Az EU zöldátállásához szükséges további gazdaságpolitikai lépések valószínűleg háttérbe szorulnak a közelgő európai parlamenti választások után – derült ki május utolsó napján az Economist Intelligence Unit (EIU) szakértői által szervezett online konferencián. 

A webináriumot az EIU európai regionális igazgatója, Emily Mansfield, európai vezető közgazdásza, Agnese Ortolani és európai elemzője, Frances Li tartotta. Témájuk az európai parlamenti választások különböző EU-s politikákra, köztük a zöldátállásra gyakorolt hatásait elemezték. A közgazdászok az EIU által kidolgozott adatokat és elemzéseket mutatták be a fenti kérdések kapcsán. 

Az EIU friss EP-s mandátumbecslése szerint

a jobboldali populista pártok várhatóan a legnagyobb győzelmet könyvelhetik el ezen a választáson, míg az európai Zöld Párt lehet a legnagyobb vesztes.

A jobboldali populista Identitás és Demokrácia (ID), valamint az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) párt várhatóan körülbelül 83 mandátumot szerez, így a negyedik helyen osztozik majd. 

Ezzel szemben a jelenleg a parlament negyedik legnagyobb frakcióját alkotó Zöldek mindössze 54 helyet kaphatnak a választásokat követően, szemben a korábbi 72-vel, így várhatóan a frakciójuk mind az ID, mind az ECR mandátumszáma alá csökken. 

A zöldek vesztesége „a zöldpolitikákkal szembeni növekvő lakossági ellenállás eredménye”, ugyanis, mint ismert, néhány hete Európa-szerte az utcára vonultak az EU zöldszabálytervezetei ellen tiltakozó gazdák – fejtette ki Frances Li.  

Az EIU minapi EP-s mandátumbecslését lásd az alábbi interaktív grafikonon: 

 

A jobbközép Európai Néppárt (EPP) várhatóan a parlamenti helyek többségét megszerzi, 182 mandátumot szerezve meg a 720-ból, néggyel többet, mint a legutóbbi, 2019-es választásokon. A balközép Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) valószínűleg a második lesz, de körülbelül hat helyet veszít. A liberális Renew Europe, bár továbbra is a harmadik legnagyobb párt marad, várhatóan jelentős veszteséget szenved el, 17 helyet veszítve. 

Az Economist Intelligence Unit rendezvényén bemutatott adatok és trendek szerint az Európai Parlament némi jobbratolódása hatással lehet a klímaváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok támogatására, mivel az elmúlt öt évben ezeket nagyrészt a baloldali és balközép pártok támogatták. 

„Júniust követően a baloldali és balközép pártok nehezebben tudnak zöldjogszabályokat előterjeszteni. Ezzel szemben nő azon képviselők száma, akik ellenzik az EU Zöld Megállapodását, és valószínűleg minden új, klímavédelmi célokat szolgáló törvény ellen szavaznak” – fejtette ki Agnese Ortolani az online konferencián. 

Az Economist Intelligence Unit szakértője hozzátette, hogy szerinte a közép- és jobboldali pártok valószínűleg az ipari és gazdasági versenyképességre helyezik majd a hangsúlyt az újabb zöldjogszabályok, -keretek megalkotása helyett. Emellett ráadásul folytatódnak a zöldítést célzó szabályok elleni tiltakozások például a mezőgazdasági termelők részéről, ami tovább csökkenti az új EU-s szabályozások parlamenti előterjesztésének valószínűségét. 

A következő öt évben így – az EIU-s szakértő szerint – az EU Zöld Megállapodásának enyhe „felhígulása” várható. „Ez némi nyomást gyakorolhat arra, hogy néhány meglévő klímavédelmi célt is módosítsanak” – tette hozzá Agnese Ortolani. Végül pedig pontosította is a kijelentéseit. Elmondása szerint a kihívások ellenére a zöldpolitikák – legalábbis hosszú távon – „prioritást élveznek majd a választók körében”, mivel az EU polgárai következetesen támogatják a klímaváltozás elleni küzdelmet, ahogyan azt a legutóbbi Eurobarometer-jelentések és közvélemény-kutatások is igazolják. Ám ettől még rövid távon egyfajta elbizonytalanodás, a zöldszabályozások, -tervezetek „vehemenciájának” visszafogása várható az EP részéről. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: European Greens/X