Emlékeztetett rá, hogy az Országgyűlés az új Alaptörvény elfogadásával nem csupán Magyarország jogrendjének alapját, de a múlt, a jelen és a jövő magyarjai közötti szövetség kereteit is lefektette. A nemzeti hitvallásban kinyilvánított alkotmányozói akarat olyan közös értékrendet teremt az állam, a természetes és a jogi személyek viszonyában, amelyben értelmezhetővé válnak az olyan elvont fogalmak is, mint a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi felelősség vagy a vállalatirányításban tetten érhető elhivatottság – fűzte hozzá. 

Szólt arról is, hogy  

a fenntarthatósági attitűd meghatározóvá válásának egyik mérföldköve az úgynevezett ESG-szemlélet és a hozzá kapcsolódó keretrendszer.  

Az ESG, vagyis az Environmental, Social és Governance mozaikszó egy gazdasági ernyőfogalom. Ennek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is komparatív módon és objektíven vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő fogyasztóknak, piaci szereplőknek teljesebb képük legyen a szervezetről, illetve annak tevékenységéről. 
 
A hatósági szerepvállalás kapcsán az elnök rámutatott, hogy  

az SZTFH mint önálló szabályozó szerv az ESG-hez kapcsolódó hatósági feladatokat látja el, 

mint az akkreditáció, a közhiteles nyilvántartások vezetése, a szankcionálás, emellett a Nemzeti ESG Tanács állásfoglalásának kikérésével alakítja az ESG-adatszolgáltatás követelményeit. 
 
Véleménye szerint a tagállamok csak akkor járnak el helyesen, ha közelebbről is megvizsgálják a külső jogalkotói és üzleti igényeket, majd pedig egy a hazai gazdaság versenyképességét támogató ESG-kerettörvényt hoznak létre. Emlékeztetett rá, hogy  

így cselekedett a magyar Országgyűlés tavaly december 12-én, amikor ritkán látott többséggel szavazta meg az ESG-törvényt. 

Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályozás nem tekinthető szimpla jogharmonizációs feladatnak, hanem egy széles körű támogató eszköztár kiépítését jelenti. A hazai vállalkozások a következő időszakban egyre nagyobb számban fognak szembesülni az ESG-vel összefüggő adatkérésekkel és megfelelőségi kényszerrel finanszírozói, valamint vevői oldalról egyaránt. „A magyar jogalkotó felismerte a világos és könnyen betartható szabályozás, valamint a hazai vállalatoknak nyújtandó proaktív támogatás szükségességét” – fogalmazott a hatóság első embere.  

Az SZTFH célja, hogy az európai uniós és tagállami jogalkotásra reflektálva támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, csökkentse a külső szereplők sokszorozódó információs igényét,  

az ESG-adatszolgáltatásra és -minősítésre való felkészülést segítve pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket – zárta gondolatait dr. Nagy László. 

Az SZTFH képviseletében felszólalt továbbá Molnár Csaba ESG-igazgató, aki a magyar ESG-modell kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország nem csupán az ESG-keretrendszer jogszabályba ültetésével és a vállalatok korai felkészítésével vállalt úttörő szerepet, hanem példamutató kíván lenni a közösségi és tagállami jogalkotások során az adminisztrációs terhek csökkentésében és a versenyképességet javító állami szolgáltatások kiépítésében is. Példaként említette az ESG-adatszolgáltatás során alkalmazandó kérdőív alkalmazását, illetve a megfelelést támogató digitális platformszolgáltatás bevezetését, de idesorolta az üzleti élet környezeti és társadalmi célú támogatáspolitikájában felkarolható magyarországi projektek népszerűsítését is. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: SZTFH Klímapolitikai Intézet hivatalos Facebook-oldala