Kína mellett érdemes Indiára is minél több figyelmet fordítani. Bár sok kínai befektetés valósult meg, illetve van folyamatban Magyarországon, ám egyre meghatározóbb stratégiai szövetségesünk India is. A behozatalunk nőtt, és érdemben erősödik az gazdasági együttműködés, különösen a zöldátmenet terén. Továbbá egy közvetlen repülőjárat előkészületei is folyamatban vannak. Hogyan alakul a következő években az ázsiai ország fejlődése?
A cikk Kecskés Bálint és Ladics Máté írásának szemléje, amely eredetileg a Mandiner hetilapban jelent meg.
Noha már az 1990-es években az indiai gazdasági csodáról szóltak a jóslatok, és sokan arra számítottak, hogy az ország rövid időn belül túlszárnyalja Kínát, a valóságban egyik sem valósult meg. Ez idáig. Úgy tűnik, hogy a következő években az ország gazdasági és geopolitikai szerepe is jelentősen növekedni fog. Hazánk keleti nyitási politikájában ezért különös figyelem irányul Indiára.
A közelmúltban számos stratégiai szövetség felbomlott és alakult újra meghatározó országok között. Az orosz–ukrán konfliktus nyomán a nyugati világ pedig elkezdte látványosan csökkenteni a függőségét Moszkvától, míg Kína esetében – gazdasági értelemben – kockázatmentesítési folyamat indult. A törésvonalak mentén tehát már megkezdődött a globális gazdaság újrarendeződése, amelyből régiónk mellett olyan jelentős államok is, mint India, jelentős hasznot húzhatnak.
Indiába menekülhetnek a multik
Tavaly április közepén érkeztek a hírek arról, hogy az ország lakossága meghaladta Kínáét, így a távol-keleti népköztársaság több mint hetven év után átadta az első helyet délnyugati szomszédjának. Az elmúlt két évben India a bruttó hazai termék növekedése tekintetében is felülmúlta riválisát. A globális gazdasági széttagolódás erősödése ugyancsak Újdelhi javára válik. Az európai kockázatmentesítés, valamint az amerikai inflációcsökkentő és csiptörvény következtében a kínai piacokról kivonuló nyugati vállalatok alternatív gyártási helyszínként tekintenek Indiára.
India tíz éven belül a harmadik legnagyobb gazdasággá válhat, a munkaképes korú népessége pedig hét éven belül meghaladja Kínáét.
Az Apple például már minden hetedik iPhone-t ott készíti, és egy 1,5 milliárd dollár értékű Foxconn-üzemmel tovább bővítené kapacitását az országban, ami éves szinten további 20 millió telefonnal növelné a gyártást. Az amerikai Micron csipgyártó is Indiában tervez üzemet építeni 2,7 milliárd dollár értékben. A Samsung szintén bővítette tevékenységét az elmúlt években, a Kia 2025-től jelentősen növeli a kapacitásait, az Airbus pedig „stratégiájának középpontjába” helyezte a dél-ázsiai országot.
India hosszú évtizedek óta az angolnyelv-tudás szélesítésével és a számítástechnikai ismeretek elmélyítésével támogatja a nyugati vállalatok háttértevékenységeit, és ez jól látható az országba érkező beruházásokon. „A következő teljes évtizedben 6-8 százalékos növekedési ütemet láthatunk, ami egy jól átgondolt stratégián alapul” – mondta Ashwini Vaishnaw informatikai miniszter januárban a Világgazdasági Fórum davosi csúcstalálkozóján. Hozzátette, hogy India a következő néhány évben 100 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetésre számíthat.
Az Egyesült Államok számára a dél-ázsiai ország az úgynevezett friendshoringon túl is fontos stratégiai partnerré vált. Minél erősebbek Kína ázsiai vetélytársai, az USA annál sikeresebben képes fenntartani hegemón szerepét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Újdelhi kizárólag Washington felé fordulna; egyre inkább a többoldalú szövetségek felé orientálódik, ahogy az újonnan kialakuló geopolitikai törésvonalak mindkét oldalán helyet foglal.
Vágyak versus valóság
Kína feldolgozóipara, exportja és GDP-je az ezredforduló elején körülbelül két-háromszorosa volt Indiáénak, napjainkra azonban a gazdasága már nagyjából ötször akkora.
A fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a humán tőke és a nemek közötti egyenlőség fejlesztése, amikben India jelenleg jelentősen elmarad. Kína bőséges erőforrásokat fordított arra, hogy a munkaereje versenyképes legyen, különös tekintettel az oktatásra és az egészségügyre.
Mára a kínai népesség közel 100 százaléka írástudó, míg Indiában ez az arány alig éri el a 80-at. Az indiai munkaerő nagy része továbbra is a mezőgazdaságban tevékenykedik, míg Kína már az összeszerelő iparból is továbblépett. A termelékenysége majdnem kétszerese az indiainak.
A távol-keleti nagyhatalom a tudományok és a technológia terén is előrébb jár: Kínában közel kétszer annyi hallgató szerez diplomát természettudományokból, technológiából, mérnöki tudományokból és matematikából, míg a GDP nagyobb hányadát fordítják kutatás-fejlesztésre. A szegénység elleni küzdelemben is előnyben van, szinte teljesen felszámolta a mélyszegénységet, ellentétben Indiával, ahol a népesség több mint 10 százaléka még mindig napi 2,15 dollárnál kevesebből él, bár ez kezd változni.
Narendra Modi elnök eddig több mint 400 millió embert emelt ki a mélyszegénységből, ami hihetetlen eredmény”
– mondta Jamie Dimon, a neves bankház, a JP Morgan vezérigazgatója a közelmúltban.
Tíz éven belül a világ harmadik legnagyobb gazdasága lehet
India a jelenlegi növekedésével tíz éven belül a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válhat, a munkaképes korú népessége pedig hét éven belül meghaladja Kínáét. A lakosság, különösen a nők bevonása a munkaerő-állományba azonban nehézkes, emellett a kasztrendszer, a vallási és etnikai versengések, valamint a széles körű és bonyolult bürokrácia is jelentős akadály.
Az országban az átlagos vámtétel 2022-re 18,1 százalékra emelkedett a 2014-es 13-ról. Ez egyrészt az egyik legmagasabb arány, másrészt jelentősen korlátozza az ország versenyképességét például Vietnámmal, Thaifölddel vagy Mexikóval szemben. A kormány célja ezzel a belföldi termelés ösztönzése, hiszen a termékek nagy része még mindig importforrásból származik. Amíg nem lesz nagyobb az önellátás, addig a magas vámok hátráltatják a gazdaságot és a külkereskedelmet.
Ennek ellenére az ország gazdasági növekedése figyelemre méltó, és ez jelentős infrastrukturális fejlesztéseket vonz. A központi kormányzat beruházási kiadásai a 2024-ben véget érő pénzügyi év végére közel két évtizedes csúcsra, a bruttó hazai termék 3,3 százalékára emelkedtek. A beruházásoknak köszönhetően a tehervonatok átlagos sebessége az utóbbi két évben 50 százalékkal nőtt, a kikötői várakozási idő pedig 2015-höz képest 80 százalékkal csökkent.
Az Újdelhi utáni legfontosabb metropoliszban,
Mumbaiban (korábban Bombay) szemmel láthatók az infrastrukturális beruházások: metró, gyorsvasút, nyolcsávos autópálya és repülőtér is épül. A kiadások azonban jelentősen megnőttek, az államadósság mértéke a GDP mintegy 85 százalékát teszi ki, ami a feltörekvő gazdaságok között magas,
a nagyobb országok közül csak Brazília előzi meg e téren. Amennyiben Narendra Modi miniszterelnök tartani kívánja az ígéretét, miszerint Indiát 2029-re a világ harmadik legnagyobb gazdaságává, 2047-re pedig fejlett országgá emeli, elengedhetetlen, hogy az egy főre jutó 2601 dolláros átlagos éves jövedelem az évszázad közepére 21 664-re emelkedjen. Ehhez tovább kell növelni a mezőgazdasági termelékenységet, újabb fejlesztések szükségesek az infrastruktúrában, valamint létre kell hozni egy hatékony, gyorsan fejlődő feldolgozó- és szolgáltatóipart. Ezzel együtt a gazdaságnak a következő negyedszázadban évente legalább 7,6 százalékkal kell növekednie.
A cikk teljes terjedelmében a Mandiner hetilapban, vagy (előfizetéssel) ezen a linken olvasható el:
Címlapfotó: Pexels
