Az EU és az USA is igyekszik szabályozni a mesterséges intelligenciát. A techvállalatok persze nem örülnek annak, hogy meg akarják kötni a kezüket, azonban még profitálhatnak is belőle. 

A technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy egyelőre kevés megállapodás született a szabályozásáról. Azonban az Európai Unió jó úton halad afelé, hogy véglegesítse a maga nemében az első olyan mesterségesintelligencia-törvényt (MI), amely szabályozta, sőt betiltotta volna az MI feltételezett „magas kockázatú” felhasználását – például az állás- vagy hitelkérelmekről, valamint egészségügyi kezelésekről szóló döntések meghozatalát. Ekkor robbant ki a ChatGPT-mánia. 

A jogalkotók gyorsan kiigazították a terveiket, és új szabályokat hoztak, amelyek arra kényszerítik a vállalatokat, hogy nyilvánosságra hozzák, milyen adatokon képezték ki például a ChatGPT-ben használt modelleket. A magas kockázatúnak minősített megoldások alkotói olyan extra követelményekkel szembesülnek, mint például a modelljeikben rejlő kockázatok értékelése és mérséklése, valamint a súlyos incidensek bejelentése. A 2024 májusában elfogadott, és egy évvel később hatályba lépő törvény egy új MI-hivatalt is létrehozott, amelynek a feladata a fejlett MI-rendszerek által teljesítendő szabványok meghatározása. 

Valóban a védelem miatt cselekednek? 

Patrick van Eecke, a Cooley ügyvédi iroda globális kiber- és adatvédelmi gyakorlatának társelnöke azonban úgy véli, hogy Brüsszel túl korán lépett egy olyan technológia szabályozására, amely még mindig változóban van. 

Egyes amerikai technológiai vezetők azonban mást gondolnak. Brüsszelnek a legerősebb mesterségesintelligencia-rendszerek közvetlen szabályozására irányuló sietségét az EU szándékos protekcionista lépésének tekintik, amely korlátozza a mesterséges intelligencia iparágát uraló, főként amerikai vállalatok egy részét – állítja Richard Waters, a Financial Times (FT) írója. 

Az uniós törvény támogatói úgy vélik, hogy a jogszabályt rugalmasan fogják alkalmazni, hogy az igazodjon a változó szabványokhoz és a technológiai fejlődéshez. A kritikusok szerint azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy Brüsszel dogmatikusabb megközelítést alkalmaz, és a most beépített szabályok korlátozhatják a technológia fejlődését. 

Az Európai Bizottságnak 2023-ban küldött levelében 150 nagy európai konszern arra figyelmeztetett, hogy a törvény akadályozhatja a blokk gazdaságát, mivel megakadályozza, hogy a kontinens vállalatai szabadon használhassák a fontos mesterségesintelligencia-technológiát. 

Korlát és lehetőség egyben 

Az MI-ipar megtanulta a közösségi média elleni visszásságokból, hogy nem kifizetődő kibújni a szabályozás alól az olyan technológiák esetében, amelyeknek jelentős társadalmi és politikai hatása lehet. 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy tetszik nekik, amit az EU tervez. Sam Altman, az OpenAI vezetője és a mesterséges intelligencia szabályozásának támogatója az FT-nek elmondta, hogy  

cége lehet, hogy teljesen kivonul az EU-ból, ha a végleges szabályok túl szigorúak lesznek. 

A szavai által kiváltott felháborodás hatására gyorsan visszakozott, de az aggodalmai valószínűleg nem csökkentek. 

Egyes nagy technológiai cégek szinte követelik a szabályozást, méghozzá jó eséllyel azért, mert ez lehetőséget nyújt számukra a mesterséges intelligencia területén való megerősödésre, hiszen a magasabb költségek és a bürokrácia megnehezítheti a piacra való betörést az új versenytársak számára. 

Az USA-ban is hasonló a helyzet 

Mielőtt új jogszabályokról döntenének, számos ország alaposan megvizsgálja, hogy a meglévő szabályozásaik hogyan vonatkoznak a mesterséges intelligenciával működő alkalmazásokra. 

Az Egyesült Államokban például a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság a meglévő hatáskörével élve vizsgálatot indított a ChatGPT ellen. Az egyik aggálya az, hogy a platform személyes adatokat gyűjt, és azokat néha arra használja fel, hogy hamis információkat adjon ki hétköznapi emberekről. Az amerikai törvényhozók emellett megkezdték a mesterséges intelligencia felülvizsgálatát, amely kifejezetten a technológia előnyeinek és potenciális ártalmainak egyensúlyát vizsgálja. 

Chuck Schumer, az amerikai szenátus többségi vezetője szakértői tájékoztatókat és fórumokat szervezett a legfontosabb szenátusi bizottságok számára, hogy segítsen nekik eldönteni, hogy a mesterséges intelligencia mely aspektusait kell szabályozni. 

Brüsszelhez hasonlóan Washington is elkezdett követelményeket támasztani a legerősebb modellekkel szemben. Egy 2023 végén elfogadott rendeletben a Fehér Ház előírta a nagy teljesítményű, kettős felhasználású – azaz katonai felhasználásra is alkalmas – rendszereket létrehozó vállalatok számára, hogy hozzák nyilvánosságra a megoldásaik képességeit, és osszák meg azt a tisztviselőkkel, valamint támogatta, hogy szabványokat és irányelveket határozzanak meg az ilyen modellek kiképzésére, tesztelésére és ellenőrzésére vonatkozóan. Bár a rendelet kevésbé szigorú, mint az EU új törvénye, mégis ez volt az első átfogó kísérlet az USA-ban a mesterséges intelligencia szabályozására – állítja Richard Waters. 

Mindenki fejest ugrott, a kockázatok ellenére is 

Egyes technológiai vállalatok szerint a mesterséges intelligenciának úgy kellene fejlődnie, mint anno az internetnek: a szabályozók akkoriban visszafogták magukat, hagyták az innovációt virágozni, és csak később, szükség esetén léptek közbe. 

Azonban jelenleg konkrét szabályozás nélkül is arra buzdítják a vállalatokat, hogy kössenek megállapodásokat az MI használatra és a fejlesztésre vonatkozóan. Az Egyesült Államokban a Fehér Ház sürgetésére néhány vezető MI-vállalat tavaly önkéntes kötelezettségvállalásokat írt alá. 

A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a mesterségesintelligencia-iparágba áramló tőke a technológia korlátlan fejlődéséhez vezetett, függetlenül a kockázatoktól. A technológiai vállalatokon belüli feszültségek egyik legegyértelműbb jele, hogy Sam Altmant, az OpenAI vezérigazgatóját 2023-ban a vállalat igazgatótanácsa elbocsátotta, mert aggódott az általa képviselt irányvonallal kapcsolatban, majd a munkatársak lázadása miatt öt nappal később visszahelyezték őt. Mások, akik figyelmeztettek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejvesztett rohanás veszélyeire – mint például Elon Musk –, szintén félretették az aggodalmaikat, és csatlakoztak a versenyhez. 

Leigázzák a világot? 

Waters szerint a technológiai iparban senki sem gondolja, hogy a mai mesterségesintelligencia-rendszerek egzisztenciális fenyegetést jelentenek az emberiségre. Tavaly azonban a számos meghatározó technológiai cég vezetője által aláírt nyílt levél hat hónapos moratóriumot sürgetett a legfejlettebb rendszerekkel kapcsolatos fejlesztésekre, hogy legyen idő új biztonsági protokollok kidolgozására. 

Bár a kormányok már elkezdtek foglalkozni a kérdéssel, új nemzetközi megállapodásokra lenne szükség ahhoz, hogy a veszélyes mesterséges intelligencia terjedését kordában lehessen tartani. Még akkor is megeshet, hogy fölösleges lenne, mivel az MI-rendszerek betanításához szükséges számítástechnikai erőforrások és adathalmazok sokak számára rendelkezésre állnak. 

Egyelőre azok a vállalatok, amelyek a mesterséges intelligencia terén élen járnak, azt állítják, hogy annak megfékezésében is vezető szerepet töltenek be. Az OpenAI 2023 közepén közölte, hogy létrehoz egy belső csapatot, amely elkezdi kutatni a „szuperintelligens” számítógépek irányításának módjait, ami szerintük még ebben az évtizedben bekövetkezhet. Kevesebb mint egy évvel később azonban feloszlatta ezt a teamet. A cég egyik vezetője azzal vádolta a vállalatot, hogy jobban érdekli a népszerű és jól eladható termékek létrehozása, mint a mesterséges intelligencia biztonságát szolgáló megoldások megteremtése. 

Borítókép: Flickr