Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője

A június 5-én, szerdán közzétett, a vártnál kedvezőbb külkereskedelmi adat már előrevetítette, hogy nőtt az ipari termelés értéke, ugyanakkor a bővülésben most, ahogy a megelőző hónapban a nagyobb mértékű visszaesésben, a naptárhatás játszott elsődlegesen szerepet.

Vagyis az, hogy a húsvét márciusra tolódása miatt az idén hárommal több munkanap volt áprilisban. Kedvezőtlen továbbá, hogy havi alapon is mérséklődött az ipari termelés, 0,7 százalékkal. A KSH az első becslés keretében csak azt emeli ki, hogy a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása alágakban bővült a termelés, azonban a részletes adatok hiányában nem lehet megmondani, hogy ebben hol játszott szerepet a naptárhatás, és hol látható már esetleg fordulat. 

Az ipari termelés kapcsán továbbra is a külső kereslet gyengélkedése a leginkább meghatározó tényező, miközben a belső kereslet fokozatosan élénkül a reálbérek emelkedése nyomán, azonban a döntően exportorientált alágak helyzetét ez csak kismértékben befolyásolja. 

Így áll most a német ipar rendelésállománya 

A külső kereslet kapcsán összességében kedvezőtlen hírek érkeztek a német iparból. Áprilisban az elemzők által várt 0,6 százalékos bővülés helyett havi alapon 0,2 százalékkal csökkent az új ipari rendelések volumene. A visszaesésben egyrészt a nagy rendelések játszottak szerepet, azok nélkül számolva 2,9 százalékos növekedést mért a német statisztikai hivatal. Ágazati bontásban az egyéb járműgyártásban, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és a villamos berendezés gyártása alágakban volt érdemi mérséklődés, miközben a magyar szempontból is kiemelten fontos járműgyártás ágazatban a rendelések volumene 4,1 százalékkal nőtt. 

A német járműipar túl lehet a mélyponton 

További kedvezőtlen hír, hogy nemcsak a rendelések, hanem az ipari termelés is csökkent áprilisban Németországban, havi bázison 0,1 százalékkal, miközben az elemzők minimális bővülést vártak, az éves visszaesés pedig így a márciusi 4,3 után 3,9 százalék lett. Ágazatonként itt is merőben eltérő folyamatok rajzolódnak ki: a feldolgozóiparban kismértékben nőtt a termelési volumen, 0,2 százalékkal, azon belül is a járműipar húzta felfelé a termelést a maga 4,2 százalékos bővülésével, miközben az energiaintenzív ágazatokban 0,9 százalékos visszaesés következett be. 

NGM: a magyar gazdaság jól teljesít

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss közlése is felidézi: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2024 áprilisában az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint 6,4 százalékkal nőtt, míg a tisztított számok szerint 2,4 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene. Az előző hónaphoz képest pedig 0,7 százalékkal mérséklődött az ipari teljesítmény.
Az NGM közleménye aláhúzza, hogy a magyar gazdaság alapvető tényezői jól teljesítenek: az ikerdeficit megszűnt, fél éve folyamatosan nőnek a reálbérek, egyre több inaktív lép a munkaerőpiacra, négy hónapja növekszik a kiskereskedelmi forgalom. Mindezek eredményeképpen gazdaságunk az uniós gazdaságok éllovasai közé tartozott az első negyedévben.
Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is a háború kedvezőtlen hatásai miatt gyengélkedő európai gazdaság, különösen legfontosabb külpiacunk, a német alacsony teljesítménye késlelteti. Ahhoz, hogy az exportaktivitás újból növekedésnek indulhasson, a kormány által is képviselt azonnali tűzszünetre és békére van szükség.
A hazai ipar várható fordulatát egyfelől az élénkülő belső kereslet, a visszaeső infláció miatt a háztartások óvatosságának fokozatos oldása támogathatja, másfelől pedig a kormány olyan, beruházásokat támogató intézkedései, mint például a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program.
Tekintettel arra, hogy a reálbérek hazánk külpiacain is növekedésbe fordultak, továbbá a nemzetközi kamatszint is mérséklődhet, az év második felében a külpiaci konjunktúra fokozatos, ám mérsékelt javulása várható, amely hozzájárul a magyar ipari teljesítmény fokozatos helyreállásához.
A kormány idén újraindítja, jövőre pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, azaz a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni. Ennek elérése érdekében elengedhetetlen az ipar teljesítményének bővítése, valamint a nyitás az olyan dinamikusan fejlődő, innovatív ágazatok felé, mint az egészség-, a kreatív- vagy épp az elektromosjármű-ipar.
A kreatívipar a jövő ágazata, amely a gazdasági növekedés egyik motorja lehet. Ezt elősegítve a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Divat & Design Ügynökséggel együttműködésben létrehozta a Kreatívipari Fórumot, amely szakmai javaslatokkal segíti az ágazat teljesítményének növelését. Az elektromosjármű-piac fokozódó térnyerése pedig nemcsak a kapcsolódó ágazatok, hanem a teljes hazai ipar teljesítménye és versenyképessége számára új lendületet adhat. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezekre a kiemelt ágazatokra fókuszálva dolgozta ki a kormány új versenyképességi stratégiáját, amelynek célja, hogy hazánk gazdasági fejlettsége 2030-ra elérje az uniós átlag 90 százalékát.