Magyarország az orosz–ukrán háború kapcsán garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a harcokba történő bekapcsolódás céljából – jelentette ki a miniszterelnök szerdán Budapesten sajtótájékoztatón, miután tárgyalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. 

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón elmondta,  

Magyarország azon nem túl nagy számú ország közé tartozik, amelyek teljesíti az összes vállalt kötelezettségeit:  

a védelmi kiadásai meghaladják a nemzeti össztermék két százalékát és a 20 százalékos képességfejlesztési célt is eléri az ország. Hozzátette: 1300 magyar katona vesz részt a NATO műveleteiben, emellett Magyarország légtérrendészeti feladatokat is ellát Szlovákiában, Szlovéniában és időről időre a Baltikumban is. 

Kiemelte, hogy hazánk NATO-összekötő nagykövetség fontos közép-ázsiai és afrikai országok felé, továbbá, hogy a vállalásainkat a jövőben is teljesítjük. 

Magyarország megkapta Jens Stoltenbergtől a kért garanciákat, és a NATO dokumentumai világossá teszik, hogy  

a szövetség területén kívüli bármilyen akcióban történő részvétel csak önkéntes lehet. 

Orbán Viktor elmondta: hazánk a 31 másik tagállam döntését nem akarja és nem is tudja megváltoztatni, így nem kíván blokkolni olyan elhatározásokat a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a mi helyzetértelmezésünkből fakadó észszerű döntésektől, a többi tagállam által osztott és szorgalmazott elhatározások. A NATO a főtitkáron keresztül tudomásul vette, hogy  

Magyarország teljes mértékben ki akarja használni azt a mozgásteret, amelyet a szövetség alapszabályai biztosítanak számára  

– közölte. 

Emlékeztetett: a legutóbbi magyarországi EP-választáson a legfontosabb eldöntendő téma a háború és béke kérdése volt. A magyar polgárok arra adtak mandátumot, hogy hazánk a NATO területén kívüli katonai akcióban ne vegyen részt.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán