Válaszút előtt az európai kohéziós politika: a felzárkóztatás legfontosabb eszközének jövője című, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), valamint az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának közös rendezvényén a tárcavezető elmondta: ezt a kérdéskört nem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel jelenleg hármas átmenet zajlik, digitális, zöld és demográfiai. 

A miniszter kiemelte:  

a kohéziós politika alapvető fontosságú a regionális különbségek kezelésében, a fenntartható fejlődés előmozdításában, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésében az Európai Unióban. 

Az Európai Bizottság márciusban publikált 9. Kohéziós Jelentése kapcsán megjegyezte: a dokumentum kiemeli a kohéziós politika szerepét a hosszú távú növekedés és versenyképesség elősegítésében, ami az egységes piac működéséhez elengedhetetlen. 

A kohéziós politika 2027 utáni reformjáról szólva elmondta:  

radikális változtatás helyett finomításokra van szükség,  

és a módosításoknak önkéntesnek kell lennie. Továbbá az Európai Tanács országspecifikus ajánlásai mellett a helyi igényekhez jobban illeszkedő tagállami javaslatokat is figyelembe szükséges venni. 

A kohéziós politikának továbbra is a fejlettségi különbségek csökkentésére kell összpontosítania – mondta Navracsics Tibor. Hozzátette, a jól működő kohéziós politika elengedhetetlen a gazdasági különbségek kezeléséhez és a jövőbeni tagállamok zökkenőmentes integrációjának megkönnyítéséhez. 

Ezért Magyarország is támogatja az EGSZB-t abban, hogy vonják be a leendő tagállamokat ezekbe az egyeztetésekbe – fűzte hozzá. 

A magyar álláspont, hogy a kohéziós politika keretrendszerének kialakításában, illetve a források elosztásában továbbra is fontos szempont kell, hogy maradjon a gazdasági fejlettség,  

és ennek főbb mutatószáma az egy főre jutó GDP – ismertette Navracsics Tibor. 

Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke a konferencián elmondta: elengedhetetlen, hogy új lendületet kapjon az EU kohéziós politikája, ami erősítheti az állampolgárok bizalmát az európai projektben. 

Ha azt szeretnénk elérni, hogy közelebb hozzuk az uniót az emberekhez, akkor a gazdasági és társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésére van szükség, amit a kohéziós politikának támogatnia kell – mutatott rá. 

Képzési, átképzési és támogatási programok kellenek azokban a társadalmi csoportokban, ahol alacsonyabb a foglalkoztatottság, így a nők, a fiatalok, a bevándorlók vagy alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. 

Megjegyezte:  

a kohéziós politikában továbbra is szükség van a területi megközelítésre, a gazdasági fejlettségbeli különbségek mérséklésére. 

Az EGSZB, mint ahogy korábban is, most is együttműködik az aktuális uniós elnökséggel, és kész megosztani AZ ajánlásait – mondta. 

Hozzátette: a kohéziós politika 2027 utáni időszakra vonatkozó átalakítására vonatkozó ajánlásaikat már elküldték Elisa Ferrerának, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős biztosának és a tagállamok minisztereinek. 

Oliver Röpke elmondta: az EGSZB az uniós intézmények közül elsőként bevonta a tagjelölt országok civil szervezeteinek képviselőit a tanácsadó testületébe, mivel álláspontjuk szerint ezek a szereplők fontos szerepet játszanak az európai integráció társadalmi támogatásában. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt