Az ukrán elnök diplomáciai érzékből elégtelenre vizsgázott, amikor betámadta Kínát, azt állítva: Peking Oroszországgal karöltve fenyeget semleges országokat, hogy ne vegyenek részt a Svájcban rendezendő nyugati „békecsúcson”.
Az ukrán elnök immár végérvényesen magáévá tette az „aki nincs velünk, az ellenünk van” elvet. Zelenszkij beugrott a június első hétvégéjén szervezett szingapúri biztonságpolitikai konferenciára, ahol beszédével két dologra próbálta meg rávenni a hallgatóság soraiban helyet foglaló ázsiai döntéshozókat: küldjenek fegyvert Ukrajnának és vegyenek részt a június 15–16-án Svájcban tartandó békekonferencián, amelynek egyetlen célja van, elérni, hogy az ukrán békefeltételeket elfogadva minél több ország együttesen gyakoroljon nyomást Moszkvára.
Eddig semmi érdekes, az elnök a szokásos kommunikációs paneleket építette egymásra, hogy meggyőzze a globális dél semlegességhez ragaszkodó országait: válasszanak oldalt, különben súlyos következményekkel néz szembe a világ. A beszédet követő sajtótájékoztatón azonban egy egészen más Zelenszkijjel találkoztak az újságírók. Az elnök egy váratlan húzással páros lábbal szállt bele Kínába, ami nemcsak azért meghökkentő, mert diplomáciai öngól, de azért is, mert Zelenszkij eddig igyekezett a lehető legjobb kapcsolatokat ápolni Kínával – már amennyire tudta, Peking ugyanis nem nagyon adott teret a szorosabb kapcsolatok kialakításának, éppen sokat hangoztatott semleges álláspontja okán.
Egy el sem kezdődött barátság vége
Kína a háború kitörése után ugyanúgy fenntartotta a gazdasági kapcsolatait Ukrajnával, mint Oroszországgal. Az egyetlen említésre méltó konfliktusa Kijevvel akkor támadt, amikor az ukránok a „háborús szponzorok feketelistájára” tettek tucatnyi kínai céget. Az ázsiai ország kormánya akkor az asztalra csapott, követelve azok eltávolítását. Végül Zelenszkij beadta a derekát, és az egész listát törölte. Azóta is könyörög Hszi Csin-pingnek, hogy vesse be a tekintélyét, és hasson Putyinra a háború (Ukrajnának kedvező) befejezése érdekében.
A kínai elnök azonban hajthatatlan maradt, és a semleges szerepkört hangsúlyozva elutasította a meghívást a svájci békecsúcsra is. Közlése szerint Kína sajnálja, hogy nem vették figyelembe az általa javasolt fegyverszüneti tárgyalások egyetlen pontját sem, ám ragaszkodik az álláspontjához: békéről csak úgy lehet leülni beszélni, ha egy csúcstalálkozón mindkét háborús fél jelen van, számára azonban értelmezhetetlen, hogy Oroszországot következetesen nem hívják meg egy eseményre, amelynek ő a főszereplője. A visszautasítás bejelentésére éppen a szingapúri konferencia előtt került sor, Zelenszkijben pedig – aki arra is igen indulatosan reagált, hogy az Egyesült Államok elnöke egy elnökválasztási kampányeseményre való hivatkozással szintén lemondta részvételét – ennél a pontnál pattant el végleg valami, és úgy döntött, ugyanazt az agresszív kommunikációt alkalmazza Kínával szemben, amelyet az Európai Unió tagállamai már nagyon jól ismernek az olyan esetekben, amikor „nem teljesítik” Kijev követeléseit.
Nyílt konfrontáció
Zelenszkij nem mással vádolta meg Kínát, mint hogy Oroszországgal karöltve „megfenyegeti” a globális dél országait, annak érdekében, hogy ne vegyenek részt a svájci konferencián. „Oroszország, a kínai befolyást és a kínai diplomatákat felhasználva mindent megtesz a békecsúcs megzavarása érdekében” – mondta, hangsúlyozva: azt eddig is tudták, hogy Moszkva az élelmiszerexport leállításával és az energiaárak emelésével zsarol több államot, „most azonban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint egyes államok segítik ezt a folyamatot”.
Zavarosan és homályosan kijelentette: „valahogyan, valamilyen módon Kínából érkezik valami Oroszországba” – majd érezve a mondat nevetségességét, már nyíltan azzal vádolta meg Pekinget, hogy támogatja Moszkvát a háború folytatásában. „Hogyan állíthatja Kína, hogy elfogadja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, amikor annak az országnak az oldalán áll, amely megsérti az ENSZ Alapokmányának elveit?” – kérdezte az ukrán elnök, rámutatva, hogy minden államnak határozott álláspontot kell képviselni Oroszország ellen.
A kínai megközelítés
Hivatalosan Kína még nem reagált az ukrán támadásra, az azonban bizonyos, hogy Zelenszkij a diplomáciai ámokfutásával nem könnyítette meg Ukrajna helyzetét. Azzal, hogy beállt a Kína-ellenes táborba, és Pekinget immár nyíltan Moszkva háborús támogatásával és fegyverszállításokkal vádolja, valószínűleg a minimális esélyét is szétzúzta annak, hogy megszerezze valamilyen módon Hszi Csin-ping támogatását. Kína meglehetősen ingerülten reagál, amikor Washington hasonlókkal vádolja: Tung Csün kínai védelmi miniszter Szingapúrban éppen azt hangsúlyozta, hogy országa ragaszkodik a semleges álláspontjához az ukrajnai konfliktusban, elkötelezett a béke és a párbeszéd előmozdítása mellett – és szigorúan ellenőrzi a kettős felhasználású (polgári-katonai) termékek exportját. Azt ugyanakkor a kínai média máris elkezdte pedzegetni, hogy Zelenszkij szerepeltetése a szingapúri fórumon valójában nyugati kísérlet lehetett arra, hogy bevonják az ázsiai országokat az ukrán válságba.
A kínai külügy még a Zelenszkij-beszéd előtt kommentálta a svájci békecsúccsal kapcsolatban hozott nemleges választ. Mint azt a minisztérium szóvivője elmondta: Peking nagyra értékeli a találkozót, de több ok miatt sem vesz részt rajta, mivel csak olyan tárgyalást tart értelmezhetőnek, amelyen Oroszország – egyenrangú partnerként – is részt vesz, a béketervek javaslatai pedig nélkülözik az illogikus és a felek részére elfogadhatatlan követeléseket.
Peking a történtek ellenére változatlanul fenntartja Brazíliával közösen tett ajánlatát egy olyan békecsúcs megszervezésére, amelyen ezek a feltételek teljesülnek, egyben felszólította a háborús feleket, hogy tegyenek meg mindent a helyzet eszkalációjának elkerülése érdekében.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/The Straits Times/Sintaro Taj
