A világ polarizálódik, többpólusúvá válik, lesznek erős és gyengébb kapcsolatok, az olyan országok pedig, mint Szingapúr és Magyarország, hídszerepet játszhatnak – vélekedett George Yeo, Szingapúr korábbi külügyminisztere az Eurázsia magazinnak adott év eleji interjúban, amit az Index.hu is ismertetett. 

George Yeo a blokkosodással összefüggő, egyes országokra nehezedő nyomással kapcsolatban beszélt a kínai és az amerikai külpolitikai hozzáállás különbségeiről is. 

A kínaiak lazábban állnak hozzá, azt mondják, ha nem vagy ellenem, nincs gond, szabadon megválaszthatod a saját barátaidat. De az amerikaiak most egy olyan stratégiába kezdtek, hogy valahogy bekerítsék és lelassítsák Kínát. Néhányan közülünk ezt szinte a megfékezésre, visszaszorítására tett kísérletnek tekintik”  

– fogalmazott az egykori szingapúri külügyminiszter, majd figyelmeztetett: ha a nyomás túl erős, akkor ellenhatás is van. 

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója pedig az Economx Business Talks ’24 konferencián rávilágított, hogy egyfajta gazdasági kiegyenlítődés történik a Nyugat és Kelet, a fejlett és fejlődő országok, illetve Kína és az Egyesült Államok között. 

Az eseményen – az Index.hu portál tudósítása szerint – Orbán Balázs így fogalmazott:  

Mi, magyarok ezt nem tudjuk befolyásolni, a nagyhatalmi versengést megpróbáljuk értelmezni, és a magyar érdekek szerint manőverezni.”  

Majd kifejtette, hogy sokféle erőközpont alakul ki, különböző érdekekkel. 

A középhatalmak felemelkedése és a bezárkózás korszaka  

A középhatalmak is megerősödnek, miközben Amerika és Kína a pozíciók megszerzésére törekszik.  

A neoliberális, együttműködésre hagyatkozó politika véget ért, és elkezdődött a bezárkózás” –  

fogalmazott Orbán Balázs. Szerinte az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen testtartást és mozgásokat veszünk fel a megváltozott világrendben, és erről könyvet is írt Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája címmel. 

Blokkosodás: könnyű veszíteni rajta 

Az áruk, a szolgáltatások és a tőke zavartalan áramlása a 2008-as pénzügyi világválság óta jelentősen lelassult, megtörve a második világháború után általánossá vált globalizációs folyamatot. 

Ezt a folyamatot erősítik a nyugati politikai nyomásra teret nyerő blokkosodási törekvések, amelyek között egyre gyakrabban jelennek meg a Kínáról való teljes vagy részleges leválás forgatókönyvei. 

Ezek kedvezőtlen gazdasági hatásai jól számszerűsíthetők: az EU még a legoptimistább forgatókönyv esetén is elveszítheti a gazdasági teljesítményének a 0,6 százalékát, ami az egyéves horvát GDP-nek vagy a Közös Agrárpolitikára (KAP) évente költött forrás közel kétszeresének felel meg”  

– jelezte az Index.hu-nak Santo Martin. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint jól látható, hogy 

a blokkosodásnak hosszú távú nyertese nincs, a kérdés csupán az, hogy ki veszít vele többet. 

„A politikai és ideológiai okokból gerjesztett geopolitikai feszültségek hatására átalakulhatnak a kereskedelmi kapcsolatok, valamint a globális ellátási láncok. Az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió által bevezetett protekcionista intézkedések célja a saját gazdaságuk megvédése a geopolitikai riválisaikkal szemben” – véli a Makronóm Intézet szakértője, aki szerint ez számos kedvezőtlen következménnyel jár, amik a következők: 

• Az Egyesült Államok és az Európai Unió Kínával való kereskedelmének növekedési üteme lelassulhat, miközben új partnereket kell keresniük. 
• Az átrendeződés következményei érzékelhetők lesznek a fogyasztók és a nemzetgazdaságok számára is, főként a növekvő infláció és a lassuló gazdasági bővülés miatt. 
• Az államok közötti technológiai verseny és egyéb korlátozások ugyancsak ronthatják a gazdasági kilátásokat. 
• Az egymással szemben álló felek igyekeznek megvédeni a saját technológiájukat, ennek érdekében pedig a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködések is megritkulhatnak. 
• A technológiai töredezettség a termelékenység növekedésének lassulásához vezethet, ami a kevésbé fejlett országok számára jelentene nagy kihívást, hiszen ezekre a helyekre nem jutnának el az új technológiák. 

Összességében tehát a blokkosodás folyamata komoly kihívásokat jelent a nemzetközi közösség számára, különösen azoknak az országoknak, amelyek a globalizáció előnyeire támaszkodtak a gazdasági növekedésük érdekében. 

Ahogyan a hírportál írja, György László kormánybiztos korábban rávilágított, hogy „a háborúhoz vezető első lépés a blokkosodás és a másik fél szempontjainak teljes figyelmen kívül hagyása”. Az orosz–ukrán háborúhoz földrajzilag közeli országként látjuk, mennyit veszít Magyarország egy olyan háborún, amelyből eddig tudatosan kimaradtunk, és ha rajtunk múlik, ki is maradunk: 

csak a háború első két évében 4,2 százalékot veszítettünk a gazdasági teljesítményünkből 

– mutatott rá korábban György László, hozzátéve, hogy a kieső adóbevételekből meg lehetne duplázni például az egyetemeink költségvetését. 

A konnektorállamok, mint Magyarország, nyertesei lehetnek a friss trendeknek 

Santo Martin szerint a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) irányai átrendeződhetnek a geopolitikai töredezettség hatására. A nyugati vállalatok egyre inkább a saját blokkjukon belül építik ki a termelési kapacitásokat, megtörve az eddigi trendet. Az FDI-átrendeződésnek azonban lehetnek nyertesei is, ezek az úgynevezett „konnektorállamok”.  

Ha a blokkok közötti vállalati együttműködések nem szűnnek meg, egyes országok összekötő szereplőkként léphetnek fel. Példa erre Indonézia, Mexikó és a kereskedelmi nyitottságot, konnektivitást előtérbe helyező Magyarország is – jelezte az elemző az Index.hu-nak. 

A Makronóm Intézet négy lehetséges forgatókönyvet vizsgált meg, figyelembe véve a Nemzetközi Valutaalap és az OECD kutatásait: 

1. Energiahiány szcenáriója: 

A globális GDP 1,5 százalékos csökkenését okozná, főként a high-tech termékek gyártása és az energiahordozók terén bevezetett korlátozások miatt. 

2. Kereskedelmi embargó szcenáriója: 

Legalább 1,9 százalékos globális GDP-veszteséget eredményezne, ha minden ország csak a saját blokkján belül kereskedne. 

3. Befelé fordulás szcenáriója: 

A globális GDP 5, az EU GDP-jének pedig a 4,4 százalékos csökkenését okozná az importvámok és az állami támogatások növekedése. 

4.Kínáról való leválás szcenáriója:  

Az EU gazdasági teljesítményének 0,6 százalékos visszaesését és 1,056 millió munkahely megszűnését eredményezné, ami 0,7 százalékkal emelné a fogyasztói árakat. 

Bár egyes országok stratégiai előnyöket szerezhetnek a blokkosodás révén, összességében jelentős költségekkel és kedvezőtlen gazdasági hatásokkal járna. Ilyen költségek az importtermékek árának növekedése, a piacok szegmentálódása, az egyes technológiákhoz való hozzáférhetőség korlátozottsága, a munkaerőpiac megváltozása és a termelékenység csökkenése. 

A cikk további része az Index.hu portálon olvasható el.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime