A New York-i tőzsdén (NYSE) a június 3-i kereskedés elején számos részvénynél abnormális árfolyamok jelentek meg, ami miatt a kereskedést felfüggesztették. A részvényárfolyamról szóló információk feldolgozásánál fellépő rendszerhiba miatt több papír értéke akár a 98 százalékát is elvesztette.
Ezek közé tartoztak a Berkshire Hathaway papírjai. Warren Buffett A osztályú részvényeinek az árfolyama 99,97 százalékkal zuhant, egyenként 185,1 dollárra. Normális körülmények között ezek az egyik legdrágábbak a Wall Streeten. A vállalat papírjai az idén március 28-án rekordot döntöttek, 634 440 dolláros záróárfolyamon. Aznap a Berkshire Hathaway mellett tucatnyi más részvény is érintett volt, köztük a Bank of Montreal és a Barrick Gold papírjai.
Az NYSE közleménye szerint ők, illetve más tőzsdék töröltek minden, a pár perces időszak alatt érintett hibás kereskedést a Berkshire Hathaway A osztályú, illetve további körülbelül 40 értékpapír részvényeivel kapcsolatban. A kereskedés újraindulása után a Berkshire Hathaway 0,6 százalékos pluszban, 631 110,10 dolláron zárt, a Barrick Gold közel 2 százalékkal, 17,42 dollárra kúszott fel, az S&P pedig 500 0,1 százalékos pluszban fejezte be a napot.
A kínai lapok is kommentálták az ügyet, felvetve a kérdést, hogy e technikai hiba kapcsán „ki és hogyan kompenzálja a befektetőket az okozott veszteségekért”. Mintegy másfél évvel ezelőtt is előfordult hasonló a New York-i tőzsdén, és akkor, két héttel a hiba után a börze részéről azt mondták, hogy kompenzálni fognak.
Tavaly január 24-én kevesebb mint fél órával a nyitás után a New York-i tőzsde számos részvényét rövid időre felfüggesztették a piac előtti kereskedés rendellenes ingadozásai miatt, köztük néhány nagy blue-chipét. A legnagyobb amerikai vállalatok tucatjainak az árfolyama zuhant vagy megugrott, és percek alatt akár 25 százalékponttal is eltérhetett az előzőtől. A New York-i tőzsde később kiadott egy listát a hiba által érintett 251 részvényről, és kiigazította a nap legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamát a nyilvános adatokban.
A börze szerint az incidenst emberi hiba okozta, mivel a személyzet tesztelte a „katasztrófa-helyreállítási konfigurációt”, amelyet nem lett volna szabad végrehajtani a szokásos kereskedési időben, és a teszt után nem állította vissza az eredeti beállításokat.
Az eset után a New York-i tőzsdére több ezer kárigény érkezett. A kudarc okozta veszteségről nincsenek pontos információk, de a brókerek és a lakossági befektetők vesztesége nyolc számjegyű lehetett. Két héttel az incidens után az NYSE azt mondta, hogy teljes térítést tervez a kárigények 60 százalékára. A teljes kompenzáció jóval meghaladja azt a félmillió dollárt, amit a világ legnagyobb tőzsdéje havonta félretesz az esetleges hibák kompenzálására.
Ami az idén júniusi technikai hiba okozta veszteségeket illeti, a New York-i börze egyelőre nem reagált.
Azt már a Reuters teszi hozzá, hogy kevesebb mint egy hét alatt ez volt a második tőzsdei fennakadás, miután május 30-án egy hiba több mint egy órán keresztül befolyásolta az S&P 500 valós idejű adatainak terjesztését.
Az ezért felelős Consolidated Tape Association (CTA) június 3-án jelezte az egyik adatközpontjában megjelent új szoftverrel kapcsolatos problémát, amit azzal oldott meg, hogy a szoftver korábbi verzióját futtató másodlagos adatközpontra váltott.
Az NYSE és a CTA szerint a gondot az árfolyamok alsó és felső limitje okozta,
amelyek célja a rendkívüli piaci volatilitás és az egyes részvények szélsőséges árfolyammozgásának megakadályozása. Az értékpapírok ársávjait az előző öt perc átlagára felett és alatt százalékos szinten állítják be.
A sávokat a pénzügyi szabályozók és a tőzsdék a 2010. május 6-i, flash crashnek nevezett esemény után vezették be, amikor egy 36 perces összeomlás folyamán ezermilliárd dollárnyi kapitalizáció tűnt el, majd tért vissza többé-kevésbé.
Szinte már természetesek az időről időre előforduló technikai bakik a börzéken. A szoftver- és hardverhibák, a kibertámadások által okozott tőzsdekimaradások évtizedek óta felforgatják a piacokat és megrendítik a befektetői bizalmat, mivel a kereskedés az olyan elektronikus rendszerek felé mozdult el, amelyek rekordgyorsasággal egyeztetik azokat.
A Reuters egyik régebbi cikkében a szoftverhibák és a kibertámadások mellé hozzáveszik az éhes mókusokat is, ugyanis 1994. augusztus 2-án egy rágcsáló átrágta a villanyvezetéket a connecticuti Trumbullban, ahol korábban a Nasdaq tartotta a szervereit, a tőzsde tartalék áramellátási rendszere pedig nem működött, és ez több mint félórás kieséshez vezetett. Hasonló okok miatt néhány évvel korábban, 1987. december 9-én közel másfél órára leállították a kereskedést a Nasdaqon.
Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete 2014-ben új szabályozást adott ki a börzék számonkérésére a technikai hibák miatt. Arról ismét a kínaiak számolnak be, hogy 2015 júliusában a New York-i Értéktőzsdén közel négy órára le kellett zárni a kereskedést technikai hiba miatt. Ki is hangsúlyozzák, hogy az amerikai börze lett az első, amelyre szabálysértési bírságot szabtak ki. Persze van miért, hiszen mostanság a kínai értékpapírpiacokat is illetik némi kritikával.
Azért nem minden megengedett…
A 2015-ös év egyébként fontos volt a tőzsdei gyakorlatok tisztábbá tételében, ugyanis ekkor 22 vádat emeltek a 2010-es összeomlás miatt. Ezek között szerepelt csalás, piaci manipuláció, valamint hamisítási algoritmusok használata. Volt olyan, hogy 19 ezer kisebb kontraktusra adtak megrendelést, amelyet később töröltek. Azóta tiltott a spoofing, a layering vagy a front running.
A spoofing (hamisítás) egy algoritmikuskereskedési tevékenység, amelyet a kereskedők alkalmaznak a többi piaci szereplő megelőzésére és a piacok manipulálására. A megtévesztők a határidős ügyletekkel, részvényekkel és egyéb termékekkel való kereskedés iránti érdeklődést mutatnak a pénzügyi piacokon, hamis illúziót keltve a kereskedett eszközök keresletéről és kínálatáról. Valódi rendelést adnak le az egyik oldalon, más helyeken pedig többet különböző árakon, hogy a jelentős kereslet/kínálat benyomását keltsék.
A layering (rétegezés) egy olyan stratégia, ahol a kereskedő a részvényárfolyam befolyásolásának reményében olyan megbízásokat ad meg, majd töröl, amelyeket soha nem szándékozik végrehajtani. Például azért, hogy alacsonyabb áron vásároljon részvényt, először piaci áron vagy az alatti eladásra ad megbízást. Ez a piac legjobb eladási árának mérséklését okozhatja, mivel a többi szereplő csökkenti a vételi árait, mert eladási nyomást észlel. Miután az árfolyam kellőképpen leesett, a kereskedő megköti a valódi adásvételt.
A front running vagy előre futás, más néven tailgating az a gyakorlat, amikor egy ügyletet kötnek, hogy kihasználjanak egy olyan nagy, függőben lévő ügyletről való előzetes, nem nyilvános tudást, amely befolyásolja az alapjául szolgáló értékpapír árát. Lényegében azt a gyakorlatot jelenti, amikor egy ügyfél számlájára ugyanezen értékpapírral kapcsolatos ügyletet megelőzően személyes vagy saját értékpapírügyletet kötnek.
A front running során a saját vagy a rokonok számlájára vásárolnak, mielőtt teljesítenék az ügyfelek vételi megbízásait, amelyek felfelé hajtják, vagy saját számlájára eladnak, mielőtt teljesítenék az ügyfelek eladási megbízásait, amelyek lefelé húzzák az árfolyamot.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
