A Világgazdasági Fórum összegezte a vezető közgazdászok véleményét a világgazdaság alakulásáról. A megkérdezettek többsége optimistábban tekint az elkövetkező időszakra, bár továbbra is látják a bizonytalanság és a volatilitás veszélyét. Majdnem hetven százalékuk szerint a következő öt évben a globális növekedés visszatér a 4 százalékos szintre, ám ebben nem Európa fogja játszani a főszerepet.  

A Világgazdasági Fórum májusi kiadványában összegezte a vezető közgazdászok kilátásait (Chief Economists Outlook), amely szerint idén mindössze 17 százalékuk várja a körülmények rosszabbodását, ami jelentős javulás a januári 56-hoz képest.  

Az évente háromszor megjelenő Chief Economists Outlook kiadvány iparágak és nemzetközi szervezetek vezető közgazdászai körében végez felmérést. A legutóbbi kiadás a világgazdaság legfontosabb tendenciáit vizsgálja, beleértve a növekedés és az infláció legfrissebb kilátásait, a közelmúltbeli geopolitikai és belpolitikai fejlemények következményeit, valamint a középtávú növekedés felélesztésének kilátásait. 

A jelentés megállapítja, hogy továbbra is fennáll a bizonytalanság, de a legutóbbi felméréshez képest már tükröződnek az élénkülés jelei. Tehát a kialakuló gazdasági hangulat óvatos optimizmusra utal, bár a globális fejlemények közül sok – köztük a geopolitikai szakadékok és a technológiai átalakulás – mélyreható és messzemenő következményekkel jár a világgazdaság jövőbeli ütemére és pályájára nézve. 

A volatilitás forrásai 

Noha enyhültek a rövid távú, a világgazdaságot fenyegető kockázatok, a bizonytalanság továbbra is nagy. A vezető közgazdászok számos potenciálisan bomlasztó tényezőt emeltek ki. 

Szinte minden válaszadó (97 százalék) arra számít, hogy a nemzetközi geopolitika 2024-ben globális gazdasági ingadozást okoz majd, szemben a tavaly szeptemberi 90 százalékkal. 

A globális gazdaság számára kockázatot jelent a belpolitika alakulása is. A válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy a belpolitika 2024-ben a bizonytalanságok forrása lesz, mivel a világ lakosságának több mint a fele fog szavazni.  

A vezető közgazdászok derűlátóbbak voltak a fejlett technológiák, például a mesterséges intelligencia közvetlen hatásait illetően. A legtöbben (69 százalék) nem értettek egyet azzal, hogy a mesterséges intelligencia 2024-ben a volatilitás forrásává válna. 

Európa a régiós rangsor végén

A jelentés szerint régiónként jelentősen eltérnek a gazdasági növekedés kilátásai. Az Egyesült Államok gazdasági szereplését illetően jelentősen megnőtt az optimizmus. Szinte az összes megkérdezett (97 százalék) mérsékelt vagy erősebb növekedést vár az amerikai gazdaságban 2024-ben, szemben a januári 59 százalékkal. 

Természetesen élénk tevékenységet várnak Ázsia gazdaságaiban, mindegyik válaszadó legalább mérsékelt bővülést vár az idén Dél-, Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben. Különösen Dél-Ázsiában javultak jelentősen a növekedési kilátások, a januári 52 százalékhoz képest az idén a megkérdezettek 70 százaléka számít erős vagy nagyon erős bővülésre a régióban. 

A Kínával kapcsolatos várakozások némileg mérsékeltebbek, mivel a gyenge fogyasztási adatok és az ingatlanpiaci gondok rontják a rövid távú kilátásokat. Az ország részéről a vezető közgazdászok körülbelül háromnegyede vár az idén mérsékelt, és csak 4 százalékuk erőteljes növekedést. A világ többi részén a többségük mérsékelt bővülésre számít, és január óta némileg javultak a várakozások. 

A kilátások Európára nézve jóval pesszimistábbak, 2024-ben 10-ből csaknem heten várnak gyenge emelkedést, és egyik válaszadó sem jósol erős vagy nagyon erős növekedést. 

Ez a Chief Economists Outlook hatodik egymást követő kiadása, és ez az, amelyben Európának a leggyengébb regionális kilátásokat jósolnak.  

„Ez részben tükrözi a növekvő rövid távú gazdasági és geopolitikai nyomást, de olyan strukturális kihívások tényezője is, amelyek valószínűleg az elkövetkező években nyomasztják a régiót, ideértve a feldolgozóipar elhúzódó lassulását, a népesség elöregedését és a fiskális feszültség növekvő jeleit” – írják. Ez a virágnyelven megfogalmazott mondat kétségtelenül arra utalt, hogy  

Európa lemaradt a háború, valamint a szankciók hatására, és csak a béke terelheti vissza kontinensünket a fejlődési pályára. 

Hosszabb távon 

Biztató, hogy mostanság, amikor sorra rontották le a középtávú előrejelzéseket – például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) öt éven belüli 3,1 százalékos globális bővülésre vonatkozó előrejelzése is az elmúlt évtizedek legalacsonyabb szintjén van –, a vezető közgazdászok a növekedés tartós fellendülésének a lehetőségét látják. Bár azt megállapítják, hogy a világ előtt álló gyarapodó kihívásokra való válaszoknál többre van szükség, mint a bővülési ütem egyszerű növelésére. 

A közgazdászok 69 százaléka arra számít, hogy a következő öt évben a globális bővülés újra 4 százalékos lesz. Sőt, tízből négy azt várja, hogy ez már három évben belül teljesül. A válaszadók kisebb része (23 százalék) nem osztja ezt az optimizmust, nem számítanak arra, hogy a globális gazdaság bármely időtávon visszatérne ehhez a 4 százalékos növekedéshez. 

A következő öt év bővülésének potenciális mozgatórugói közül egyértelműen azt várják, hogy a technológiai átalakulás, a mesterséges intelligencia, a zöld- és az energiaátállás játszik majd meghatározó szerepet, különösen a magas jövedelmű gazdaságokban. Viszont erős konszenzus alakult ki abban, hogy a geopolitika, a belpolitika, az adósságszint, a klímaváltozás és a társadalmi polarizáció mind a magas, mind az alacsony jövedelmű gazdaságokban visszafoghatja a növekedést. 

A bővülés fellendítése érdekében a következő öt évben, a szakemberek az innovációt, az infrastruktúra-fejlesztést, az oktatást, a készségfejlesztést, valamint a monetáris politikát emelték ki mint a leghatékonyabb politikai eszközt, függetlenül az országok jövedelmi szintjétől. Az egyéb területeken – beleértve az intézményeket, a szociális szolgáltatásokat és a finanszírozáshoz való hozzáférést – végrehajtott szakpolitikai intézkedések várhatóan előnyösebbek lesznek az alacsony, mint a magas jövedelmű gazdaságok számára.  

Figyelemre méltó a vezető közgazdászok között a konszenzus hiánya a környezet- és iparpolitikák várható növekedési hatásait illetően. 

E szakpolitikai területek többségének társadalmi vonatkozásai jóval túlmutatnak a bővülésen, és olyan különböző célokat, értékeket érintenek, mint a fenntarthatóság és az egyenlőtlenség. Ezt szem előtt tartva a Chief Economists Outlook azzal zárul, hogy a gazdaságpolitikának világszerte egyre inkább „a gazdasági tevékenység jellegére vagy összetételére kell összpontosítania”. 

 (Foto: China Radio International)

Kapcsolódó: