A projektet a nagy pénzügyi intézetek és központi bankok is figyelemmel kísérik, ha pedig bejön az elképzelés, az tovább gyengíti a dollár globális tartalékvaluta-státuszát.
Szaúd-Arábia csatlakozott egy ún. központi banki digitális valuta határokon átnyúló kísérletéhez. A projektet Kína dominálja,
ami egy újabb lépés lehet afelé, hogy a világ olajkereskedelmének egyre kevesebb része bonyolódjon dollárban.
A Reuters jelentése szerint a csatlakozással a szaúdi központi bank „teljes jogú résztvevője” lesz a mBridge-nek, amely 2021-ben Kína, Hongkong, Thaiföld és az Egyesült Arab Emírségek központi bankjainak együttműködésével indult el a Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements, BIS) felügyelete alatt. A BIS szerint a projektnek emellett 26 megfigyelő tagja van.
A BIS egy olyan pénzügyi intézmény, amely a tagországok központi bankjainak tulajdonában van. Célja, hogy támogassa a jegybankok közötti együttműködést, és „a központi bankok bankjaként” szolgáljon. A 63 tagja között van Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Izrael jegybankja is.
Rijád csatlakozásával a BIS bejelentette, hogy az mBridge elérte a „minimálisan életképes termék” státuszt, ami azt jelenti, hogy túllép a „prototípusfázison”, így felkérte a magánszektorbeli pénzügyi cégeket, hogy „javasoljanak új megoldásokat és felhasználási eseteket, amelyek segítenek a platform fejlesztésében és a benne rejlő összes lehetőség bemutatásában”.
A Peking által támogatott digitális megoldás, amely az amerikai bankoktól független pénzküldésre szolgál, olyan gyorsan fejlődik, hogy egyes európai és amerikai megfigyelők már a globális pénzügyekben a dollárban denominált fizetések kihívójának tekintik.
Az mBridge hat teljes jogú résztvevője mellett további 27 hivatalos szervezet – köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és olyan országok központi bankjai, mint Norvégia, Dél-Korea és Törökország – megfigyelőként csatlakozott a projekthez, így hozzáférést kaptak a technológiával való kísérletezéshez szükséges „homokozóhoz”.
A projektben jelentős globális pénzintézetek, köztük a Goldman Sachs, az HSBC és Kína hat legnagyobb állami tulajdonú bankja is részt vesz.
„A különböző joghatóságokat egyetlen közös technikai infrastruktúrában összekötő, több CBDC-t magában foglaló megállapodások jelentős lehetőséget kínálnak a jelenlegi rendszer javítására, és lehetővé teszik, hogy a határokon átnyúló fizetések azonnali, olcsó és a végső elszámolással egyetemesen hozzáférhetők legyenek” – áll a hitelintézet közleményében.
A tét óriási. Az amerikai valuta naponta mintegy 6,6 ezermilliárd dollár értékű devizatranzakcióban játszik szerepet, míg a BIS és az ENSZ adatai szerint az évi 32 ezermilliárd dolláros globális kereskedelem felét zöldhasúban számlázzák ki.
Az mBridge azonban megkönnyítheti a jüan dolláralternatívaként való használatát, mivel lehetővé teszi, hogy a digitális formáját a nagyvállalati tranzakciók elszámolására használják.
A dolláralapú elszámolás digitális alternatíváját egyes amerikai és európai tisztviselők nem nézik jó szemmel, mivel szerintük ez megkönnyítheti a szankciók, az adók és a pénzmosásra vonatkozó szabályok kijátszását, miközben a globális fizetéseket egymással versengő rendszerekre darabolja, ami tovább gerjeszti a geopolitikai feszültségeket.
Globális trend
A kezdeményezés nem egyedülálló: mintegy 135 ország és valutaunió, amelyek a globális DP 98 százalékát képviselik, vizsgálja a központi banki digitális valuták (CBDC-k) lehetőségét. Az általuk használt új technológiák azonban technikailag kihívást jelentenek és politikailag is érzékennyé teszik a határokon átnyúló pénzmozgást.
„A legfejlettebb, határokon átnyúló CBDC-projekthez most csatlakozott egy jelentős G20-gazdaság, amely nem mellesleg a világ legnagyobb olajexportőre” – mondta Szaúd-Arábia társulásáról Josh Lipsky, aki a globális CBDC-követést vezeti az amerikai székhelyű Atlantic Councilnál.
Ez azt jelenti, hogy a következő évben várhatóan a platformon a dolláron kívüli áruelszámolás is bővül – bár a trend Kína és Szaúd-Arábia között folyamatban volt, most már egy új technológia is áll mögötte.”
Az mBridge-tranzakciók azt a kódot használhatják, amelyre a kínai e-jüan épül. Ez a kód a projekt 26 másik „megfigyelő tagja” számára is elérhető, amelyek között olyanok vannak, mint a Federal Reserve New York-i fiókja, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank. A BIS azt is elmondta, hogy az mBridge platform már kompatibilis az Ethereum Virtual Machine-nel – egy olyan szoftverrel, amely az Ether kriptopénz által használt hálózat gerincét alkotja. „Ez lehetővé teszi, hogy tesztkörnyezetként működjön” – áll a közleményben.
Haladni kell a korral
A CBDC-k támogatói azzal érvelnek, hogy a digitális valuták modernizálják a fizetéseket, és alternatívát nyújtanak a készpénzzel szemben, amely a jelek szerint hanyatlásnak indult. De továbbra is kérdéses, hogy miért jelentenek előrelépést, hiszen alig terjedt el azokban az országokban, mint Nigéria, ahol már bevezették. Ráadásul néhány helyen a politika és a közvélemény is ellenzi őket, mivel attól tartanak, hogy lehetővé teszik az erősebb kormányzati kontrollt.
Az mBridge mellett Kína éppen a világ legnagyobb hazai CBDC-kísérleti projektjét is végzi, amely jelenleg 260 millió embert ér el, és 200 területre terjed ki, az e-kereskedelemtől a kormányzati ösztönzők kifizetéséig.
Más nagy feltörekvő gazdaságok, köztük India, Brazília és Oroszország is tervezi a digitális valuták bevezetését a következő 1-2 évben, míg az EKB megkezdte a digitális euró kísérleti projektjét a 2028-as lehetséges bevezetés előtt.
Mindezzel szöges ellentétben az amerikai képviselőház elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja a Federal Reserve-nek, hogy „digitális dollárt” hozzon létre, bár a jogerőre emelkedéséhez még a szenátusi szavazáson is át kell mennie.
(Források: Reuters; Atlantic Council; Al-Monitor; Bloomberg; Markets Insider)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime