Az elemzői várakozásoknak megfelelően a mai ülésén az Európai Központi Bank is megkezdte a kamatcsökkentéseket. A jegybank irányadó rátája a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,25 százalékra mérséklődött.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A kamatcsökkentések megkezdését elsődlegesen az inflációs folyamatok tették lehetővé. A jegybank értékelése szerint a kamatemelések tavaly szeptemberi lezárása óta az eurózóna inflációja 2,5 százalékponttal lassult, májusban már csak 2,6 százalékot tett ki, és érdemben javultak az inflációs kilátások is. Továbbá a gazdaságban lévő inflációs nyomás is enyhült, illetve mérséklődtek az inflációs várakozások is, amelyben szerepet játszottak a szigorú monetáris kondíciók, amelyek visszafogták a keresletet és horgonyozták a várakozásokat.
Némiképp magasabb lett az EU-s infláció
Vagyis a múlt héten megjelent, az elemzői várakozásoknál némiképp magasabb májusi infláció nem tántorította el az EKB-t a korábban várt pályától. Ugyanakkor a közlemény továbbra is óvatos, a jegybank változatlanul kiemeli, hogy a belső árnyomás erőteljes maradt a béremelkedés következtében, így pedig az infláció feltehetően a jövő évben is a cél felett maradhat. Ebből kifolyólag pedig az EKB szükségesnek tartja a kellően szigorú kamatkondíciók fenntartását hosszabb távon is, illetve hogy továbbra is adatvezérelt üzemmódban, ülésről ülésre döntsön az irányadó ráta értékéről.
Leépítik a kötvényállományt
Továbbá az EKB döntést hozott a koronavírus-járvány időszakában elindított pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében felhalmozott kötvényállomány leépítéséről. A jegybank a második félévtől kezdődően havi 7,5 milliárd euró értékben nem újítja meg a lejáró kötvényeket. Ez ugyan monetáris szigorításnak tekinthető, ugyanakkor a kötvényállományok leépítése fontos a monetáris politika normalizálása érdekében.
Melyek az EKB előrejelzései?
A júniusi üléssel párhuzamosan az EKB publikálta legfrissebb gazdasági előrejelzését az eurózónára vonatkozóan. A jegybank az inflációs várakozásait kismértékben felfelé módosította: az idei évre 2,5 százalékos áremelkedést prognosztizál, amely jövőre 2,2, míg 2026-ra 1,9 százalékra lassulhat, szemben a márciusban várt 2,3, 2,0, illetve 1,9 százalékos pénzromlási ütemmel. Az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését ellenben felfelé módosította, a korábbi 0,6 helyett 0,9 százalékos bővülést várnak, miközben a jövő évit 0,1 százalékponttal, 1,4 százalékra mérsékelték, a 2026-os várakozást pedig változatlanul 1,6 százalékon hagyták.
Várhatók további kamatcsökkentések?
Várakozásaink szerint az EKB tovább tudja majd mérsékelni az idén a kamatokat, azonban csak kisebb lépésekben, negyedévente 25-25 bázisponttal. Úgy a májusi inflációs adatok, mint az új, magasabb inflációs előrejelzés óvatosságra intheti a döntéshozókat, hogy az áremelkedést még nem sikerült teljes mértékben letörni az euróövezetben. Továbbá a Fed késlekedő kamatvágása is beszűkíti a jegybank mozgásterét, a két övezet közötti kamatkülönbözet megugrása leértékelődési nyomást helyezne az euróra a dollárral szemben, és ez veszélybe sodorhatja az EKB 2 százalékos inflációs céljának teljesülését.
KAPCSOLÓDÓ:
Fotó: Pexels.com