Szerző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

A befektetők az aktuális foglalkoztatási adatok alapján következtetéseket vonnak le a Fed várható kamatpolitikáját illetően, amely így kihatással van a dollár árfolyamára és a tőzsdére is. Jelenleg kiemelten nagy figyelem hárul a Fedre és a kamatpolitikájára, főleg a feltörekvő piacokon: a késlekedő kamatvágás beszűkíti a monetáris politika mozgásterét, amelyet az inflációs cél felett ragadó áremelkedés mellett az erőteljes munkaerőpiaci folyamatokkal indokolnak a jegybanknál. Nézzük ez utóbbiakat részletesen, mit mutat az USA munkaerőpiaca, amely nyomán a Fed kamatcsökkentési ciklusa egyre későbbre tolódik. 

A foglalkoztatási adatok kapcsán is több intézet készít felméréseket, becsléseket, amelyek aztán a szaksajtóban is körbemennek, a legfontosabb munkaerőpiaci adatok ugyanakkor az USA-ban a Bureau of Labor Statistics (BLS) által a tárgyhót követő első pénteken publikált foglalkoztatási számok. Ennek keretében két foglalkoztatási adatot publikálnak, mindkettőt felmérésalapon. A háztartási felmérés (CPS) alapvetően az Európában is elterjedt gyakorlatot követi, nagyságrendileg 60 ezer háztartás havi megkérdezéséből állítja elő a hivatal a foglalkoztatási, aktivitási, munkanélküliségi adatokat. Habár vannak hasonlóságok, az USA-ban nem teljes mértékben követik az ILO módszertanát, így ezen adatok csak korlátozottan hasonlíthatók össze például az EU-s statisztikákkal. A másik adatkör az Establishment (CES), amelyhez a magyar statisztikai gyakorlatot alapul véve legközelebb az intézményi statisztika áll. Ennek keretében nagyságrendileg 120 ezer vállalkozást és kormányzati intézményt kérdeznek meg a fizetési listán szereplők közül a ledolgozott munkaórák számát, illetve a béreket illetően, és ebből becsülik a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak számát az USA-ban. Tehát amíg előbbi a társadalom munkaerőpiaci helyzetét igyekszik megfogni, utóbbi inkább a foglalkoztatotti létszám alakulására irányul, bár alapvetően munkahelyszámot jelez. Jelentősen eltér a két adatsor statisztikai hibahatára is: míg a háztartási adatok esetében 600 ezer fős havi változás felett beszélhetünk szignifikáns eltérésről, addig az intézményi statisztikák esetén 130 ezer fős esetén (1. ábra). Utóbbinak tehát magasabb a megbízhatósági foka, és ez szerepet játszhat a nagyobb médiafigyelemben is. 

Hogy szemléltessem a két adatsor közötti különbséget, érdemes néhány konkrét példát is kiemelni. Az egyéni vállalkozók, a családi vállalkozásban fizetés nélkül dolgozók, a fizetés nélküli szabadságon lévők, a mezőgazdasági foglalkoztatottak mind megjelennek a CPS foglalkoztatotti létszámban, azonban a CES-ben nem, illetve ha egy munkavállalónak több álláshelye van, akkor a CPS keretében csak egyszer jelenik meg, míg a CES-ben többször is. 

1. ábra: A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ USA-BAN (MILLIÓ FŐ) (Forrás: BLS)

A két adatsor a módszertani eltérések ellenére szoros együtt mozgást mutat, azonban a kapcsolat némiképp átalakult az elmúlt években. A nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma a koronavírus-járvány előtt nagyságrendileg a 95-96 százalékát adta a háztartási felmérésből érkező foglalkoztatotti létszámnak, egy lassú emelkedő trend mellett. 2020 elején, a koronavírus-járvány időszakában a két adatsor közötti különbözet 2 százalékra csökkent, azonban 2021 elejére visszaállt a 4-5 százalékos eltérés. Azóta ismét záródik az olló a kettő között, 2023 végén már csak 3, míg az áprilisi adatok szerint mindössze 2  százalék volt a különbözet. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy

amíg a háztartási felmérés szerint 2024  áprilisában a foglalkoztatottak száma 1,8 százalékkal haladta meg a koronavírus-járvány előtti szintjét, addig ha az intézményi statisztikák alapján akarunk erre a kérdésre válaszolni, 3,9 százalékos növekedés látszódik.

Jelentős az eltérés az aktuális trendeket illetően is: a háztartási adatok alapján a foglalkoztatotti létszám az USA-ban tavaly augusztus óta 161,5 millió fő körül stagnál, miközben a sajtó által kiemelten figyelt foglalkoztatási mutató ugyanezen időszakban 1,9 millió fős, 1,2 százalékos bővülést jelez. Teljesen más képet kapunk tehát az amerikai munkaerőpiac állapotáról, ha a két eltérő módszertant vizsgáljuk.

2. ábra: A NEM MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ USA-BAN (MILLIÓ FŐ) (Forrás: BLS)

A BLS, a két adatsor közötti különbségeket elismerve, a háztartási felvételből számított foglalkoztatási adatot egy külön adatsor keretében korrigálja, figyelembe véve az intézményi felmérés módszertanát. A fenti ábra mutatja, hogy a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma és a korrigált háztartási foglalkoztatotti létszám 2020 előtt szorosan együtt mozgott, közel megegyezett, azonban a koronavírus-járvány időszakában a kettő elvált egymástól, az utóbbi időszakban pedig az olló jelentősen kiszélesedett. A korrigált foglalkoztatási adatsor az elmúlt hónapokban merőben eltérő folyamatokról árulkodik a nem mezőgazdasági munkavállalók körében – az idén áprilisban ez alapján is az augusztusi szinten állt a foglalkoztatottak száma, azonban a köztes időszakban előbb csökkent, majd január óta ismét emelkedett. Ezzel együtt áprilisra a különbség 3,4 millió főre nőtt, ami bőven meghaladja a statisztikai hibahatárt. Sarkosan fogalmazva:

3,4 millió foglalkoztatottat jelentenek be az USA-ban a munkáltatók, amelyről a háztartásoknak nincs tudomásuk. 

Habár ahogy láthattuk, 2020 előtt szoros kapcsolat mutatkozott az intézményi és a háztartási adatok között, az adatsor 1940 óta íródó történetében ez nem mindig volt így. A korábbi eltérések és azok okai pedig rávilágíthatnak a jelenleg tapasztalható divergenciára. 1982 és 1989 között, a mostanihoz hasonlóan, a vállalatok érdemben gyorsabb foglalkoztatásnövekedést jeleztek, mint a háztartások (2. ábra). Ennek magyarázataként elsősorban az egyszerre több állásban dolgozók számának emelkedését jelölték meg az 1981–82-es válság utóhatásaként. Emellett az okmány nélküli bevándorlók gyors növekedése is megnehezíthette a népesség számának becslését, amelynek az alulbecslése alacsonyabb foglalkoztatási számot is eredményez. Mindkét tényező magyarázatot adott az eltérésre, illetve a részadatok alá is támasztották a feltevéseket, azonban egyértelmű konklúziót nem tudtak ennek kapcsán levonni. 

Az 1990-es években is a fenti jelenség zajlott le, az intézményi adatsor gyorsabb foglalkoztatásbővülést jelzett, mint a háztartások: 1994 és 2000 között a kumulált eltérés elérte a 4,5 millió főt, a 2000-es népszámlálással korrigált népességszámot is figyelembe véve pedig a 3 milliót. Az akkori tanulmányok ezen különbség kapcsán sem jutottak egyértelmű következtetésre. Az egyetlen megalapozott konklúzió ebben az esetben is az volt, hogy az eltérést elsősorban a népességszám alulbecsülése adta, a statisztikai hivatal a bevándorlásnak köszönhetően a népszámlálások között nem tudta megfelelően megbecsülni a népességszám alakulását. A 2000-es népszámlálás megmutatta, hogy a hivatal előrejelzése 2,6 millió fővel becsülte alul a népességszám alakulását, és ez 1,6 millió fővel alacsonyabb foglalkoztatási számot eredményezett, ami a két adatsor közötti eltérés harmadát magyarázta meg. Ezek módszertani eltérései közül a minimumkorhatár, illetve a kettőnél több munkahely nem magyarázta meg a kutatások szerint a különbséget, miközben a gyakori munkahelyváltások, amelyekről a média akkoriban beszámolt, szintén nem volt alátámasztható a rendelkezésre álló adatok segítségével.

Összességében tehát a két adatsor közötti eltérést nem tudták megindokolni a statisztikusok.

3. ábra: A NEM MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ USA-BAN (MILLIÓ FŐ) (Forrás: BLS) 

A 2001-es recesszió után a fentiek ellenkezője következett be, a háztartások már növekedésről számoltak be, miközben az intézményi foglalkoztatás még csökkent, amely, figyelembe véve a két adatsor közötti különbséget az 1990-es évekből, közelebb vitte egymáshoz a két statisztikát. 2001 novembere és 2004 decembere között a háztartási adatsor 4 millió fős foglalkoztatásbővülést jelzett, miközben a vállalatok csak 1,6 millióval növelték a munkahelyek számát. Az eltérés oka ez esetben sem ismert, azonban felmerült, hogy kapcsolatban áll az 1990-es évek folyamataival, és annak korrekcióját láthattuk ezen időszakban.  

A munkahelyváltások üteme a 2001-es recesszió után érezhetően lelassult, vagyis ahogy korábban az intézményi statisztikában a hosszabb felmérési időszak miatt egy munkavállaló két munkáltatónál is elszámolásra kerülhetett (bár ezt nem sikerült bizonyítani a 90-es években), ez a hatás az új évezredben megszűnhetett. A számítások szerint ez nagyságrendileg az eltérés 10 százalékát magyarázhatta. Felmerült emellett, hogy ebben az időszakban a BLS felülbecsülhette a népességszámot, mivel a bevándorlók száma a 9/11 után bevezetett intézkedések miatt csökkenhetett. Nőhetett a feketefoglalkoztatás, illetve a vállalatok munkavállalók helyett nagyobb arányban alkalmazhattak egyéni vállalkozókat, azonban a hivatal nem tudta egyértelműen meghatározni, hogy ezen tényezők hogyan hathattak a statisztikai felmérésekre. 

A korábbi időszakokban tapasztalt eltérések alapján most is lehet feltételezéseket tenni a különbség forrására, azonban

várhatóan a tényleges okot, okokat ez esetben sem lehet hitelt érdemlően megállapítani.

A médiában megjelenő hírek alapján az illegális bevándorlás jelenleg is erőteljes, amely előrevetíti, hogy a korábbi időszakhoz hasonlóan a hivatal alulbecsüli az országba érkezők számát és így a népességszámot is, ami a háztartási foglalkoztatási adatot lefelé torzítja. A magas infláció az USA-ban is érdemben rontotta a háztartások jövedelmi helyzetét, emiatt sokan voltak kénytelenek másod-, harmadállást vállalni. Az áprilisi háztartási felmérés adatai szerint a munkavállalók 5,2 százalékának volt egynél több álláshelye, ami 0,4 százalékpontos, vagyis közel 700 ezer fős bővülés egy év alatt. Ez az 5,2 százalékos arány ugyan nem kiemelkedő, korábban volt már ennél magasabb is, de az emelkedő tendencia egyértelmű, amit a felmérés nem biztos, hogy pontosan le tud követni. 

Összességében tehát aggodalomra ad okot, hogy a világgazdaság teljesítménye szempontjából is kiemelten fontos Fed-kamatpolitika olyan adatokra épül, amely ilyen mértékű, és a korábbi időszakokhoz hasonlóan megnyugtató módon nem megmagyarázható eltérést mutat a foglalkoztatási adatokban.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Flickr