„A világhírű görög sós sajt, a feta vált a választások előtti pártközi összecsapások megkerülhetetlen pontjává, mivel a politikai vezetők az árán kaptak hajba” – írta az I Kathimerini napilap „A feta sajt ára körüli heves szóváltások – mind a parlamentben, mind a közösségi oldalakon – aláhúzzák a megélhetési költségek fontosságát, amelyek befolyásolni fogják, hogy a görögök miként szavaznak a június 9-i európai választásokon” – tette hozzá a jobbközép újság.   

Mi mennyi és hol? 

A parlamentben a konzervatív miniszterelnök, Kirjákosz Micotákisz 6,28 euróra becsülte a feta sajt árát, igaz, anélkül, hogy a megfelelő súlyt meghatározta volna. A Szíriza baloldali párt vezetője, Sztéfanosz Kasszelákisz felvette a kesztyűt, és a TikTokon folytatta a vitát. Videójában láthattuk, amint bemegy egy szupermarketbe, ott megnézi az árakat és… összehasonlító tanulmányt végez – számolt be az izgalmas eseményről a Eleftheros Typos lap szerzője.  

A Szíriza vezetőjének videóját eddig 1,7 milliószor nézték meg a 11 milliós országban. A kormánypárti napilap „fetasajt-háborúnak” nevezte a vitát. „Meg kell jegyezni, hogy

Görögország mintegy 135 ezer tonna feta sajtot állít elő, amelynek 60-65 százalékát más országokba exportálják, mintegy 600 millió eurós bevételt biztosítva a termelőknek”

– tette hozzá a lap.  

Kakasviadal 

„Hol veszi a feta sajtot, miniszterelnök úr? – érdeklődött az ellenzéki Efsyn. „A magas megélhetési költségek leküzdésére való képtelenségével szembesülve a kormányfő megsokszorozta akrobatikus gyakorlatát, hogy megpróbáljon meggyőzni minket arról, hogy amit a szupermarket számláján látunk, az nem az, aminek gondoljuk” – ironizált az ellenzéki napilap. A megélhetési költségek Görögországban az elmúlt két évben jelentősen emelkedtek. Az infláció 2022-ben átlagosan 9,3 százalék volt, 2023-ban pedig 4,4 százalékra esett vissza. Az áram átlagos költsége 2021 és 2022 között 141 százalékkal emelkedett. 

„A miniszterelnök által említett árak vagy félkilós csomagokra, vagy nagyon rossz minőségű sajtokra vonatkoznak” – vélte a News24/7. „Egy kirándulás a szupermarketekben bárkinek megmutatja, hogy az ár alig esik 10 euró alá kilónként” – fűzte hozzá a baloldali sajtótermék. Az in.gr online médium szerint ez az „értelmetlen kakasviadal a miniszterelnök és az ellenzék vezetője között nem foglalkozik az alapvető termékek árának valódi problémájával”. „Történik ez egy olyan országban, ahol a gazdasági beavatkozások, a világjárvány, majd az újabb gazdasági válság után a lakosság a politikai osztály által cserbenhagyottnak érzi magát” – panaszolta a centrista honlap.  

Kinyilatkoztatás 

„Ha valamit észrevettünk a kampány során, az az, hogy Görögországban csodálatos… politikusnak lenni – viccelődött a cikk szerzője. – Kinyilatkoztatod, hogy egy olyan termék ára, mint a feta sajt, ennyibe kerül, mintha ezt a közvélemény tőled tudná meg. Ez azt feltételezi, hogy az egyszerű ember nem is jár boltba. És eközben senki sem kéri számon rajtad az igazi feladatodat: nevezetesen azt, hogy miként lehet a lehető leggazdaságosabban előállítani egy minőségi terméket, hogy a termelők és a fogyasztók elégedettek legyenek.”  

Görögországban is elöregszik a gazdatársadalom 

A konzervatív kormány intézkedéseivel elégedetlen görög gazdák időről időre mozgósítanak. A mezőgazdasági termelők itt is forrongtak az év elején, és Athénba vonultak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket főként a Brüsszelből jövő betarthatatlan szabályokkal. A konzervatív miniszterelnök, Kirjákosz Micotákisz által bejelentett intézkedések – az áram árának csökkentése a következő tíz évre és a műtrágyák áfájának lefaragása – nem elégítették ki a gazdatársadalmat. De a gazdatüntetést elég nehéz errefelé kivitelezni, ugyanis a szigetekről hajókkal, esetleg repülőkkel érkeztek a tiltakozók a fővárosi demonstrációra, így érthetően a nagy gépeket otthon kellett hagyniuk – mutatott rá a Ta Nea napilap. 

Az I Avgi baloldali újság szerint a konzervatív miniszterelnök úgy fogta fel az akkori gazdatüntetést, mint egy töréstesztet: ezen azt próbálták ki, hogy mennyire kitartóak és hűek választóik a hatalmon lévő párthoz, az Új Demokráciához. Maradjunk annyiban, a kormány még a helyén van. A mezőgazdaság egy olyan ágazat, amely a Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint a tavalyelőtti nemzeti össztermék 3,8 százalékát tette ki, ráadásul az éghajlatváltozással, valamint a terményekre és az állatállományra gyakorolt drámai meteorológiai következményekkel szemben a frontvonalban van.  

A strukturális reformok csak Brüsszelből jöhetnek – állította ekkor védekezésül a kormány. A To Vima vasárnapi hetilap egy korábbi számában leszögezte, hogy „Európa – a nemzeti kormányok felelősségén túlmenően – végképp képtelen megvédeni az agrárgazdaságát egy rendkívül versenyképes nemzetközi környezetben”.   

„Harminc éve folynak az agrártüntetések, és a követelés ugyanaz: Adjatok több pénzt!” – összegezte az I Kathimerini. A jobbközép újság szerint itt az ideje, hogy „felhagyjunk az általunk ismert támogatási modellel. Mert a traktorok hazamennek, majd visszajönnek, de a problémák azok maradnak.”  

A napilap a szövetkezetek gyengeségére utalt, és azt állította, hogy a probléma a görög mezőgazdaság szerkezetében rejlik: „az együttműködés hiánya bizonyul a termelés legnagyobb rákfenéjének”. A mélyen gyökerező nehézségek újakat teremtenek: a mezőgazdasági népesség elöregedése és fogyása. Görögországban tíz gazdálkodóból négy 65 év feletti. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime