Kína négy műholdat indít még az idén, hogy elkészüljön a saját az űr-internete, válaszolva ezzel Elon Musk hasonló, Starlink nevű megoldására. 

Kína év végéig be szeretné fejezni az IoT (Internet fo Things)-konstellációját. A Tianqi 38 kis műholdból áll majd az intelligens eszközökön keresztül történő adatkapcsolathoz, és várhatóan katonai alkalmazásokkal is bővülni fog. 

Kína szerdán négy műholdat bocsátott fel a tengerből, ezzel egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy az ország első, alacsony Föld körüli pályára állított Internet of Things (IoT)-konstellációja az év végére elkészüljön. 

A tárgyak internete (Internet of Things, IoT) olyan hálózatot jelent, amelyben a fizikai eszközök, járművek, otthoni készülékek és egyéb tárgyak, amelyekbe elektronika, szoftverek, érzékelők, hálózati kapcsolódási lehetőség van beépítve, összekapcsolódnak, és adatokat cserélnek egymással, illetve a központi rendszerekkel az interneten keresztül. Elon Musk SpaceX nevű vállalata immár 6000 feletti műholdon keresztül szolgáltat műholdas internetet globálisan, akár minden lakott területtől távol. Sőt, újabban műholdas antenna nélkül, közvetlenül mobiltelefokra is képes űrbéli netet varázsolni. 

A Tianqi 25–28 műholdak egy Ceres–1S rakétával helyi idő szerint 16.12-kor emelkedtek a magasba a kelet-kínai Santung tartomány partjainál lévő mobil platformról a Föld feletti 850 kilométeres tervezett pályájuk felé – jelentette be a Galactic Energy rakétatársaság nem sokkal az indítás után. 

A 38 kis műholdból álló Tianqi-konstelláció

az okoseszközökön keresztüli adatkapcsolatot és globális lefedettséget segítik elő, valamint közel valós idejű adatátviteli szolgáltatásokat nyújtanak kormányzati, ipari és egyéni felhasználóknak

– közölte a fejlesztő és üzemeltető Guodian Gaoke pekingi székhelyű műholdvállalat. 

„A meglévő Tianqi műholdakat számos területen használták, például a sürgősségi kommunikáció és mentés, a környezetvédelem és -megfigyelés, valamint a veszélyes vegyi anyagok szállítása terén” – mondta Lu Csiang, a cég vezérigazgatója a kínai médiának tavaly.  

„A jövőben a szolgáltatásainkat más területekre is kiterjesztjük, beleértve a kültéri vészhelyzet-elhárítást és a katonai alkalmazásokat” – tette hozzá. 

A konstellációhoz a cég honlapja szerint csak kis méretű, olcsó és alacsony energiafogyasztású végberendezésekre van szükség. A legkisebb terminál átmérője 3,5 cm, a berendezés előállítási költsége pedig kevesebb mint 1000 jüanra (50 ezer forintra) csökkent. 

A már pályán lévő két tucat Tianqi műholddal összehasonlítva a legújabb tétel nagy stabilitású, nagy sebességű adatkommunikációs képességekkel és 10 perces globális lefedettséggel büszkélkedhet – közölte a vállalat kedden a WeChaten. 

Ez a második alkalom, hogy a kínai Galactic Energy hordozórakéta-indító vállalkozás Tianqi műholdakat küldött fel a Guodian Gaoke számára. Szeptemberben a Tianqi 21–24 műholdakat 800 km-es pályára küldték egy Santung melletti tengeri platformról. 

A négyfokozatú, szilárd hajtóanyaggal működő Ceres–1S-t a Galactic Energy Ceres–1 rakétamodellje alapján fejlesztették ki úgy, hogy az a tengerről indítható legyen. Alkalmazkodni tud a különböző indítási és leszállási területekhez, emellett kisebb hasznos terheket tud alacsony és közepes Föld körüli pályára juttatni. 

A vállalat közölte, hogy ezúttal a kilövőhelyet úgy állította be, hogy a Tianqi 25–28 megfeleljen a meghatározott követelménynek. A Galactic Energy az egyetlen olyan vállalat Kínában, amely szárazföldi állásokról és tengeri platformokról is képes indítani.  

Kapcsolódó: