Kína visszaszólt Zelenszkijnek

Szerző: | 2024. június. 5. | Háború, Kiemelt

Az ukrán elnök néhány napja páros lábbal szállt bele Hszi Csin-pingbe, amiért nem vesz részt a svájci békecsúcson. A kínai külügy higgadtan szúrt vissza Zelenszkijnek.

A szingapúri védelempolitikai konferencián az ukrán elnöknél elszakadt a cérna, miután megtudta, hogy Kína visszautasította a meghívását a jövő héten Svájcban rendezendő „békekonferenciára”, amely a valóságban inkább az Oroszország ellen létrejött tömb megerősítését (Lavrov orosz külügyminiszter szerint inkább széthullásának megakadályozását) tűzte ki célul, semmint az ukrajnai háború lezárási lehetőségeinek vizsgálatát.

Zelenszkij annyira dühbe jött, hogy válogatott jelzőkkel kezdte el sértegetni Kínát, azzal vádolva, hogy az orosz érdekeket szolgálja, és minden kommunikációja ellenére valójában nagyon is háborúpárti, sőt utalt arra, hogy Putyin gyakorlatilag zsebre tette a kínai vezetést, így az úgy táncol, ahogy ő fütyül. Azzal is megvádolta Pekinget, hogy távolmaradása a békecsúcsról csak a felszín, a mélyben Oroszországgal karöltve fenyegeti a globális dél államait, hogy ne vegyenek részt a konferencián.

Az erős szavak természetesen nem segítik az ukrán–kínai kapcsolatok fejlődését, Peking azonban így is a szokásos mosolydiplomáciáját használta válaszában, és halkan, de határozottan próbálta meg helyére tenni az ukrán elnököt.


A máz és ami alatta van

A kínai külügy szóvivője szokásos sajtótájékoztatóján reagált az ukrán elnök sértegetéseire. Felhívta Zelenszkij figyelmét arra, hogy attól, ha valaki nem vesz részt egy konferencián, még nem válik automatikusan háborúpártivá. Kína nagyon is támogatja a béketárgyalásokat, annak megítélése azonban, hogy valaki elkötelezett-e a béke elérésében, nem egy adott ország dolga, pláne nem egyetlen adott esemény kapcsán.

Arra a Zelenszkij-vádra, miszerint Peking Moszkvával együtt a békekonferencia aláaknázásán dolgozna, úgy felelt: a hegemónizmus és a hatalompolitika nem tartozik Kína diplomáciai eszköztárába, így határozottan visszautasítják a feltételezést, hogy nyomást gyakorolnának más országokra a békecsúcs kapcsán. Ugyanakkor a kínai vezetés reméli, hogy a svájci eseményt valóban a béke elérése érdekében, nem pedig egy blokkosodást és konfrontációt erőltető eszkalációs platformként használják majd. „Az, hogy nem veszünk részt rajta, nem azt jelenti, hogy nem támogatjuk a békét. Sok olyan ország van, amely képviselteti majd magát a konferencián, ellenben egyáltalán nem akarja, hogy a háborúnak vége legyen” – mondta Mao Ning.

Ebben a formában nincs sok értelme

A szóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy Kína a háború kitörése óta fenntart minden együttműködési formát Kijevvel, a nagykövetsége a megszokott módon végzi a dolgát, Ukrajnának pedig továbbra is a legnagyobb kereskedelmi partnere, Peking tehát stratégiai viszonyként értelmezi a kapcsolatot.

A svájci konferencia kapcsán azonban kijelentette: egy ilyen témájú nemzetközi csúcsnak több feltételnek kell megfelelnie. Ezek közül

alapvető, hogy mindkét háborús fél képviselje magát a csúcson, amely a jövőjükről szól, valamint minden, a konfliktus békés rendezésére tett javaslatot (köztük az oroszt és a kínait is) alaposan elemezzenek és vitassanak meg.

Miután Oroszországot meg sem hívták a csúcsra, Kína úgy látja, a konferencia az alapvető kritériumoknak sem felel meg, ezért a távolból fogja figyelemmel kísérni az eseményeket. 

Mao Ning visszautasította Zelenszkij azon megjegyzését is, amely szerint az orosz fegyverek alkatrészei Kínából származnak, tehát országa a lehető legdirektebb módon avatkozik be a háborúba. Mint mondta, Peking a háború kezdete óta egyáltalán nem biztosít fegyvereket egyik félnek sem, és szigorúan ellenőrzi a kettős felhasználású termékek exportját is. Moszkvával folytatott kereskedelme maximálisan tiszteletben tartja a Kereskedelmi Világszervezet szabályait, és a piaci elveknek megfelelően zajlik.

Ellenben – szúrt oda a szóvivő az ukrán elnöknek és Washingtonnak egyszerre – adatok sora bizonyítja, hogy az orosz fegyveralkatrészek és kettős felhasználású termékek importjának 60 százaléka az Egyesült Államokból és más nyugati országokból származik.

***

Kapcsolódó:


Fotó: Dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

[monsterinsights_popular_posts_widget]

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn