EP-választás: az országgyűlési kétharmadhoz is elég lenne   

Szerző: | 2024. június. 10. | Hazai

A FideszKDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti (EP-) választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumok kétharmadát (135 mandátumot) is megszerezhette volna. 

A Nézőpont Intézet hétfői közleménye szerint az év eleji várakozásokhoz képest alulteljesítő Gyurcsány-koalíció (8,1 százalék), valamint az Európai Parlamentbe újoncként bejutó Tisza Párt (29,69 százalék) és a Mi Hazánk Mozgalom (6,76 százalék) EP-eredménye sem a kormányváltásra, sem pedig a kétharmados kormánypárti többség megbontására nem lenne elég. 

Úgy folytatták, hogy több ellenzéki vezető is az előre hozott országgyűlési választásokat tette a vasárnapi EP-választások tétjévé: Dobrev Klára a Fidesz veresége esetén, míg Magyar Péter a Fidesz esetleges 40 százalék alatti eredménye kapcsán emlegette az előre hozott választások szükségességét. 

Bár egyik várakozás sem teljesült, a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy az egyes pártok EP-választási eredményei milyen parlamenti arányokat jelentettek volna egy országgyűlési választáson. 

Kiemelték, hogy az európai parlamenti választásokat tisztán arányos választási rendszerben tartják, ezért a kormánypártok ebben elért eredménye a többségi elemeket is vegyítő országgyűlési választáson még nagyobb győzelmet jelentett volna. Az EP-választások országos egyéni választókerületekre bontott eredménye alapján a Fidesz–KDNP nemcsak a belföldi listás versenyt, de 96 országgyűlési egyéni választókerületi mandátumot is elnyerte volna – tették hozzá. 

Modellszámításuk során a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikálták, és abból indultak ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek a listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vették – fejtették ki. 

Ezek alapján a Fidesz–KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen pedig 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választásokat tartottak volna, ezzel a 2010 óta kormányzó Fidesz az összes mandátum háromnegyedét is megszerezhette volna – írták. 

Ezzel szemben az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna: a külön listát állító pártok, feltételezve, hogy minden országgyűlési egyéni választókerületben külön jelöltet állítanak, az EP-választáson kapott szavazatok eloszlása alapján tíz egyéni választókerületben tudtak volna győzni. 

Listás eredményük és az egyéni választókerületi töredékszavazataik alapján a legnagyobb ellenzéki frakciót Magyar Péter pártja alakíthatná (45 mandátum, az összes mandátum 22 százaléka) a parlamentben, őt követné a jelenleg hárompárti Gyurcsány-koalíció (10 mandátum, a mandátumok 5 százaléka) és a Mi Hazánk Mozgalom (8 mandátum, a mandátumok 4 százaléka) – közölték. 

Ezenfelül a 2018-as és 2022-es országgyűlési választási eredmények alapján egy nemzetiségi mandátummal számoltak, amely nem lenne hatással a kormánypártok kétharmados parlamenti többségére – fűzték hozzá. 

Azoknak a pártoknak, amelyek nem jutottak be az EP-be, önállóan nem lett volna esélyük országgyűlési mandátum szerzésére sem – áll az elemzésben. 

(MTI, borítókép: Dreamstime)

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn