védővámokat vet ki a kínai elektromos járművek és energiatároló rendszerek, illetve csipek behozatalára. Az intézkedéscsomag 18 milliárd dollár értékű kínai importot érint. Az USA a Mexikóval kötött szabadkereskedelmi egyezményét is felül szeretné vizsgálni, így könnyen előfordulhat, hogy Kína még autói, energiatárolói, napelemei mexikói összeszerelésével sem tudja majd kis vámteher mellett „beerőltetni” az áruit az Egyesült Államok piacára. A BYD kínai autógyártó amerikai vezetője éppen a vámemelést megelőző órákban jelentette be, hogy új üzeme helyszínének várhatóan Mexikót választja, ahol évente akár 150 ezer gépkocsit is gyárthat két-három éven belül. Az Európai Bizottság ugyancsak 30–50 százalékos büntetővámmal sújtaná a kínai e-autók importját, hogy védje a saját elektromosautó- és más zöldiparát. 

Óriási zöldgyártó lehet hazánk 

Magyarország az energiatároló berendezések negyedik legnagyobb gyártójává válhat 2030-ra Kína, az USA és Németország után. A Financial Times friss anyaga szerint a Great Wall Motor nemzetközi vezetője elutasította, hogy cége dömpingárakkal próbálná bedönteni a nyugati piacokat. Kína várhatóan 27 millió gépkocsit gyárt idén, kivitele pedig 25 százalékkal, 5,3 millió darabra emelkedik 2024-ben. 

Ezért is fontos Magyarországnak, hogy ne csak a nyugati narratíva mentén gondolkodjon, amikor a következő évek, évtizedek gazdasági stabilitását és fenntartható fejlődését kell megalapoznia.  

A közeljövő pedig főképp a zöldátállásról szól, és ebben Kínának nemcsak európai, de jelentős globális szerepe is van.  

A kínai elnök látogatása során számos infrastrukturális beruházás kapcsán írtak alá szándéknyilatkozatot, mint például a Budapestet elkerülő V0-s vasútvonalról és a ferihegyi gyorsvasútról.  

Fontos útvonalak, beruházások 

A formálódó infrastrukturális nagyberuházások megteremtik azt a lehetőséget, hogy Magyarország fontos szerepet töltsön be az Európa és Ázsia közti kereskedelemben.  

A pireuszi kikötőből induló vasúti szállítás Belgrádot érintve jön Budapestig, majd onnan a régió nagyvárosai és Nyugat-Európa felé.  

Ígéretes a zöld magyar jövő 

Amennyiben Pécs vagy környéke is nyer egy ázsiai járműipari vállalatot, Magyarország teljes területe le lesz fedve nyugati és keleti e-járműipari nagyvállalatokkal, így végérvényesen Nyugat és a Kelet új találkozási pontjaként definiálhatja magát. Járműipari és energiatárolási szempontból mindenképpen, hiszen  

hazánkban mindhárom német prémium autógyártó létesített termelőüzemet, és lassan számos kínai vezető gépkocsigyár is jelen lesz, akárcsak az energiatároló rendszerek előállítói.  

A megújuló energiaforrások hatalmas felesleges kapacitásait is el kell tudni tárolni, ami Magyarország számára jelentős szerepet biztosíthat a jövő zöldgazdaságában. 

A cikk teljes terjedelmében a Mandiner hetilap 21. számában (2024. május 23.) olvasható el. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn